Röviden és tömören ez a szuperhősös sorozat, amit jelen pillanatban leginkább a tinikre szabottnak érzek és még szerethetően gagyi is.

Talán ezzel kezdem – rémesen néz ki ez a sorozat. Már a kosztümökkel gondom van. A legtöbb hős, pláne a tinik, olyan ruhákat kaptak, amit inkább egy Halloween buliban tudnék elképzelni, nem az éjszakában rémvadászatra. A főgonosz is különösen ocsmányul nézett ki, abban az értelemben, hogy igénytelen volt a kivitelezés. Annyira olcsónak és retrónak tűnik tőle a sorozat, pedig nem az. Ez PR döntés lehet, szándékosan ilyen. A legtöbb részével ki is vagyok békülve, de azért néha jobb lett volna, ha nem azon járt volna az agyam, hogy miért néz ez a sorozat így ki.

Mert maga a történet szórakoztató. A nagy ellenség legyőzve, nyugalom van. Courtney unatkozik, nem bír lenyugodni, és Stargirl uralja továbbra is az életét. Meg is bukik, és nyári iskolába kell mennie, ezzel meghiúsítva a családi nyaralást. Mivel felbukkan a Liga egy régi ellenfele, Mike magányos és része akar lenni a családi vállalkozásnak, és egy más dimenzióban egy halottnak hitt barát is feltűnik, mozgalmasra sikerül a nyár.

Építkezik a sorozat, és szépen húzza össze a szálakat. Ami több, külön esetnek tűnik, a végére minden össze lesz fűzve mindennel. Még azzal is játszanak kicsit, hogy nem minden rossz valójában gonosz is. Ilyen karakter Árnyék, aki állt már mindkét oldalon. Nem rossz ő, csak kapott egy olyan képességet, ami könnyen korrumpál és elvesztette azt, aki egyenesben tartotta. Neki azért jó a csapattal, Barbarával találkozni, mert visszakapja az iránytűjét, hogy hős lehessen és ne gonosztevő. Talán ebből látszik is, hogy ebben az évadban ő volt az egyik kedvencem. Bírom a képességét, stílusos a megjelenése – az öltönyös és titokzatos úriember, ő nem kapott gagyi jelmezt – és ő fejlődik. Azzal, hogy most segíteni jön, jót akar, elnyeri a második esélyt és élni is tudott vele.

Természetesen megy közben a sok tinis vonal. Courtney és Cameron között továbbra is megvan a vonzalom, és egy lökésnyire vannak attól, hogy barátokból többek legyenek. Csak – a fiú annak a fia, akié. Courtney többet tud, mint amit elmondhat. Vannak különben jelek, hogy a 3. évadra kénytelenek lesznek Cameront is beavatni, mert náluk a képesség családi örökség, és az évad igencsak úgy tűnt, hogy meg fog jelenni nála is. Ott van Mike figyeleméhsége, ahogy küzd az apja idejéért. Ott van Rick, aki annyival többre lenne hívatott, csak éppen a gyámja nyomorítaná, ahol csak tudja. Beth, aki igyekszik feldolgozni a szülei elhidegülését egymástól. Yolanda, akinek komoly bűntudata van egy halálos csapás miatt. És visszatér Cindy is, aki szintén egy olyan karakter, aki fejlődhet mindkét irányba – lehet szupergonosz belőle, de beilleszkedhet a másik csapathoz is.

Kellenek is az ilyen szereplők, hiszen a többség annyira fekete-fehér, hogy a színesebb egyéniségek dobnak az összképen.

Továbbra is akció és humor vegyítéséből születnek a részek. Tele vannak sok kis ötlettel, hogy mivel tegyék könnyedebbé a sorozatot. Még valami, amivel inkább a fiatalokat célozzák – van itt egy olyan szereplő, aki pl. arra használja a kapott erőt, hogy óriási hamburgert varázsoljon, meg hasonlók.

Volt olyan húzása az első évad sikerének, hogy minden szereplő jött vissza a 2. évadra is. Még azt is megoldották, hogy a börtönbe került korábbi rosszfiúk felbukkanjanak – szintén humorral operálva, mert azért szöknek meg a börtönből, hogy a lányuk meccsén drukkolhassanak. Ők is jó példái annak, hogy a nem fekete-fehér szereplők milyen könnyen váltanak oldalt a sorozatban. Korábban komoly ellenfél, most szinte vagy teljesen barát.

A DC sorozatoknak egyre inkább leáldozik, az Arrow univerzuma kifulladóban van. A Stargirl volt az egyik utolsó siker benne, ami a könnyedebb vonalon, fiatalosan még vonzott nézőket. Még egy évada lement, majd mesélek arról is.