Nem erre számítottam, azt hiszem. Nem volt a The White Lotus (s01e04-06) vége sem, csak talán elmaradt a katarzis. Miközben mindenki története lezárul valamiképpen, mégsem éreztem igazán zárásnak. Mert volt, amit elrendeztek – mást viszont nem.

Az áll most is, hogy dramedy a sorozat. Miközben van benne humor, és most is tudtam rajta nevetgélni, azért elég komoly témákat is feszegettek. Elég komoly válságokat éltek meg a szereplők. De még csak abban sem vagyok biztos, hogy túljutottak a dolgokon és innentől más lesz nekik. Talán csak Quinn mert egy nagyot lépni és valóban tenni a maga jobb életéért.

A tempó egyre gyorsult, és jöttek bűnügyi esetek is. Volt itt rablás, bűntudat és bosszú is. Az is kiderült, ki fekszik a koporsóban. Morogtam is magamban, hogy inkább annak kellett volna hinnem, amit látok. Női testet említettek még az elején, furcsa is volt, mert angolul csak emberi maradvány volt a koporsón, nem nélkül. Természetesen nem mondom el, ki és miért, hogyan hal meg, de az jól tükrözte a sorozat szellemiségét is. Már szinte Darwin-díjas halál volt, megjegyzem. Tragikus, de azért a maga módján humor is akadt benne.

A történet jó, az emberi drámák és viselkedésminták jók. Csak talán az hagyott rossz ízt a számban, hogy se igazság, se igazi fejlődés.

Nem ragozom túl, mert egy szokásos rész volt a Chicago Fire (s11e08) epizódja. Vagyis: kevésbé látványos mentés, Severide nyomoz és lelki gyötrődés.

Amit kiemelek, hogy volt legalább egy meglepő húzás benne. Egy öngyilkosjelöltet igyekezett Gallo megmenteni, és nagyon nem úgy sült el a dolog, ahogy ebben a sorozatban lenni szokott. Kellene bele ilyen is, többször is, mert bizony nem lehet mindig mindenkit megmenteni. Ezt közbe elmondják, de ritkábban mutatják. Pedig az érdekes, hogy lehet megbirkózni azzal, amit ők munka közben látnak.

Severide kapcsán visszatérnek a korábbi átíveléshez – a korrupt rendőrhöz, akit tulajdonképpen Severide juttatott börtönbe. Nem hiányzott, és sokszor nyúzott rókának látszik ez a szál. De ez most megint olyasmi, amit pár részig el tudnak nyújtani.

A mentős lányok pedig szerelmi szálat kaptak – újfent a magánélet verte a munkájukat.

Ami kicsit mentette a rész szomorkásabb, súlyosabb hangulatát, az a kereszteződés és a stop kapcsán hozott poénok. A végére erőltetett lett, de a rendőrijesztő jópofa volt.

A Chicago Med (s08e07-08) jobban megmaradt orvosi esetek mellett, és csak mellette ragozták a szereplők magánéletét. Volt farfekvéses baba, szerveztek donorszerv cserét, egy férjnek mérlegelnie kellett, hogy a felesége kapott veséjét vagy az asszony szellemi frissességét mentse meg. Most még csak azt sem lehetett mondani, hogy a saját magánéletükre rímelő eseteket kaptak. Ilyen szempontból kifejezetten bírtam ezt a két részt.

Zajlik a szereplőváltás is: egy rezidens elment, jött helyette egy másik. Korábban mentős volt, így elég jól ismeri a tűzoltókat is – volt is egy feltűnése Gallónak, aki köszöntötte a kórházban. Sok értelme nem volt, de hosszú ideje ez volt az első átkapcsolás a sorozatok között. A PD-ből meg Hailey tűnt fel most, egy megerőszakolt lány vallomását vette fel. Ennek több értelme is volt a cselekményben, mint a tűzoltó beköszönésének.

Már várom azt is, mi sül ki abból, hogy a milliárdos újra feltűnt és Marcel körül van szerepe mindig. Csak nem lesz itt is egy olyan tulajdonosváltás, mint amit a The God Doctor próbált tavaly? Egyelőre barátként és támogatóként lép fel, de már várom a csavart.

Volt persze magánéleti dráma is, meg egy kis boldog rész is. Meglepően gyorsan újra összejött egy korábbi pár és már az esküvői meghívójuk is képernyőre került. Sejthető volt, hogy ez lesz, de rekord sebességgel haladt ide a felmelegített kapcsolat.

Vagyis, megint oda lyukadok ki, hogy a Medet még szívesen nézem, a Fire-t meg inkább megszokásból.

Végül, be kell vallanom, hogy kezdek rákapni Miss Scarlet és Duke (s02e03) nyomozásaira. Ott tartunk, hogy minden újabb rész jobban tetszett, mint az előző. Nem a krimi, de a szereplők és a humora kezd rákapatni az évadra.

Mi volt az eset? Eliza meg lett vádolva, hogy betört és lopott a hullaházból. Duke-nak kellene letartóztatnia, de titkon inkább tisztázni igyekszik a nőt. Így kénytelen együtt dolgozni Eliza szövetségeseivel. Vagyis, most nem Miss Scarlet volt a középpontban, és ez jót is tett a résznek.

Én konkrétan azon szórakoztam a legjobban, amikor Duke kihallgatásokat tartott, és rá volt írva az arcára, mennyire szenved egyes tanúktól. A másik, ahogy Eliza házvezetőnője aktivizálta magát, és egy kicsit becsapta a helyi halottkémet. Az meg plusz poén, hogy a végén Eliza nézett nagyot, ki jött a nőhöz látogatóba és mi célból.

Az ügy sem volt rossz, akadt benne csavar és meglepetés. Ugyan messze nem egy komoly krimi, de a környezet és a szereplők hozzáadták azt a bizonyos pluszt. Igen, még mindig zavarónak tartom az egyforma ruhákat, de most kaptunk több városi helyszínt.

Így tovább, és lehet, hogy a 3. évadot is gyorsan meg fogom nézni.