Árvaházat mentő, versenyes, halászos.
Omar mélyről indult, de értékes és hasznos emberré vált, akire sokan számítanak. Megnősült, és a nejével árvaházat üzemeltetnek, a fiúkat a sajátjaikként nevelve. Azonban nehéz időszakot élnek. A banknak tartoznak, és ha rövid időn belül nem találnak megoldást, mindent elvesztenek. A férfi egy barátja rendezi évente a helyi, de nemzetközi hírű halászversenyt. Idén egy vihar miatt sokan visszaléptek, így a helyieknek engedélyt ad, hogy a nevezési díj nélkül is indulhatnak. Wade korábban kétszer nyerte meg a kupát, de mára lerobbant ő is, a hajója is. Újra nevezni szeretne, de ehhez helyi csapattal kell társulnia. Mivel a házigazda segíteni akar Omar árvaházán, elintézi, hogy Wade az árvaházzal induljon együtt. A 3 nap alatt aztán mindenki leckét kap az élettől: a gyerekek, Omar és Wade is tanulnak egymástól.
A film elején már letámadnak nagy betűkkel, hogy igaz történet alapján készült a film. Ráért volna ez az információ a végén is, nem néztem máshogy attól ez a filmet, hogy ezt tudtam. Annyira nincsen benne fikciós elem, hogy nem volt szükséges kihangsúlyozni, az eredeti megtörtént esetet.
Maga a történet nagyon egyszerű. A lerobbant hajós, az árvaház vezetője és három gyerek három napon át kimennek horgászni. A modern korban vagyunk, így nem úgy kell ezt elképzelni, mint az öreg halász esetét, nem kell eposzi küzdelmeket vívni a halakkal. Igaz, Wade nem is a technika embere, így ő nem olyan eszközöket vet be, mint a szonár vagy akármilyen modern eszköz. Van a botja, a csali és a tenger.
Ám a 3 nap alatt, a horgászatok közben is életleckét kapnak. Leginkább Wade. Ő az, aki sokat vesztett, kiábrándult és már nem hisz semmiben. A gyerekek döbbentik rá többszörösen is, hogy hol rontotta el az életét és még hogyan tudja rendbe hozni.
Az egyik fiú az otthon lehetőségét kapja meg, barátokat szerez. Omar pedig bizonyítja gyakorlatban is azokat az elveket, melyekre a gyerekeket neveli. Talán Wade változott a legtöbbet a játékidő alatt, de a nagy próbát Omar állta ki. Amikor úgy tűnik, mindet elvesztenek, ketten is megkísértik: a múltjából egy sötét elem és Wade, aki jót akar, de rossz eszközzel. Omar mindkét próbát kiállja, így ő a gyakorlatban is prezentálja, miért néznek fel rá annyira a gyerekek és érdemel egy csodát a kitartása.
Nincsenek nagy események vagy látványos jelenetek a filmen. Maga a horgászverseny is egyszerű, a hajók távol vannak egymástól, és nagyobb részt azt látjuk, hogy a csali lóg a vízben és kapásra várnak. Amikor valami ráakad, akkor sincs nagy harc, dráma – sima fárasztás és a hal behúzása. Mégis, a tét miatt súlya lett ezeknek is, és nem lett unalmas a film.
Az üres látóhatás és a rengeteg víz meg látványos környezetet teremt. Nem kellett sok helyszín, lakásokat berendezni, csak az öreg hajó és a tenger. Igaz, általában szeretem az olyan filmeket, ahol el tudnak azzal játszani, hogy egyszerre mennyire szabadok és mégis mennyire be vannak zárva egy kis térbe. A hajó apró, ha összevesznek, nem is tudnak hova elmenni egymás elől, miközben övék az egész látóhatár és a tenger.
A szereposztás inkább autentikus, és nem nevekkel tömték tele. Bár fontos szereplők a gyerekek, egy ismertebb gyerekszínészt se tettek bele. Egyedül Wade, vagyis Dennis Quaid az ismertebb, de messze van már a színész a fénykorától. Azt a morgós, apa típust játssza, amit már láttam tőle párszor.
A kedvencek közé nem került be, de egyszer érdemes volt megnézni. Kellemes.
A Casa Hogar megmentése – 5/4 bár nem látványos, egyszerű a története, az egyenessége, a hétköznapi mese volta adja el.
