Kémkedő, házassági gondokat görgető, baráti körös.
Archer visszatért és mindenki visszatért régi, rosszabb önmagához – a vállalat is annyira rosszul megy, hogy vészmegoldásra van szükség. Lana férje elég gazdag ahhoz, hogy megvegye őket, és igyekezzen megint népszerűvé és eladhatóvá tenni őket. Még PR csapatot is tesz melléjük. A házasság azonban megsínyli, hogy 
magán- és munkaélet keveredni kezd. A féltékenykedés, házi háború gerjesztésében Archer is nyakig benne van, aki még mindig nem emésztette meg, hogy Lana hozzáment egy ennyivel idősebb férfihoz. A cégnél is megvannak a nehézségek: amikor állatvédőket kísérnek, fegyver nélkül, de a rájuk támadó bandának nincs ilyen aggálya. Vagy, amikor Barry tűnik fel újra, akinek robot agyában két személyiség harcol: a jó Barry, Archer barátja és a gonosz énje, aki le akar számolni az ügynökkel, akit nagyon sok mindenért hibáztat.
Már a 12. évad Archer érkezett meg ezzel a 8 résszel. Bár lelkesedni tudnék a kapcsán, de inkább arról számolok be, hogy egyre komolyabban gondolkozom azon, hogy elég volt már nekem ebből a sorozatból.
Azzal, hogy Archer már nincs kómában, visszatértünk egy szimpla akció sorozathoz. Elvileg kémek, de nem mondhatnám, hogy kémkednek. Sokkal inkább zsoldosokra emlékeztetnek, akik elvállalnak nagyon sokféle feladatot. Lehet az tényleg kémkedés és adatlopás, de testőrködnek is. Tényleg, annyi csak a lényeg, hogy fegyvereket kaphassanak és lövöldözhessenek, nem ragaszkodnak a kémes zsánerhez.
A szereplők közti kapcsolatokban is mindig ugyanazokat a köröket futjuk. Archer és az anyja felemás kapcsolata, ahogy Lana és Archer valósággal gyűlölködnek egymás irányába, de mögötte ott van a szikra is. Még Barry is bekerül ebbe a körbe, amit most egy személyen belül is megdupláznak: a barát és a legnagyobb ellenfél kettőse. A többiek még csak új történeteket sem kapnak, bár mondjuk pl. Krieger 12 évada nem több egy őrült tudósnál.
Ezzel eljutok oda, hogy a szereplők sem fejlődnek. Ha azt hinném, hogy valami történt, előre tudnak lépni, jön valami és már megint ugyanott vagyunk, mint korábban. Archer elvileg a kómában ráébredt pár dologra, de ugyanaz az italozó, másokat idegesítő, narcisztikus szépfiú maradt, aki korábban is volt. Egyedül ott volt különbség, amikor egy epizódban megmutatták Archer pályájának a kezdetét. Ott még egy más karakter volt, de amiket akkor magára szedett, azok megállíthatatlanul kísérik azóta.
Nem lettek emlékezetesek a részek sem. Az utolsó pár rész, ami megmaradt a fejemben, de egy hét múlva már gondban lennék, ha el kellene mesélnem, mi volt ebben az évadban. Ezek már nem áítvelős részek, mindig egy más kalandban kell helyt állnia az ügynököknek. Ami esetleg átívelés, Lana házasságának a krónikája. De más nem.
Egy nagy változás jön az évaddal, de ezt a valóság hozta. Jessica Walter, vagyis Malory Archer elhalálozott. RIP – így a karakterét is kiírták, bár örök nyaralásra küldték és nem megölték a karaktert. Sajnos, kétlem, hogy lényegi változást ez tudna generálni. Már hoztak is be egy új főnök karaktert, akit mindenki szidhat és utálhat.
A látványvilág is ugyanolyan, mint korábban. Archer és a csapat külseje nem változott, nagyon rajzolt. A hátterek dinamikusabbak, látványosabbak, az akció jelenetek még mindig látványosabbak. De ez eddig is így volt.
Vagyis, nem rosszabb a sorozat, mint egykor, csak már unom ebben a formában.
Archer – 5/3 nincs fejlődés a látványvilágban és a történetben sem. Ugyanazok a körök, újra és újra.
