Nyomozós, korrupt kisvárosos, csavargós.

Megtermett, csomagok nélkül utazó férfi tér be egy kisváros éttermébe. Enni szeretne, megkóstolni a helyi barackos pitét. Már éppen az első falat jönne, amikor rendőrautó parkol le, és tudja, érte jöttek. Hamarosan gyilkosságért tartóztatják le, bár ártatlan. Semmi köze a helyi dolgokhoz, csak átutazóban van. Ám idegen, így gyanakvással néznek rá. Jack Reacher, aki korábban a sereg egyik legjobb nyomozója volt, akaratán kívül kénytelen a nyomozásban részt venni – bizonyítania kell, hogy ártatlan. Majd az egyik holttest vizsgálatakor nagyon személyes oka lesz maradni: az áldozat a bátyja, Joe. Egy helyi rendőrnővel, Roscoe-val és a nem régen ide költözött New York-i nyomozóval, Finlay-vel kezdik meg felfejteni a korrupció gyökereit, melyek már mindent behálóznak.

Lee Child nagyon sikeres sorozatot írt Jack Reacher köré. Már magyarul is 20 fölött vannak a megjelent kötetek, készült belőle két sikeres film is (az első ráadásul kifejezetten jó krimi is, a második már kevésbé). Vagyis, bőven van már fórum miatt annyi érdeklődő, hogy eladja a sorozatot.

Ám a Reacher arra is képes, hogy megálljon a maga lábán. Nem kell előismeret, mindent most alapoznak meg, és semmilyen előismeretet nem igényel. Bár az első Reacher-regény az alapja, szépen követnek minden szálat, logikusan összerakták az eseményeket, és nem lesz hiányérzete annak sem, aki nem olvasta a könyvet.

Ami Reacher védjegy, remekül ki van hangsúlyozva a sorozatban is. Az első, hogy Reacher tökéletes keveréke az éles észnek, jó megfigyelőkészségnek és egy kommandósnak. Sherlock Holmes világát idézi, ahogy ránéz egy nyomra és már mondja is, az hova vezet. Ő jön rá, hogy miképpen érnek össze a szálak és old meg mindent. Ha meg valakit el kell intézni, fegyverrel vagy ököllel, akkor is ő a legjobb.

Hangsúlyt is fektettek rá, hogy megmutassák, egy ekkora izomkolosszus kevés ütéssel is mekkora pusztítást tud végezni és nem is finomkodtak. Nem vitték el verekedős film irányába, de itt el lehetett hinni, hogy a kiállásával és egy-egy öklössel Reacher rendet vág. (Tom Cruise esélytelen volt ilyen kisugárzásra a maga alkatával – és a sorozatbéli idézi del, ahogy Child megírta a szereplőjét.)

A magánélete, a csavargó éltmódja, és ahogy a nőkkel áll – mind pipa és pipa. A regényekben idegesít is, ahogy minden női hős befekszik alá, Reacher meg szépen továbbáll, és mindenki barátja mindenkinek. Mivel ez az első sorozat évad, itt még nem fásultam úgy bele, mint a regényekben.

Korrekt stábot is összeszedtek. Sorozatokból ismerős színészek kapták a főszerepeket: Ritchson DC sorozatokban vándorol most, Goodwin az iZombie nyomozója volt korábban, Fitzgerald meg a Sikoly gyilkosát igyekezett több évadban túlélni. Valahol durva is, hogy mennyire illett a karakterhez, ahogy Ritchson minimális eszközökkel életre kelti.

A történet változatos, gyors tempóban halad és folyamatosak a csavarok benne. Bár olvastam a regényt, és több mindent tudtam előre, így is tudott rám hatni. Ok, nem az évszázad bűnügye, de a jobb Reacher-történetek egyike.

Ahogy már említettem, alapanyag még bőven van, úgy is, ha nem foglalkoznak azokkal a részekkel, amelyeket Tom Cruise filmben felhasználtak. Ha minden évad egy könyv, évekig lehet még készíteni és nézni. Egyszer még biztosan, mert a második évad már be lett rendelve.

Reacher – 5/4 korrekt krimi, jók az akciójelenetei, és meglepő, de a minimális színészi játékkal működik Ritchson Reacher alakítása is.