Családi titkos, szerelmes, viszályos.

Audrina a családi ház foglyaként nő fel. A nővére, akit szintén így hívtak, a közeli erdőben, egy támadásban halt meg, és a lányt most mindentől meg akarják óvni. Nem mehet iskolába, nem sétálhat, nincsenek barátai. Emlékei sem. Egyetlen gyermek társasága az unokanővére, Vera, aki előszeretettel kínozza és szekálja a lányt. Miután édesanyja a szülésbe belehal a kistestvérével együtt, Audrina apja még inkább megszállottja lesz annak, hogy Audrina olyan legyen, mint az első Audrina volt. Már fiatal nő, kiharcolja, hogy zongora leckéket vehessen, amikor újra találkozik Ardennel, a környékbeli fiúval, aki gyerekkorukban mindig kedves volt vele. Az otthoni helyzet romlásával Audrina hozzá menekül, összeházasodnak, és el akarnak menni. Damian azonban egy állásajánlattal és békejobbal maradásra bírja őket. A kapcsolatnak azonban több terhelést is ki kell bírnia: a visszatérő Vera áskálódását és Audrina rohamait, amelyek megakadályozzák az intim együttléteket. Az okok a múltban vannak, és ki kell mondani őket, hogy esély legyen a gyógyulásra.

V.C. Andrews – sikerszerző, és egyre inkább nem értem, mitől ekkora a sikere. Annyira azonos sémákat alkalmaz, annyira hihetetlen és bulváros az egész. Ha csak ezt a filmet nézem, van itt szerelmi háromszög nővérekkel, nimfomániás bajkeverő, csoportos nemi erőszak, agymosás és egyéb finomságok. Túl sok.

Ebből pedig több visszatérő elem: a nővérek közti rivalizálás és a szerelmi háromszög. A nemi erőszak motívuma. A családon belüli erőszak. A társadalmi réteg is, gazdag, felsőbb körökben zajlanak az események. (A szegényebbek nem tudnák megcsinálni, hogy úgy bezárják a gyereküket, mint Audrinát itt a szülei.)

Ezen felül ott volt az is, ahogy Damian a lányához viszonyul. Nem egyszer olyan érzésem volt a film közben, hogy az már egészségtelen, ahogy rajong érte és közbe az interakciói… a regényt ismerem, így tudtam, hogy nem lesz vérfertőzés, a film néha mégis azt juttatta eszembe, hogy Damian hajlana arra is.

Nem volt jó nézni a filmet, annyira hihetetlen volt az egész, és botrányos. Nem akarom a film poénját itt lelőni – szerintem vasárnap majd megteszem – de nem kellett hozzá nagy ész, hogy kitaláljuk. Már az első jelenetekben megkapjuk az összes kulcsszót, amit kicsit átrendezve máris el tudjuk mesélni, mi történt és minek lettek ilyen következményei.

Bár nehezményezem a hiteltelen és bulváros elemeket, nem tudom megállni, hogy ne mondjam el, a könyvben még több ilyen van. Damian több nővel keveredik viszonyba. Kevésbé durva dolgokat követ el Arden és Damian is, mint a regényben. Audrina sokkal könnyebben megbocsáthat nekik itt. Ott van az is, hogy Audrina kistestvére a regényben élve születik, csak az anya nem éli túl a szülést.

A szerelmi szálat nem éreztem igazinak. Audrina menekül Ardenhez, akiben meg jó adag bűntudat is munkál. Miért szeretnének egymásba? A lány részéről ok. Arden az egyetlen, ráadásul helyes srác, akit ismer. Kedves és türelmes vele. Fordítva már nem tudom. Akkor hinni el, hogy tényleg kell neki Audrina, amikor próbálják elhálni a frigyet – abban valóban látszott az igyekezet, meg a frusztráció, amikor nem jön össze a dolog.

Külcsín: tipikus Lifetime produkció. Kevés helyszín, semmi feltűnő.

A casting már jobban tetszett, ha a cselekmény miatt a karakterek annyira nem is. India Eisley simán hiteles naiv szépségnek, William Moseley nem először játszik lovagias szerelmest. A meglepetés James Tupper, aki szerintem nem jó energiákat vitt az apaság megformálásába.

