Átverős, zsaroló, másokat kihasználó, játszmás.
Marla Grayson tisztában van azzal, hogy ebben a világban két embertípus él: az oroszlánok és a bárányok. Volt már nagyon szegény, és nem akar többé az lenni. Már oroszlán ő, aki soha nem veszít. Hivatásos gondozó: olyan időseket felügyel, akik már nem képesek ellátni maguk. A vagyonukból fizeti magát, és nyerészkedik. Megfelelő 
hálózattal olyan embereket is öregek otthonába zár, akik még nagyon is önellátóak, és közben leszívja a megtakarításaikat, a vagyontárgyaikat. Jennifer jokernek tűnik: idős, nincs senkije, viszont vagyona bőven akad. Gyámság alá helyezteti, intézetbe zárja – ám azzal nem számol, hogy a nő nem az, akinek látszik. Egy nagyon gonosz, hatalmas ember akarja szabadon látni, és megfizetni amiért Marla oda juttatta, ahova. Marla azonban nem visszakozik, és felveszi a harcot a titokzatos orosszal és a bérenceivel. Mindkét fél képes elmenni a végsőkig.
Ez a film is a Netflixen kötött ki – mondjuk, lassan már ennek örülök. Akkor sugározzák, meg tudom nézni, és nem kell azon morogni, hogy várom és várom, de csak nem tudom megnézni. Ez pedig egy jól sikerült thriller.
A történet egy részét azonban nehéz befogadni. Nincs hős, itt mindenki antihős. Merengtem is, kinek kellene drukkolni? Adott egy nagyon kemény bűnözői mag, akiknek ölni semmit nem jelent, gyilkosok és még rosszabbak. Ide tartozik Jennifer is, aki most egy öregek otthonába van elzárva. Marla pedig tönkretesz bárkit, aki elé kerül és minden lelkifurdalás nélkül rombol időseket és családokat, hogy egy élet megtakarításait megszerezze magának. Mindezt olyan szenvtelenül, hogy lazán szociopata is a nő. Igaz, nem teljesen, egyetlen ember van, akit szeret és akivel törődik: a párja, Fran. Egyik oldal mellé se lehet kiállni, el lehet ítélni mindegyik fő szereplőt. Mire a film végére értem, magamban meg is fogalmaztam, mindegy, ki arat győzelmet. Oroszlán győz, és az ártatlanok szenvednek tovább.
Ez viszont nem megy a jó történet, az izgalmak rovására. Abban is van egy pokoli logika és ész, ahogy Marla kihasználja a többieket és átver mindenkit, majd megindul a játszma közte és az oroszok között. Észjáték elsősorban, de akció is akad benne. Mennek bíróságra, elhangzanak fenyegetések, de a fizikai erőszakig is eljutunk. Bár nem tudtam egyik fél mellé sem elköteleződni, egy percre nem unatkoztam, szerettem a fordulatokat, és érdekelt, ki fog nyerni.
Látványra korrekt a film, ahogy egy gazdagok világában játszódó thrillernek kell. Jó ruhák, szép lakások, drága autók. Nem egy látványorgia akció szemszögből, de helyette intelligensen építik a történetet, és más harcmezőkön mérik össze az elszántságukat. Amit a végére Marla kitalál, vagy amilyen ultimátumokat adnak egymásnak…
A szereposztásra semmilyen panasz nem lehet. A főhős, Rosamund Pike, és kezdem azt gondolni a színésznőről, hogy a negatív alakok állnak neki a legjobban. Amit a Holtodiglan hősnőjeként vászonra tett, mintha oda nyúlna vissza Marla megformálásakor is. Hideg, okos, szép és egyben félelmetes nő. Más arca is van, de ezt nagyon meggyőzően játssza. Peter Dinklage játssza az ellenfelét, hasonló intenzitással. Hisztik, vagy hideg tervezés – a legvégén még az utolsó élő Lannister alakját is felfedezni véltem benne, ahogy Marlával leül arra a bizonyos tárgyalásra, és amit mindketten kihoznak abból…
Eladta nekem maga a történet is, de a színészei is sokat tettek azért, hogy emlékezetes legyen. Ha csak kicsit szimpatikusabbak, talán új kedvenc is lenne. De olyan romlott mindenki…
Fontos vagy nekem – 5/4,5 Pike a hasonló karakterekben remekel, most is. De a sztori is izgalmas, mai és borzaszt.
