Alapvetően kitartó vagyok a sorozatokkal. Egy olyan szabályom is van, hogy egy sorozat minimum 3 részt érdemel, hogy eldöntsem, akarom-e nézni vagy sem. És ha már 3 részt megnéztem, általában akkor sem hagyom félbe az évadot, ha nem különösebben tetszik a műsor.

Ezért kiugró, hogy a Bodies, a Netflix egy újabb angol sorozata tulajdonképpen 1,5 rész után elidegenített annyira, hogy nem akarom tovább nézni. Sőt, amit láttam, azt is törlöm a memóriámból, amint ezt a posztot befejeztem.

A helyzet az, hogy a koncepció még mindig tetszik. Van 4 idősík: a közeli jövő, a jelenünk, a II. világháború és az 1890-es évekből. Mindegyik szálon előkerül egy meztelen férfi holtteste, a kezén egy különös jellel. Mindegyik esetben nyomozni kezdenek, de a nyomozót le akarják állítani. Az ajánlókból tudom, hogy majd így együtt, a négy idősík együtt ki fogja adni egy 150-200 éves összeesküvés történetét.

Csak éppen 1,5 rész alatt szinte semmi nem történt. A holttestek meglettek, az egyik korszakban boncoltak, de haladás aztán semmi. Mi több, nem is értem, ez hogyan krimi. A nyomozók sok mindennel foglalkoznak, de inkább a magánéleti kínjaik vannak az előtérben, nem a munka a legfőbb gondjuk. Pedig állítólag megszállottak lesznek... Jelen pillanatban ezt egyedül a jövőbeli nőről tudnám elhinni, akinek már a körmére is koppintottak, hogy az esetet lezárják, ne akarjon igazán nyomozni.

Valahogy fura, hogy minden kiemelt szereplő, a 3 rendőr és a világháborús korszakból egy másabb típusú figura, valamiképpen peremen áll és ha nem is küzd magával, akkor sincs társadalmilag jó helyen. A jelenben kisebbségi nő nyomozó van, a 19. században meg egy olyan nyomozót kaptunk, aki ugyan családos, de ennyi jelenet után is fogadnék, hogy igazából inkább a férfiakhoz vonzódik, csak éppen abban a korban Angliában azért börtön járt és társadalmi kitaszítottság. Simán rossz nézni a gyötrődésüket, mindegy melyik idősíkot is emelném ki.

Ahhoz képest, hogy lenne látványban lehetőség az idősíkok miatt, még ez az élményem se volt meg. Leginkább a ruhák árulkodnak arról, mikor is járunk. Ok, a jövőből kapunk egy ablakon kinézős városképet, ami azért más, de ennyi a jövő is. Ha már a történet nem fog meg, legalább nézni lenne mit, de az sincs.

Untam, ez is gond. Az első részen, aminek fel kellene kelteni a figyelmet, kétszer elaludtam, és rá se bírtam venni magam, hogy azt a 10 percet, ami kimaradt, megnézzem.

Szóval, hiába az ötletes alapkoncepció, a sorozatban azt ennyi után nem láttam megvalósulni és jónak lenni. És elköszönök e testektől, mert igazság szerint ezen altató nélkül is jól alszom. Köszi nátha és gyógyszer, amit szedek rá, remekül kiütsz! :)