Egy estébe belefért, de semmilyen tekintetben nem olyan film, amit kedvelem lenne még egyszer megnézni. Nagyon elszállt a cselekménye.

My Sweet Audrina - 5/2,5 szereposztás: ok, a történet viszont több oldalról is beteg. Nálam ez már sokkoló hatás.

https://www.youtube.com/watch?v=cUkdcCJC7nE

Gyereket összecserélő, felnőttként más életet kezdő, szerelmes.

Anabel és Aura egy napon születtek, ugyanabban a kórházban, de nagyon más szülőktől. Anabel előkelő família gyermeke, míg Aura különc anyja azt sem tudja, ki a gyereke apja, és szegény is. Az ápolónők buliznak, cserélgetik a gyerekeket, és nem is érdekli őket, melyik az örökösnő, melyik a proli. Így történhet meg, hogy a lányok összecserélődnek. Már 25 évesek, amikor kipattan a botrány, és a gazdagságról álmodó Aura hazatér a gazdag szüleihez. Anabel rosszul viseli, hogy az anyja a vér szerinti lányával mennyire jól kijön, így ő meg a rossz környékre költözik a saját anyjához és féltestvéreihez. Bizonyítani akarja, hogy egyedül is boldogul. Valahogy mindig összetűzésbe keveredik egy jóképű rendőrrel, Yann-nal, aki nem mellesleg Aura barátja. Amikor a gazdaggá lett Aura dobja, Yann féltékennyé akarja tenni. Csak azzal nem számol, hogy Anabel tényleg megtetszik neki.

Német komédia, de ez a gyengébb fajta. Az csak egy dolog, hogy klisékből van összerakva, de nem is nagyon erőltették meg magukat a készítők. Hatalmas lyukak vannak a történetben, és a poénok sem igazán ülnek.

A gazdag és a szegény lány összecserélése, majd felnőttként az igazság, és a helycsere. Még sorozat is készült hasonló, nem lehet új ötletnek mondani. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha értelmesen megtöltik a filmet. De csak egyik klisé követi a másikat.

A gazdaggá lett lány züllése – a durva, ki sem lóg a többiek közül, mintha mindegy lenne, mi van a fejében, amíg a pénze és a külseje megvan. A másik erőlködése, hogy valahogy munkát tudjon találni. Naná, hogy a srác, akivel majd bosszút/féltékennyé tételt játszanak, eleinte nagyon az agyára megy, de ahogy beindul a projekt, mindketten máshogy kezdenek érezni a másik iránt. Még a végén az is, ahogy Yann rohan, hogy itt tartsa a lányt.

Közben jogilag semmi nincsen tisztázva. Még csak az sem világos, hogy Anabel mit kap a felnevelő anyjától. Mert szerintem nem kellene a pénz miatt idegeskednie, nem úgy tűnt, hogy bárki is ki akarná zárni az életéből vagy a kasszából. Van is nagy családi ölelés, mindkét lánnyal, hogy ők már egy családot alkotnak. Akkor miért is kellene magát pénzért eladnia?

Az meg ki szerint vicces, hogy a vér szerinti testvérek, Aura és Albrecht tulajdonképpen végig flörtölik a filmet? Nem egyszer köztük sokkal több a kémia, mint Yann és Anabel között. Szerintem a vérfertőző poénok nem viccesek, még ha itt annak is szánták őket.

A film humorával különben sem vagyok elégedett. Olyan kis semmilyen, limonádé az egész. Yann és Anabel úgy-ahogy viccesen, flörtölve marják egymást, ennek viszont meg van az a hátránya, hogy túl hirtelen a váltás a szerelem felé. Minimális az utalás arra is, hogy tetszenek egymásnak. Mondjuk, amilyen alternatívák vannak… Aura olyan sötét, hogy egy alagút hozzá képest semmi. Nincs egy értelmes mondata sem a filmben. Benjamin meg annyira aberrált, hogy az már önmagában egy vicc. Ok, a szürke 50 kifordításában találtam némi poént, de valahol szánalmas, hogy egy jó pasi ennyire… óvodás legyen.

Pedig még a karakterek, amelyek jobban eladják a filmet, mint a tényleges cselekménye. Őrült figurákkal van tele az egész, amiben Anabel bolondságai/hiányosságai fel sem tűnnek. Yann és ő, na meg Rosa, a kishúg a messze legnormálisabb alakok az egészben. Olcsó poénokra vannak kihegyezve a többiek, de legalább Yann és Anabel rendben vannak.

