Pont egy ilyen kis mosolygós, zenés Disney-film kellett most nekem. Könnyed, szórakoztató, igazából klisés is, de hangulatos, családi, könnyen fogyasztható is.

A történet hőse egy indiai gyökerekkel bíró amerikai lány, aki egy új iskolatárs segítségével fedezi fel a DJ szakmát. Természetesen van családi történet, természetesen megtetszik neki a fiú és természetesen verseny is lesz, ahol majd megmutathatja az apjának is, mit tud és emléket állíthat az anyjának. Rhea története sok tekintetben pont az, amit minden hasonló film hoz.

Ám, ebben azért volt egy kevésbé megszokott elem. Ha minden az átlag forgatókönyv szerint készült volna, akkor Rhea és Max a végére pár is lennének. De a fiú történetébe bevittek egy elemet, ami borítja ezt, és érdekesebbé tette a filmet. Nekem jól is esett, hogy Rhea nem a szerelemben találta meg a válaszokat. Arról nem is beszélve, hogy a történet szerint 15 éves, nem is tetszett volna, ha nagy szerelmi történetet kerekítenek.

Ha már a kor – ezzel kapcsolatban volt egy kis gondom a szereposztással. Avantika tényleg 15-16 éves volt a forgatás idején, de nem annyinak néz ki. Simán kizökkentett filmnézés közben, hogy végzősnek is elmenne, nem alsóbb évesnek. Különben szimpatikus a színésznő, más bajom nem is volt vele.

Tetszett az is, hogy egy nagyon sokszínű baráti kört tettek a lány köré. Van egy túlbuzgó, ételekkel foglalkozó öccse. Van két barátja, akik a technika és informatika megszállottjai. És itt simán benne van, hogy velük lóg és jó barátjuk az iskola legmenőbb lánya. Jó a kémiájuk, ha a valóságban nem is tudom elképzelni, hogy Ginger ilyen barátjuk lenne. Túl mások.

Igaz, más mesés elem is van benne. Rhea mondhatni teljes állásban dolgozik az iskola mellett a családi étteremben. 15 évesen annyi felelősséget pakolnak rá, hogy az 17-18 évesen is sok lenne. Lehet koraérett, de az apja az, akinek gondolkodnia kellene. Hol normális az, hogy a 15 éves lánya vezényeljen le egyedül egy fogadást az étteremben?

A zene az, amiről még szót lehet ejteni. Azt szépen hozza, hogy a DJ és a zeneszerzés milyen kapcsolatban lehet, és pontosan mit is csinálnak a keverőpulton. Nyilván nem szakmai továbbképzés, de annyit átad, hogy értsük, milyen munka van benne, milyen készségek kellenek hozzá. Az már más kérdés, a film zenéje mennyire tetszett. Maradtak a pop vonalon, vagyis fogyasztható. Rhea származása miatt belekerült egy is indiai hangzás, de csak finoman. A filmben elhallgattam, de csak úgy nem hallgatnám az OST albumot.

Jól esett, helyes volt és zenés – ennyit vártam, ennyit kaptam, ennyi most elég is volt.