Biciklis, versenyes, doppingos, karrierért küzdő.

Domonique Chabol élete a kerékpározás. Jó 20 éve sikeres versenyző is, az egyik legjobb segédember a világon. Fiatalabb azonban ő sem lesz már, és kezd aggódni a jövője miatt. Ugyan a csapat vezérbiciklise kedveli, de a férfi nem lehet biztos benne, hogy jövőre is meglesz még a szerződése. Valósággal bele is törik, amikor a menedzser közli, hogy már az idei Tour de France-on sem számítanak rá. Dom a csapat egyik helyes, fiatal orvosnőjével vigasztalódik. Ám az egyik biciklis megbetegedése miatt mégis lesz egy hely a csapatban: Dom beleveti magát, még az apja temetését is képes lenne kihagyni. A korszakban a dopping mindennapos, Dom sem kivétel, noha Lynn is figyelmezteti az EPO veszélyeire. Dom életében először többet akar, mint nyeréshez segíteni a csapattársát: a sárga pólót.

Fesztiválfilm, és nem is az volt a célja, hogy szórakoztassák a nézőt. Ha valaki olyan bicikli sportos filmet akar nézni, amiben van romantika, kaland és szórakoztató film, még mindig inkább a Hegyek poklát érdemes előkeresni. Aki kicsit a sport mögé látna, és a drámát keresi, üdv A versenyző előtt!

Bár olvastam thrillert, memoárt is a biciklis sporttal kapcsolatban, eddig nehezen képzeltem el, miért voltak/vannak arra kényszerítve a sportolók, hogy doppingot használjanak. Itt viszont látványosan megmutatják. A csapatban van egy fiatal, aki tiszta akar maradni. Az első nap remekül is teljesít – de a többiek a következő nap is ugyanúgy folytatják, doppinggal. Ő viszont fárad. Ördögi kör: tisztán, hiába tehetséges és jó sportoló, nincs esélye. Aki érvényesülni akar, doppingol vagy veszít. Pedig, ha senki nem szerezne, lehetne tiszta is a verseny. Ez szépen benne van.

De ennél jobban az, ahogy a kiöregedő Dom jövőjét egyszerűen elveszik. Ahogy küzd végig. A megszállottsága, ami viszi előre. Ez nem csak sport, üzlet is és a film jól bemutatja, ahogy ez a kettő ütközik.

Nem egyszer szenvedtem azon is, hogy mennyire igazságtalannak tűnik, ahogy van egy kiemelt kerékpáros, és a csapatot köré építik, hogy az ő nyerési esélyeit növeljék. Valahol röhejes is, mit meg nem tesznek neki verseny közben és civilben is. Altatják, tartják a biciklijét, amíg vizel meg hasonlók. Megint az üzlet és a sport összecsapását láttam meg benne. Nem a legjobb biciklis nyer, hanem akinek a legjobb a csapata. A győzelem meg üzlet és így máris nem a sportról szól a sport.

Vagyis, a kerékpározás kapcsán elég komoly témákat dob be. A doppingtól kezdve a sport elüzletiesedésén át az egyéni megszállottságig.

A karakterek elég színesek lettek, és oda is figyeltek arra, hogy a legtöbben többek legyenek egy-egy vonásnál. A bajnok, akinek gyötrő rémálmai és pánikrohamai vannak. Az egykori kerékpáros, aki mindent feladott és elvesztett, mégis, továbbra is itt van és mániásan próbál részt venni valahogy ebben a világban. Maga Dom, akinek teljesen a kerékpárról szól az élete.

Talán azért is nem szerettem a film végét, mert Dom megkapja az esélyt, hogy kilépjen az ördögi körből. Egy ponton úgy tűnik, meg is tudja tenni. De a végén azt látjuk, hogy marad az őrület és nem változik semmi. Valahogy elkeserítő. Még akkor is, ha Dom nagyon is esendő karakter, nem egy hős. Talán végzetszerű is, hogy nem tud kitörni innen.

Amit egy ilyen filmbe lehetett, bele is tettek. A versenyek, a hotelszobák és edzések. Nem látványfilm, de hangulatos és korrekt.

A versenyző – 5/3,5 a drámát, a főhőse küzdelmét és tragédiáját, a sportot megfogja. De a végét nem bírtam.

THE RACER Trailer (2020) Louis Talpe, Matteo Simoni Comedy, Drama Movie - YouTube