Most átmegyek nagyon felszínesbe, és kiírom, hogy még nekem is az eye candy faktor adta el a filmet. Jannis Niewöhner helyes, jól áll neki az egyenruha – igaz, azt még így is túlzásnak éreztem, amikor póló nélkül hozza vissza a lánynak az autóját. Öncélú félmeztelenkedés. Emilia Schüle szexi, jól állt neki ez a hosszú, vöröses haj. Szép pár voltak. (Schümann is ok.)

Nem lett volna nagy veszteség nem megnézni, de nem bánom, hogy láttam. Egyszer elment.

High Society - 5/3,5 a történet tipikus és helyenként béna is, de a színészeket bírom annyira, hogy elnézem.

https://www.youtube.com/watch?v=mf1m3e6rZfk

(A zsenigyerekek moziznának, a szüleik még időben kapcsolnak. Szegény kölykök, 150 feletti IQ és a hétköznapi dolgok nem mennek nekik...)

• Nem mozizhatnánk?
• Dehogynem mozizhatunk! Igen? Mit nézzünk?
• Mark felvett egy dokumentumfilmet egy automatikus szín több lehetséges árnyalatának feltárásáról.
• Az izgi.
• Igen. A szürke 50 árnyalata.
• Nem! (Zsenik közt)

(A beépüléshez ruha is kell, amire fel is hívják a figyelmet.)

• Ajánlhatok egy szabót?
• Találok magamnak. Tudja, a sznobizmus nem brit monopólium.
• Nem, nem a monopóliumunk. Inkább nemzeti kincsünk. (Tenet)

Aki nagyon akarja a jót, az nevetségessé válik. Nincs rosszabb, mintha valaki tetszeni akar. Csak az idejét vesztegeti. Keresd meg, hogy mi érint meg téged, a belsődet, érted? (Legyen tánc)

(Tim megítélése sok mindentől függ…)

• Ma nem akarok dolgozni menni.
• Késhetsz pár percet.
• Aha, és a hívások között nyomjam a fekvőtámaszokat és kocogjak a kocsi mögött? Nem, kösz.
• Ne már! Bradford laza csávó.
• Ha kosarazol vele, talán, de akkor nem, ha ő a kiképződ. Egyszer csinált egy bombát, és a babapúder a képembe robbant, csak a nyomaték kedvéért. (The Rookie)

Mind azt hisszük, hogy berohannánk az égő házba. De amíg nem érezzük a hőséget, nem tudhatjuk. (Tenet)

(Isi terve bevált, megkapta a pénzét és a szabadságát. Mégsem boldog. A barátnője rávilágít, mi a baja.)

• Ossi szobája penészes. A nagyapja bűnöző, az anyja utál engem, nyilván mert egy csődtömeg. Soha nem lennék képes együtt lenni egy olyan sráccal, mint Ossi. Miért hiányzik mégis?
• A hormonok teszik. Vagy egy érzelmi alapú, agyi metabolikus diszfunkció. Szerelemnek is hívják. Megesik, de aztán elmúlik. (Isi & Ossi)

(Mr. Griffin nem egy átlagos tanár. Ki már merne ilyen üzenetet hagyni az igazgatónak?)

Rendben, osztály! Mr. Griffin ma nem jön be. Az üzenet szerint, amit hagyott, börtönbe zárták, de, idézem: „nem életfogytig". (A. P. Bio)

(Amikor megkínálnak egy jó állással és alig hiszed, hogy tényleg te kellesz. Max komoly döntés elé kerül.)

• Nos, a te spontán hozzáállásod és merész kreatív látásmódod pontosan az, amit hiányolunk. Persze, a csapatom jó, de hiányzik belőle a jellegzetes jobb agyféltekés tehetséged. Te tervezted a menekülőszobát az ünnepi partin, ahonnan senki sem tudott kijönni.
• Franklin Yang idegösszeroppanást kapott.
• Ó, igen. Aznap rúgták ki. Szerintem a menekülőszoba csak megadta a végső lökést. (Zoey’s extraordinary playlist)

A szeretet a leghatalmasabb erő a Földön. (Áttörés)

Világot megmentő, időjátszmás, kémkedő, akciós.

