Próbálhatok  kedves lenni, de kétlem, hogy meg tudom fejteni, miért készült el ez a film. Kb. minden hiányzott belőle, amiért érdemes lenne egy folytatást elkészíteni.

Az első rögtön az, hogy kellett volna egy jó ötlet, hogy vigye tovább a szereplők történetet. Nem kicsit éreztem röhejesnek, hogy az utolsó menedék megsemmisül és vissza kell mennie az embereknek, ahonnan elmenekültek. Ami már csak azért is röhejes, mert eleve azért menekültek ide, mert csak itt lehetett túlélni. Akkor mégis, olyan sokan, hogy maradtak életben akár Franciaországban, akár Angliában?

Azzal se tudok mit kezdeni, mi lesz a család célja. Az elmélet az, hogy a kráter helyén egy új éden kezdődik. Így aztán oda tartanak, közben meg mindenféle veszélybe keverednek. Mert persze London és Anglia olyan, mintha nem teltek volna el évek, mindenki mindenki farkasa lenne és még mindig nagy a káosz. Ok, azért nem akar annyira negatív lenni a film, lesznek mindenfelé jó emberek, akik majd segítenek. Olyan szinten, hogy már azt is túlzásnak éreztem. Pl. a katonák, akik háborúznak a kráterért. Nem érteni, kinek meg minek. Meg az is, hogy néz ki, hogy az egyik helyen bombák robbannak meg halomra ölik egymást, pár méterrel odébb meg olyan, mint egy kisebb édenben?

Vagy, ott van Nathan betegsége. A menedékben még értettem, hogyan tartották életben. De aztán mi lett a cukorbetegséggel? Felszívódott? Mert rosszul se lett, megvolt szépen, és egy olyan helyen telepedtek le, ahol mindent nekik kell felépíteni a nulláról. De egyáltalán, egy ilyen világban olyan betegséggel nem lenne esélye, itt meg menet közben csodaérintésre felszívódott. Van egy regénysorozat, amiben szintén vége lett a civilizációnak. A főszereplő kisebb lánya cukorbeteg volt. Amint elfogyott a gyógyszer, ő nagyon fájdalmasan és sokkban halt meg. Igaz, az komolyan vehető volt, nem olyan mese, mint ez.

Látványra is legfeljebb közepes. Értem, évek teltek el és minden lerobbant, úgy is néz ki minden, mint ami már két világvégét is látott. A nagy csaták vagy pusztulások nincsenek képernyőn, a szereplőkre koncentrál a film.

Butler és Baccarin is visszajöttek a szerepre, de egyikük se lett izgalmasabb vagy érdekesebb szereplő az első rész után. Kb. azzal ki lehet meríteni mindent, hogy Allison jó ember, aki minél több embernek segítene. Jó anya, jó feleség. John meg halni is kész, hogy egészségben és biztonságban tudja a feleségét és a fiát. A nő az, aki másoknak is segítene, John pedig engedi, hogy a nő szava legyen ilyen kérdésekben erősebb. A gyerek, bár már kamasz, meg elég semmilyen még. Megy a szülei után.

Abban az időben, amikor posztapokaliptikus filmben, ahol a kamasz fiú és a szülője igyekeznek túlélő a tönkrement világban, ennek a filmnek a 28 évvel később a vetélytársa. Talán mondanom se kell, hogy melyik és mennyivel jobb. Akinek súgni kellene, nem a Greenland 2. az, amit újra is néznék.