Erre a filmre simán rámondtam volna, hogy eleve tévére készült. Olyan kis buta… ehhez jön hozzá a minimális látványvilága és már be is tenném a majdnem késő esti műsorsávba. Így nem is kicsit lepett meg, hogy ez mozifilm. Nem való annak. Egyből DVD-re vagy tévébe vagy sugárzásra, de moziba?

A történet kisszerű. Adott egy mai, link és hangos nő, aki a szakítása után állást kap egy történelmi házban, mint a ház úrnőjét eljátszó fogadóasszony. Hamar kiderül, hogy egyetlen okból vették fel – a dekoltázsa, és a tulajék fia könnyen kaphatónak gondolta. (Az is.) Az elődjét, aki tényleg ismerte a házat, beleélte magát a szerepbe és jól vezette a turistákat, azért rúgta ki, mert nem kezdett volna vele viszonyt. Hannah viszont jön, nem ért semmihez, füvezik és link, flörtöl a főnökkel. Az egykori Lady Wadsworth ezt nem bírja nézni, így szellemként belép Hannah életébe.

A legnagyobb gondom az, hogy kifejezetten zavarónak találom a főszereplőt, Hannah-t. A karaktert és a színésznőt is, aki játssza. Majdnem a white trash szint, amin majd a Lady farag kicsit, de attól még idegesítő egy nő. Jóindulatú, nem negatív szereplő, de tipikusan olyan ember, akihez hasonlókat az életben is messze kerülök. Zűrös, hangos, tulajdonképpen buta és több tekintetben naiv is. Ilyen tekintetben Melanie Lynskey jól hozza, mert abszolút irritáló.

Ryan Phillippe lett a gazdag tahó Tanner Wadsworth – ha a végén nem írják ki a nevét, nem ismerem meg. Gratula a sminkesnek.

Judy Greer a lady. Kár, hogy egy ponton neki is humoros jeleneteket kezdtek el írni. A fintorvágás kifejezetten utálatos – nem az a legalja különben. Hannah megtanulja, hogy nem illik mások előtt fingani, ilyenkor mindig átmegy egy másik szobába. Aztán ott az eregetés után mindig rádöbben, hogy nincs egyedül. Már elsőre is az a poén, amitől a falba verem a fejem, itt meg többször is elsütik. Ezzel lehet is sejteni, milyen színvonala van a történetnek.

Alapvetően a történelmi házban játszódik és komédia. Vagyis, nem lehet látványelemet várni. Maximum annyi, hogy a ház maga milyen. Kb. olyan, mintha Hannah beköltözött volna egy múzeumba lakni. Abból kihozhattak volna valamit, hogy Greer szellemet játszik, de talán egyszer átmegy az ajtón, és amikor Hannah dob neki egy könyvet, az átcsúszik a szellemkezén és a kandallóban köt ki.

A színészeknek kellene elvinni, de nem mondhatnám, hogy összejött. Ahhoz túl idegesítő és borzalmas személyiség a legtöbb. Nem is sztárszereposztás, inkább egy ’tartottak már előbbre is’ liga. Nagyon kétlem pl. hogy Patrick Duffy szerepeltetése Ryan Phillippe apjaként sokakat bevonzana.

Nem is akarok, nem is fogok róla többet írni. Ez az, amit buta komédiának hívok.