A kijevi operaházat terroristatámadás éri. A különleges erők mennek be, és sikerül is a nagyobb katasztrófát elhárítaniuk. Ám a különítmény tagjait elfogják, kínozzák és neveket akarnak. Az egyikük inkább a cián kapszuláért küzd, minthogy bármit is mondjon. A halál azonban nem viszi el: a főnöke fogadja, amikor felébred. A világ szemében halott, és ez lehetőséget ad neki, hogy egy komolyabb ügyön dolgozzon. A kulcsszó: Tenet. A világban valami készül, különös fegyverek tűnnek fel, melyek az időben fordítva működnek. Egy orosz származású fegyverkereskedő közelébe kell jutni a válaszokért, a tégla az elhidegült felesége lehet. A művelet megkezdődik, és hősünk új társával, Neillel azon kapja magát, hogy a harmadik világháborút próbálja elhárítani, amit a jövővel vívnának meg.

Töröm a fejem, megpróbáljam-e elmagyarázni, hogy mégis mi ez a film. Szívem szerint azt mondanám, mindenki nézze meg maga, egymás után kétszer, és akkor talán valamit meg fog érteni belőle. Rágom már magamban két napja, de még vannak bőven kérdéseim és részek, amelyeket valaki elmagyarázhatna nekem.

Van is a filmben egy rész, amikor Neil és az ügynök – a nevét nem tudjuk meg – az időparadoxonokról beszélgetnek, és a végén Neil megkérdezi, fáj-e már a fejed. Akkor az enyém még nem fájt, de a film végére igen a válaszom. Ha csak a cselekményt nézem, kivel mi történik, és milyen szerepe van a végjátékban, a jövőben, az ok, átjött. Tudom, kivel mi és mikor, miért történik. Még azt is átlátom nagyjából, hogy melyik időben hova megy, és mit csinál, miért. Csak a nagy egész, ott vannak kérdéseim.

Csak olyasmit, hogy akit megfordítanak az időben, az hogyan zökken vissza saját magába? Megint át kell mennie a fordítón, csak most a másik irányban? Ki pénzeli majd Tenet műveleteit? Ügynökünk mégis mennyire lesz időutazó? Mert Neil már évek óta be van szervezve, és ez csak úgy lehet, ha…

Biztos, hogy újra kell még nézni, és fejtegetni a részleteket. Itt nehezebb kérdések vannak, mint a forgó eldől-e, halott-e Bruce és Alfred csak képzeleg-e, a Dunkirk idősíkjainak összeérése a fejünkben. Szeretem az okos filmeket, és ez az.

Jól keveri a kémfilm elemeket, az akciót és a sci-fit. 2 és fél óra, de nem tűnik annyinak. Ok, abba bele lehet kötni, hogy pl. a főgonosz motivációja röhejes. Ha nekem meg kell halnom, más se éljen? A jövőé viszont már izgalmasabb. Hogyan lehet menekülni az ősök által ránk hagyott tönkretett természetből? Őket még meg is értem valamennyire.

Természetesen, Nolan filmje, a látvány megint egyedi. Szintén valami olyasmi van benne, amibe belefájdulhat a fejem. Az inverz mozgás, az valami kegyetlen, ahogy kinéz a filmen. Az autós üldözésnél pl. menő, de a végén a nagy csata, ott aztán kapkodtam a fejem, hogy most mi van? Nem éreztem annyira forradalminak, mint a világ hajlítását az Eredetben, de ez is valami olyan, amiről beszélni kell és ütött.

A szereposztás… itt már jobban szenvedek. A szokott színészek közül Caine jött vissza egy jelenetre, leginkább kabalának. Nagy név, és jó színész Kenneth Branagh, ő beletette, amit lehetett és jók voltak Debickivel együtt. John David Washington, róla még nem döntöttem. Néha elhitette velem, hogy ő a mindent megoldó ügynök, néha nem éreztem eléggé szerepben. Robert Pattinson – nem tehetek róla, Edward óta nem bírom komolyan venni. Itt azért annyit elértek, hogy a végén sajnáltam Neil karakterét, ha ő magát nem is. Tulajdonképpen az ő sorsa, amit még emésztenem kell a filmből.

