Középiskolás, testvéri harcos, misztikus, zenés.
Juliet és Vivian ikrek, ráadásul ugyanaz jelenti nekik az életre szóló szenvedélyt. Juliet akart zenélni, beíratták a szülők mindkét kislányt zongorázni, és mindketten tehetségesnek is bizonyultak. 18 éves korukra mindketten zenei pályára készülnek, és ugyanabban a művészeti magániskolában fognak végezni. Azonban Vivian 
tehetségesebb, mint a testvére. Őt már felvette a Juilliard, népszerű az iskolában, a legjobb tanárt kapta és van egy helyes barátja is, aki fülig szerelmes a lányba. Juliet irigy rá, keményen dolgozik, de nem tud a nővére nyomába érni. Egy napon megtalálja annak a lánynak a jegyzetfüzetét, aki egy versenyen le tudta győzni Viviant, de aztán öngyilkos lett. Egy darab van benne, amit Juliet le is játszik. Majd azt veszi észre, a napló különös rajzai visszaköszönnek az életében. Képes a testvére ellen fordulni, és a sikerért bármit megtenne. Késő, mire ráébred, mindez mibe kerül neki.
A Blumhouse horror filmek közé tartozik e darab is. Ám nem annyira egyértelmű, hogy ez mennyire horror. Van olyan motívum benne, de igazság szerint se nem túl ijesztő, se nem véres. Lehet, hogy misztikus thrillernek inkább nevezném, de mivel horrorként jött ki, maradjon meg annak.
Ebben a történetben három dolgot kevernek: az ördögi alkut, a karrier iránti vágyat és a tini vonalat. Ez utóbbit nagyon könnyű megfogni a filmben, és a hősnő egész életét az határozza meg, hogy megszerezze, ami a nővérének megvan. A népszerűség, a tanária általi figyelem és a szerelem. Az kifejezetten tini filmes, ahogy Juliet igyekszik Vivian és a barátja közé állni, mert neki is tetszik a srác. (Bár erős tippem lenne, hogy nem is annyira Max a lényeg, hanem hogy az övé legyen, ami a testvéréé.)
Nem kell kimondani, de az irigység és az érvényesülés vágya ott van az egész történetben. Az meg szinte tragikussá teszi, hogy mennyire nem tudja Juliet ezeket elérni. Amikor úgy tűnik, hogy végre esélyt kap és most ő jön, nem lesz képes befejezni, amit elkezdett.
A második pillér, a zene. Szintén meghatározza a filmet. Minden fontos szereplő zenész, és ezt akarják csinálni a jövőben is. Kidomborítják, hogy az igazi karrier mennyire kevesek kiváltsága. Juliet nagyon ezt akarja, de kevés ehhez. Abban nagyobb a dráma, mint a kis szerelmi és féltékenységi ügyeiben.
Végül, a misztikus szál, az ördögi alku. Víziók vannak a lány körül, és a film ránk hagyja, hogy eldöntsük, mit akarunk hinni. Simán felfogható úgy a film, hogy a nyomástól a lány bekattan és az egészet csak képzelte. De úgy is nézhető, hogy valóban az a füzet és az alku dönti a kárhozatba. Én az első verzióra szavazok, nem tűnt nekem igazinak a természetfeletti vonal, de mindenki eldöntheti maga.
Kivitelben is inkább tini thrillernek tűnik, nagyon kevés effektust és más elemet tettek bele. Az ijesztő elem, a nyomás és a napló sötét alkuja inkább belülről van megfogva, ahogy Juliet egyre inkább becsavarodik, de már képtelen más utat választani.
A történet lekötött, a zenész vonal különösen. Még az ikrek karaktere is lekötött, és Juliet személyében sikerült olyan lányt alkotni, akit egyszerre lehetett szánni és utálni is. Mondjuk, Sydney Sweeney alakítása nem tetszett, túl agresszívnak találtam,
A film vége, ami megérdemel még egy külön említést. Csavar, horror elem van benne és nekem jól kihozta azt, amit a filmben végig láttam: megszállottságot, önáltatást, önpusztítást.
Nem egy hagyományos tini horror, érdekes volt, bár a horror minősítés nálam billeg.
Nocturne – 5/4 a zenei pálya nehézségét jól ötvözi a kamaszos drámákkal, a misztikus vonal azért fura.
