Időt szabályozó, kiutat kereső, több dimenziós.
Amikor a Bosszúállók időutazás segítségével gyűjtötték össze a Hatalom Köveit, Lokinak sikerült megszereznie az Idő Kövét. Sokáig azonban nem élvezhette a sikert: lecsapott rá az Időőrség. Mint kiderült, akárhányszor egy teremtmény letér a neki szánt ösvényről, új idővonal születik, melyet az időőrök metszenek le és semmisítenek
meg. Loki sem kerülhetné el a sorsát, ám Mobius ügynök lehetőséget lát benne a saját küldetése teljesítésére. Egy szökevény Loki sorra győzi le a ráküldött egységeket, és begyűjti a felszerelést, mellyel képesek a térben és időben utazni. Nem akadnak a nyomára és készül valamire. Loki ellen pedig egy másik Loki lehet a megfelelő fegyver. Miután szembesítik az életével és a sorsával, ez a Loki hajlandónak mutatkozik segíteni is neki. Csakhogy ő egy kíváncsi elme, aki a másik oldalt is meg akarja érteni – pláne, hogy egy női alteregója okozza a felfordulást.
Úgy tűnik, évadról évadra jobban belejönnek a készítők, mi működik egy sorozatban. A Skarlát Boszorkánynál messze jobban tetszett a Tél Katonája és az új Amerika Kapitány, a Loki meg azokra is rávert egy kört. Eddig olyan volt, mintha magukhoz képest olcsóbb kivitelű filmeket néztem volna, de a Loki sorozat lett.
Minden részben adagoltak egy csavart vagy meglepő húzást, ami vitt át a következő részbe, miközben az aktuális rész is tett hozzá a nagy egészhez. Szó se róla, lehet akár egyben is nézni, mint egy hosszabb filmet, de ez fogyasztható volt heti nézésben is.
Több zsánert vegyítettek sikeresen. Egyrészt, nagyon sci-fi. Időutazással, párhuzamos dimenziókkal, és elméletekkel, mi történik, ha a dimenziók elszabadulnak, egymás alteregói fognak össze vagy éppen háborúznak egymással. Voltak benne jó ötletek: pl. tetszett, hol lehetett elbújni és alkotni úgy, hogy az ne okozzon anomáliát. (Mondjuk, egy regénysorozatban hasonló kiskapu volt, hogy értékes tárgyakat mentsenek ki a múltból.)
Kalandfilm is akcióval, hiszen le kell leplezni a titkokat és tulajdonképpen egy felszabadító forradalmat levezényelni. Hajsza, menekülés, nyomozás világokon keresztül.
Komédia is, amiben nagyon rafináltan adagolták a humort. Mindig akadt valami mosolyogni való, hiszen Loki a csínytevés istene, és minden helyzetben van egy trükk a tarsolyában. Még akkor is, ha bezárják egy időhurokba, ahol egy dühös istennő ismételten lealázza és még meg is veri. De a végére lendültek bele igazán, amikor láttuk a többféle Lokit. Az aligátor Lokit még mindig emésztem, de azon is nagyot néztem, amikor a gyerek Lokitól rákérdeznek, hogy neki mi volt az a pont, amiért megsemmisítésre ítélték az idővonalát. Lett is néma csend főszereplőnk részéről, amikor a gyerek Loki válaszolt: ((megöltem Thort)).
Hangulatos és szórakoztató az egész, miközben van tartalma is és izgalmas – gyakran kifejezeten látványos is. Nem véletlenül a szabad akarat és a megjavulás lesz a nagy témája. Loki alakja pont megfelelő arra, hogy azon merengjenek a cselekmény közben, hogy a múltbeli hibákat jóvá lehet-e tenni, vagy ő mindig arra van kárhoztatva, hogy a rossz legyen és elbukjon. Arra is kitaláltak egy megoldást, hogyan produkálja a karakter majdnem azt a fejlődési ívet egy rész alatt, amit korábban pár filmben építettek fel.
Loki szimpatikus antihős, akinek még akkor is lehet drukkolni, ha éppen valami rosszban sántikál. Itt meg többféle változata van, és Hiddleston fő karaktere már a jófiú címkét is kiérdemelné. (Öröm a köbön, ha filmen nem is, sorozatban még láthatjuk.)
Szerencsére lesz 2. évad is, már alig várom! A történet, a hősei is érdekelnek továbbra is.
Loki – 5/4,5 az egyik kedvenc Bosszúállók karakter megkapta a maga showját. Okos, szórakoztató.