Vagyis, a történet és a látvány rendben, de még egy nézést minimum igényel. Ezzel együtt messze nem ez lesz a kedvenc Nolan filmem. 10-et láttam, abból ez csak a 8. nálam.

Tenet - 5/4 Pattinson, komolyan? Miért? A film lekötött, érdekes, de még mindig nem értem egészen.

https://www.youtube.com/watch?v=TsgIRA2x58Q

5: Dunkirk – az angol sereg beszorítva várja a náci seregeket és a megsemmisülést. A kormány merész menekülési tervet eszel ki: civil hajókkal megindulnak a parton rekedtekért. Látunk fiatal katonákat, akik várják a megmentőt. Egy hajót, akik a katonákért indulnak, de a dolguk nehezíti egy lelki sérült katona. Egy pilótát, aki a végsőkig visszatartja a németeket.

4: Memento – Leonard feleségét meggyilkolták. A férfi bosszút akar állni, de olyan agysérülése volt, hogy ez cseppet sem könnyű feladat. Csak pár percnyi emléket képes az elméje tárolni. Van, hogy mire egy beszélgetés végére ér, már elfelejti, mi történt a beszélgetés elején. Üzenetekkel, tetoválásokkal igyekszik a gyilkos nyomára akadni. Extra érdekesség a film visszafelé elmesélt története.

3: A tökéletes trükk – Alfred Borden és Robert Angier mindketten a legjobb bűvészek akarnak lenni a szakmában. A tanulóéveik alatt olyan sérelem éri őket, hogy örök ellenségnek esküdnek. Semmi sem szent – család, nők, a testi épségük. Borden a tehetségesebb, Angier a jobb előadó. Amikor Borden előáll egy megfejthetetlen eltűnős számmal, Angier a megszállottja lesz, hogy ő jobbat készítsen.

2: Eredet – Cobb különleges szakmát űz – álmokban ültet el olyan gondolatokat, melyek befolyásolják az álmodó döntéseit. A legújabb feladat kétszeresen komoly: siker esetén végre hazatérhet a gyermekeihez, és egy olyan elmébe kell bejutni, amely különösen védett. A helyzetet nehezíti, hogy a rendkívüli építész Cobb már nem építhet álmokból. A csapat így új taggal bővül, és Fischer feje!

1: A sötét lovag – Bruce Wayne úgy érzi, hogy Gotham új hőst kapjon, akinek nem kell álarcot sem vennie, hogy rendet tegyen a városba. A kiszemelt Harvey Dent ügyész, annak ellenére, hogy egy nőért dobog a szívük. Ám mielőtt a terv végbe mehetne, és a denevér kosztüm a fogasra kerülhetne, feltűnik a káosz nagymestere, a zseniális Joker, aki átveszi az alvilág feletti uralmat és kész teljes anarchiába süllyeszteni a várost.

Versenyre készülő, stílusokat összeegyeztető, táncos, szerelmes.

Joseph mindig is arról álmodott, hogy a családi ács szakmát félretéve táncos lesz belőle. Amikor a barátnőjével és egy barátjukkal meghívja a csapatába őket Yuri, a párizsi nagymenő hip-hop táncos, megragadja az alkalmat. Az első megmérettetést sikeresen veszik, ám akkor Joseph rájön, hogy Emma a háta mögött kavar Yurival is. Szakítás következik, nem csak a lánnyal, a csapattal is. Barátjával egyetlen párizsi ismerősénél húzzák meg magukat, aki egy balett iskolát igazgat. A tulaj már Rémi lecserélését tervezgeti, akinek elő kell állnia valami újjal. Kínjában azt találja ki, Joseph és Karim adjon leckéket a felvételire készülő táncosainak. Eleinte a hip-hop és a balett táncosok is ki vannak akadva, de a tánc szeretete összehozza őket, és Josephet is megihletik a hip-hop versenyre – ahogy a szép balerina, Chloe sem hagyja hidegen az érzékeit.

Újabban, ha táncos filmet akarok nézni, a Netflixen és/vagy Youtube-on keresgélek. Erre a filmre is ott bukkantam, és már az megvett, hogy Párizsban játszódik. Van is egy szép jelenet, amikor totálban a párizsi éjszakát látjuk a tetőről, a középpontban a kivilágított Eiffel-toronnyal. Vagyok annyira Párizs mániás, hogy nekem azért a képért megérte megnézni.

