Rajongónak nem mondtam volna magam, de szerettem én is a Luther című sorozatot. Örültem neki én is, hogy John Luther egy újabb ügyre tér vissza. Akkor is, ha nem sorozat, hanem film készült. A Netflix most ezzel is játszik.

Különben megjegyzem, hogy ennek is éppen olyan vége van, mint a Teen Wolf filmjüknek. Van egy olyan megjegyzés, egy olyan nyitottan hagyott szál, ami nagyon is megengedi, hogy siker esetén belekezdjenek egy sorozatba is akár.

De elkalandoztam, egyelőre ennél a filmnél maradjunk. Van egy gyilkos, aki több mint ötletes gyilkosságot talál ki. Legalábbis, amikor a rokonok bemennek a terembe, ott lógnak a halott szeretteik, és minden kigyullad, annak volt hatása. A férfi azt is hamar felméri, hogy garázdálkodásának egy személy vethet véget, és az John Luther. Mielőtt a nagyobb tervbe belekezd, el is tűnteti a nyomozót a színről. Börtönbe juttatja. A macska bajuszának fölösleges rángatásának is érzem, hogy nem bírta megállni, beüzent neki a börtönbe, és nem csak eldicsekedett vele, mit tett ellene, az újabb gyilkosságba is bevonta. Eredmény: Luther szökik és a nyomába ered.

Így már az a borzongató hatás nincs meg, van benne egy hihetetlen vonás, eltúlzás. Pedig sok minden működik benne: ahogy az embereket a szégyellnivalójukkal zsarolja. Ahogy nagyon sokáig mindenki előtt jár egy lépéssel. Volt értelme a felügyelőt magára haragítania? Nem, de különben film sem lenne.

Luther felügyelő sajátosságait szépen hozták – ahogy mindenki másnál jobban érti, mi jár a gyilkos fejében. Ahogy képes áthágni a szabályokat a cél érdekében. Külsőre meg az a bizonyos kabát, ami már a védjegyének számít. A régi időkből megmaradt munkatárs, aki félig barát is. Idris Elba sármja sem kopott, neki jól áll ez a figura.

Sokáig különben az ellenfél, Andy Serkis adta el a filmet. Nagyon elkapta a figurát. Komolyan sajnáltam, hogy a film második felére elveszti a zsenialitását, és a végcélja sem olyan okos, mint amilyennek addig tűnt. Ahogy mindent felvezetett, ahogy játszott az áldozatok családjával, valami többet vártam volna tőle, mint gyilkos nyerészkedést. Azt már túl sok filmben koptatták el.

A gyenge pont különben a Schenk helyére érkező Odette, aki nem mutatta meg, miért kapott ide kinevezést. Gyanítom, valahogy be kellett tenni egy nőt a történetbe, és ez volt rá a megoldás. Erivo sem emlékezetes, őt fogom legelőször elfelejteni a filmből.

Kicsit olyan, mintha egy jó thriller akart volna lenni, de mindig visszavettek volna kicsit a közhelyes, egyszerűbb megoldások irányába. Így tévés kriminek ok, Luther visszatértének is örültünk, de messze maradt attól, hogy emlékezetes film lehessen belőle.