Összeesküvés nyomába eredő, gazdinak barátot kereső.
Roger Max kutyája: a teniszező kamasz korábban sokat játszott a kutyával, dobálgatta neki a labdát, de újabban virtuálisan edz és a kutya hiába érzi, hogy valami gondja van, nem tud segíteni rajta. Gwen ugyanabban a házban lakó cica, aki a kamasz Zoe macskája. A lány a felnőtt a családban: valaha sikeres muzsikus apja nem tud dalt 
szerezni, és már a kilakoltatásnál tartanak. Zoe is ír dalokat, de nem meri a férfinak megmutatni, csak próbálja magukat a felszínen tartani. A két állat aggódik miattuk, és tervet is szőnek, hogy jó barátai lehetnének egymásnak, már csak össze kell hozni, hogy ne a telefonjukat nyomkodják, hanem beszélgessenek egymással. Mivel Roger és Gwen is ügynökök, a kivitelezés is gyorsan halad. Ám nem csak a gazdik gondját kell megoldani: a körzetükben egy rejtélyes gonosztevő egymásnak ugrasztaná a macskákat és kutyákat, ezzel megtörve a nehezen létrejött békét.
Ok, a Kutyák és macskák soha nem volt egy okos, vagy igazán jó film. Még az első része sem, pedig még abba tették leginkább oda magukat a készítők és abban bukkantak fel ismertebb színészek is. Ahogy pedig jöttek a folytatások, a színvonal is meredeken esni kezdett. A harmadik részre már fogja az ember a fejét, hogy miért kellett ez?
Sokat elmond, ha megnézzük, milyen neveket kaptak az állatok titkos szervezetei. A kutyák és macskák közös ügynöksége, mely a két faj békés együttélésének védelmét tűzte ki célul, FING a neve. A feltűnő gonosz és szövetségesei pedig a KAKA tagjai. Nem is írok többet, a név elmond mindent komment nélkül is.
Mindkét végigvitt fő szál kidolgozatlan, egyszerű és a semmilyen jelző sem tűnik soknak. Zoe és Max barátkoztatása tankönyvi példa, csak itt nem a póráz akad össze, hanem liftbe lesznek bezárva. Beszélgetnek egyet, a végére majdnem az első csók is elcsattan, és egy beszélgetés után már meg is oldották a másik baját: Max kezdett belefásulni a profi sportba, Zoe meg félt megmutatni a dalát. De adnak egymásnak 1 tanácsot és már minden happy is. Talán érződik is, hogy mennyire zavart, hogy ilyen könnyen megoldódott minden. Varázsütésre.
A két állatszerv harcát nem nagyon akarom minősíteni. A gyík, aki esténként hackernek tanul és robotkutyát épít? Komolyan? A cuki papagáj, aki ijesztő akar lenni, de helyesebbnél helyesebb jelmezeket ölt csak magára? De az is, amiért lázadnak. Mert mindenki kutyát és macskát tart, ők miért nem kellenek senkinek? Persze, hajlamos vagyok hasonló vonásokat keresni a filmek között és most is beugrott A kis kedvencek titkos életéből a nyuszi szervezete a kidobott háziállatokból. Hogy az mennyivel jobban tetszett – és nem is nevezték magukat kakának. Bár meg tudom érteni, hogy miért lettek ezek az állatok keserűek, de a megoldás nem az igazi. Várjunk türelemmel, mert egyszer ránk is rátalál a gazdi? Tulajdonképpen nem érnek el semmit, ugyanazt csinálják majd, amit korábban is.
Mentőövként be lehetne dobni, hogy tele van állatokkal és sok aranyos is. Csak éppen ez az a fajta film, ahol animálják, hogy ezek az állatok beszélnek. Tud zavarni, ahogy szegényeknek jár a szája, vagy amit a szemükkel műveltek. Főleg Roger esetében tűnt fel többször is, hogy digitálisan belenyúltak a kutya arcába.
Az olcsó poénok sora se nekem lett kitalálva. A legnagyobb kutya, egy igazi fenevadnak néz ki, aztán kb. olyan a hangja, mintha egér lenne. Bocs, ezen már egy ideje nem tudok nevetni.
Az összhatás azonban mégsem annyira vészes. A szervezetek neveit leszámítva nem használ végbél vicceket, az állatoknak vannak jó pillanataik és a kamaszok gondjait is át lehet érezni, ha túl gyorsan és könnyen jön is a megoldás.
Azért remélem, negyedik részt már nem akarnak készíteni belőle. Ennek a harmadiknak is az lesz a sorsa, hogy 1 hónap múlva már nem tudom, miről is szólt.
Kutyák és macskák 3. – 5/3 kisgyerekeknek készült, buta a humora is. Helyenként a grafika is kifejezetten fájdalmas.