De különben is egy könnyen emészthető, szórakoztató darabról van szó, egy ártalmatlan délutáni kikapcsolódásról. Nem mond semmi újat ez a film, a zsáner elemeiből építkezik, de nem is akarja megváltani a zsánert.

Eleve az, hogy a balettet hozza közelebb a modern tánchoz, már ez ismerős. A hip-hop táncos és a balerina szerelme, ezt is láttuk már. A szívem érted rapes volt számomra az első fecske, és voltak követői, még az alapfilm is kapott – igaz, elég gagyi – folytatást.

A történet is ismerős, nem lep meg senkit. Ok, két dolog volt benne, amin felhúztam a szemöldököm. Az egyik, amikor Emma visszajön. Én azt hittem, majd ellenfelek lesznek a viadalon, nem sírja vissza magát ide. A másik, amikor van egy pillanata a film vége felé Karimnak és Réminek. Fogtam is a fejem, hogy most mi van. De különben a tipikus limonádé, romantikus zsáner szerint, némi tánccal.

A szereplők szimpatikusak és könnyen megkedvelhetőek. Igaz, a két kiemelt karakteren kívül senkit nem ismerünk meg mélyebben, csak adnak nekik valami jellegzetességet, ami megkülönbözteti őket a többiektől. Joseph és Chloe is a családi múlttal, a tánc iránti szenvedélyük eredetével lesz csak mélyítve. Illetve, Joseph esetében van egy folyamat, hogyan néz szembe azzal, hogy fél a bukástól. (Egy ponton már úgy is éreztem, túlbeszélik a témát, de azért még belefért.)

Ismert színész nincs benne, de még csak olyan sem, akit láttam volna másban. Ez nem zavar, és táncos filmben ez nem is meglepő. Inkább legyenek táncos gyökerei, és hitelesebb legyen a táncban, mint legyen ismerős más filmből. Persze, a kettő kombinációja az igazi, nem véletlenül nyert Oscart Natalie Portman egy balerina szerepében. De ide vissza! Táncosnak jobbak, mint színésznek, de ezzel nincs itt semmi baj.

Direkt halogattam a táncok kérdését. Mert nem tudom azt írni, hogy mennyire tetszett, amit láttam. Ahogy elkezdik összerakni a versenyre a számot, meg is ijedtem, mert nagyon nem jött át, mit csinálnak. Egyedül az fogott meg, ahogy a végén egymás mellé teszik a két stílust, és mégis összhang van a két tánc között, bár teljesen más a kettő. Sajnáltam is, hogy a történet szempontjából ez csak trükk – azért nézőként még jól mutatott, és a zeneválasztás is bejött. Itt legalább tényleg a verseny tánca a legerősebb a filmen.

Nem tartom egy jó filmnek, de azért egyszer szórakoztató volt megnézni. Az Eiffel-torony és az utolsó tánc miatt simán meg lehet nézni.

Legyen tánc - 5/3,5 bár kellemesen elszórakoztam a filmen, nem egy eredeti vagy látványos film. Limonádé.

https://www.youtube.com/watch?v=iAObHgO71U4

MOZI:

• Téboly - amerikai thriller
• Mulan - amerikai kaland, akció, mese adaptáció - várhatóan ezt nézem hétvégén és mesélek róla 15-én
• Ígérem, hogy visszatérek - francia/német akció, dráma
• Hab - magyar romantikus
• Sosem késő - ausztrál dramedy, romantikus

DVD:

Új most sincs, olyan filmek jönnek újra, mint az Ha ölni kell vagy Az átok háza.

Időhurkos, szerelembe eső, esküvős.

