Újabb fejezettel bővült a The Witcher-verzum, ahogy tegnap már beharangoztam. Sapkowski egy újabb fantasymeséjét filmesítették meg, de a változatosság és gondolom a költséghatékonyság okán ez animációs film lett. Gondoljunk csak abba bele, mennyi vízi lény és sellő akad benne. Élőszereplősen jókora CGI és költség lett volna, így viszont...

Kaptunk egy korrekt kinézetű animációs filmet. A szereplők így is eléggé hasonlítanak az élőszereplős verzióra, hogy be lehessen őket azonosítani. 2 esetben még a szinkron is egyezik - Kökörcsin, vagyis Joey Batey és Yennefer, vagyis Anya Chalotra a hangját adta a projekthez. Ha nem felejtem el, Batey dalát meg is keresem és majd linkelem. Még mindig nem olyan sláger, mint a vajákos - érmés dal, de rögtön utána ez lett belőle a kedvenc zeném. Nem véletlenül színész - énekes a fiatalember, ő énekben is hozza Kökörcsin világát.

A történet pedig a szokott, sötétebb verziójú tündérmese. Ebben emberi herceg és sellő hercegnő szeretnek egymásba, megvan az emberré válás motívuma, ahogy egy helyi Ursula is felbukkan, ha egészen más is a neve. A környezet és az emberek sokkal kegyetlenebbek. Ahogy Geralt nem először megfogalmazza, az emberek kapzsik. Nekik nem a túlélésről szól a dolog, hanem minél több minden birtoklásáról, megszerzéséről. A királyok pedig hiúk és önzők, nyomorba döntenek bárkit a saját vágyaik miatt.

A főszereplőkön túl sok-sok mellékszereplőt is kaptunk. Kökörcsin gyerekkori barátja, aki most a helyi énekes és egyben Geraltra szemet vető nő, nem nagyon tudott érdekelni. Nagyon kis jellegtelen lett. A sellők, az ottani viszonyok, a király és két fia már sokkal jobb alapanyag. Nem a törvényes herceg, akit védenek és kivételezett. A fattyú bátyja, aki annyira küzd, aki talán egyedüliként nagyot tud fejlődni a történet folyamán. De az a Vaják-világ, itt ez nem elég a túléléshez.

Tele van a történet akcióval. Geralt is harcol szörnyekkel, de az emberek és vízi lények között is lesz egy nagyobb csata, amibe jó sokan belevetik magukat. Korrekt. Egyes lények sokkal jobban néznek ki így, mint ahogy el tudom képzelni őket esetleg élőszereplősen. A sellő verziójuk is érdekes - annyira más, mint a Disney. Inkább A víz érintése jutott róla eszembe, és ez jobban is hihető.

Van  benne humor is. Szokás szerint a kedvencem amikor Kökörcsin Yennefert szapulja. Jelen se kell lennie, akkor is roppantúl rühelli a varázslónőt és ennek hangot is ad. Ő az egyik állandó humorforrás, ahogy belegondolok, nem csak itt, a sorozatban is.

Volt tanulság, kellemes dal és egészen korrekt adaptáció. Szívesebben néztem, mint a Disney élőszereplős hasonló meséjét. Pedig, megjegyzem, ebben is vegyes rasszok tűntek fel. A sellők egészen halszerűek, de a herceg is színesbőrűnek lett rajzolva. Az apja egzotikusabb származású hercegnőt vett fel, egyszer kiszúrtam egy családi képet. Így lett barna bőrú, nagyon világos szemű fia.

De nem ez a lényeg. Ez egy nézhető Vaják-kaland, még Ciri és Geralt történetének kibomlása előtt, jó volt vele egyett szusszanni a nagyobb történet fejezetei közben.

Újabb elzárkózásba kezdtem, mielőtt jön az új évad. Meg az új főszereplő, de azt egyelőre hagyjuk. Itt még a megszokott Geralt kalandjait követhetjük.

A nyitány már megvett magának. A helyzet az, hogy a kedvenc Vaják tündérmesém a Szépség és a Szörnyeteg ezen sötétebb verziója. Olvastam a kötetben, megvan a képregény, az kifejezetten erős darabja a sorozatnak. Nem lep meg, hogy a Netflix műsorba is bekerült. Igaz, kicsit hangoltak rajta - az eredetiben Geralt szóló küldetést teljesít és nem régi ismerőse az elátkozott fiatalember, akkor találkoznak először. De teljesen jól betették a Cirit is magába foglaló idővonalba. Talán csak a sokkal sötétebb végét nem szerettem, de összességében akkor is egy jó kezdés volt.

Utána nagyban megindult a Ciri köré szervezett történet. Geralt elvitte magával a vajákok várába, ahol képezték és nem mellesleg sejteni kezdték, mégis ki ő, miért olyan fontos. Idővel az is egyre világosabb lett, mi köze van a monolitokhoz a lánynak. Volt itt szörny, kiképzés, vajákok közti kemény humor.