Sarah a húga esküvőjére hivatalos, de rémes napja van. Egész nap borozik, így nem is kicsit jön zavarba, amikor beszédet kellene mondania. Szerencsére az egyik ismerős barátja menti a helyzetet, és remek beszédet mond helyette. Nyles kedves is, félrevonulnak a sivatagba együtt. Ám mielőtt összejöhetnének, egy íjpuskás őrült rájuk támad, a meglőtt férfi menekülni kezd, Sarah a nyomában. Amikor Nyles egy barlangba megy be, hiába kéri, hogy ne kövesse, mégis utánamegy. Majd az ágyában ébred, reggel – de ugyanazon a napon. Sarah Nyles szájából kénytelen hallani, hogy egy időhurokban ragadtak. Ő már évek óta ugyanazt a napot éli meg, nincs menekvés. Sarah nem adja fel ilyen könnyen, keresi a kiutat és Nyles az egyetlen szövetségese, akivel őrült kalandokba keverednek. Közben még arra is rádöbbennek, hogy az elbaltázott életeik mennyire illenek egymáshoz.

Az időhurok is az egyik olyan téma, amit mostanában többször elővettek, kb. mint a szabaduló szobák. Csak amíg a szobák a horror felé mennek el, az időhurkok komédia alapeszközök kezdenek lenni. Ilyen film a Palm Springs is.

Ám ebben van egy csavar, ami az egészet fel tudja dobni. Nem onnan indulunk, hogy a hős éli a kis életét, aztán belekerül egy ilyen hurokba. Nyles már eleve egy ilyenben éldegél, és már kész helyzet elé vagyunk állítva. Ugyan nem az első percben lövik le ezt a poént, de a szemfüles néző pillanatok alatt összerakhatja, hogy mi is történik a sráccal.

Egyszerre új is, meg ismerős is, ahogy Nyles és Sarah egymás mellé kerülnek. Nyles már cinikusan szemlél mindent, elfogadta, hogy nincs menekvés, és mindig csak a jelennek él. Sarah azonban most csöppen bele ebbe a történetbe, és neki végig kell járni azokat a stációkat, ami a másnak már múlt idő. A halál, a különféle menekülések – a zsáner klasszikus elemei, amelyeket feldob, hogy ott van mellette a már hurokban ragadt, belefáradt figura.

Jót tesznek a filmnek az olyan meglepő elemek is, mint Roy karaktere és története. A kedvenc részeim közé tartoztak a flashback jelenetek, amikor láttuk, mi minden történt már a korábbi hurkokban. Nem semmi, amivel Roy szórakozott. A medence begyújtása volt különben a kedvencem tőle, de elég kreatív volt a férfi.

Mellette szerelmes filmnek is ok. Ezek ketten nem akarnak összejönni, csak barátok lesznek a közös bajban. Aztán, a közös kalandok alatt megismerik egymást, ahogy más még nem, és úgy jutnak el addig, hogy a másikat szeretik. Ez sokkal hitelesebb így, mintha azonnali vonzalom lenne. Itt volt a kapcsolatuknak íve – pedig itt is megvan ám a zsáner tipikus – összejönnek, boldogok, félreértés miatt balhé és a nagy gesztusos békülés. Nekem nagyon szimpatikus volt, ahogy Nyles azt tudja mondani a lánynak, hogy látta a teljes csomagot, a személyisége legzűrösebb részeit és a hibáit is, de így is kell neki. Mert már ismeri és szereti. Ez az, ami a romantikus filmekből nekem sokszor hiányzik, de ebben megvolt.

Jó hangulata van a filmnek, és még azokat a poénokat is fogyaszthatóan tálalja, amiket különben fárasztónak találok. Pedig a kezdés megijesztett, mi lesz itt, ha maszturbációs poénokkal indítanak? Hála égnek, nem abba az irányba ment el a film.

Korrekten is néz ki, amit egy ilyen komédiába vár az ember. Nem látványorgia, de nem is hiányzott. A kevés helyszínt is mozgalmasnak tudták beállítani.

A szereposztás is meglepően jó. Andy Samberg megkedvelése nekem évekig tartott, de már bírom a karaktereit és a humorát, Nyles kifejezetten jól állt neki. Cristin Miliotival nagyon megvolt köztük a kémia, és a színésznő ezzel végleg feledtette velem, hogy ő volt anyu, akit Ted olyan sokáig keresett. J.K. Simmons meg mindig élmény, most is hozta a formáját.

Nagyon meglepődtem, hogy ez a film ennyire tetszett nekem, nálam a nyár komédiája.

Palm Springs - 5/4,5 miközben jó időhurkos film, meglepően új is, humoros és a szereposztás is tetszett.

https://www.youtube.com/watch?v=LI7uZMdIsUw