Másik vonalon azt követtük, hogy a császár, Emhyr emberei miben mesterkednek. A tündérekkel kapcsolatos ügy, de be lett ide kötve Yennefer sorsa is. Nem halt meg, ahogy a vaják hiszi, viszont a varázserejét elvesztette. Nekem így még szimpatikusabb is volt, nem a káoszra hagyatkozott, hanem kiderült, mennyire karakán tud lenni, ha akar. Az még plusz pontot is ért, ahogy Kökörcsinnel egymás agyára mentek, de ennek ellenére kiálltak egymás mellett és így majd geralt mellé is vissza tud kötődni mindkettő.

De a fő: Ciri. Minden körötte forog, a végére még Geralt és Yennefer kapcsolata is. Adnak is magyarázatot, meg nem is. Sok minden kiderül, a végére egy elég nagy fordulat is, ami megint csak Ciri világát fogja a feje tetejére állítani. Megjegyzem, jócskán el is térnek az eredeti történettől. A császár egészen más alak lett, mint a regényekben. Igazából nem zavar, most inkább kíváncsi vagyok, merre haladnak majd innen.

Ami nekem eladja a sorozatot: még mindig szeretem a karaktereit. Kökörcsin az egyik nagy kedvencem, de Ciri is egyre szimpatikusabb, Geralt meg egy kifejezetten izgalmas alak azzal, hogy milyen erkölcsi rendszere van. Ki és mi a szörny, ki ellen ragad kardot. Yennefer az, aki kapcsán még mindig küszködöm, de ez a regényben is így volt. Nem véletlenül az egyik kedvenc részem, amikor Kökörcsin szidja a boszorkányt. Itt még annyira nem is lendül bele, de ő sem tartozik a nő rajongói közé.

A másik, hogy bár nem a regényé, de szépen épül a történet. Leköt, szórakoztat, és azért az eredetit is fel tudom fedezni benne eltérő mennyiségben. Aki ismeri az eredetit, az még Hófehérke átdolgozott meséjét is felismerhette benne. Nem lett olyan kerek történet és Geralt sincs benne, mint Sapkowski eredetijében, de a története nyomokban ebben is megjelenik.

A látványra sincs panasz. A szörnyek, a kastélyok és helyszínek, az akció jelenetek. Ok, egyet azért tudok, amit zokon vettem. Keszeg. Értem én, hogy mindent a vaják sem úszhat meg veszteség nélkül, de pont szegény lovat kellett a szörnynek felszabni? (Bár az is sokkoló a maga módján, ami a megmaradt vajákokkal történik. Az évad végére még kevesebben lesznek és elég durván hullnak el.) Talán csak egy kritika még - a ruhák. Néha egészen olyanok a szereplők és a látványvilág, mintha műanyag babákat néznék.

Itt még minden szereplő visszatért az eddigi szerepébe. Örvendetes, szívesen nézem őket. Anya Chalotra az egyedüli, akinél sérelmezni tudom, hogy szerintem nem közelíti meg azt a küllemet, amit a regényben adtak a varázslónőnek. De mindegy, nem is szerelmi történetet akarok nézni.

Kökörcsin, vagyis Joey Batey ismét meg lett énekeltetve. Most azért nincs olyan slágere, mint az első évad érmés dala, de ezt is szívesen hallgattam újfent.

Mielőtt 3. évadozom, megnézem az új animációt is. Majd azzal folytatjuk holnap! :)

Erre tudok egy kifejezetten rövid összefoglalót: szórakoztató idiótaság. De akkor nézzük kicsit bővebben is, milyen is ez a repülős akció. Azt már előre bocsátom, hogy a lezuhanós - cápás rémségnél kilométerekkel többet tud.

De az közös bennük, hogy mindkettőben egy lezuhanó repülő adja a keretet. Ebben a pilóta a főszereplő, Brodie. Az út után hazafelé venné az irányt, hogy részt vegyen a lánya ballagásán. Nem egyszerű, mert egy korábbi, innen kívülről jogos megmozdulása miatt a legrosszabb utakat kapja a cégnél, úgyhogy Ázsiából kell majd visszarepülnie.

Már a kezdetnél két helyzettel kell megbirkózni: közeleg a vihar, ennek ellenére a társaság ragaszkodik a kijelölt útvonalhoz. Brodie állítja, hogy bele fognak kerülni a viharba, de a porfit az első. Nincs váltás. A másik, hogy az utolsó pillanatban egy fegyencet, egy gyilkost is feltesznek a gépre. De ez csak az alapozás, amire felépítik a helyzetet. Vagyis: tényleg belekerülnek a viharba, a gép meghibásodik és Brodie kénytelen egy szigeten letenni a gépet. Segítséget kéne hívni és az nem segít, hogy ez felkelők szigete, akik előszeretettel rabolnak turistákat és végzik ki őket. Innentől talán sejthető az alap: Brodie mindent bevet, hogy megmentse az utasait és szembeszáll a terrorszervezettel is. Ki kell szabadítani a túszokat, menekülni kell, várni a segítséget, majd a szigetről is le kell lépni. A repülős cég hív szakértőt, ő dolgozik is, de a szigeten nem tud ott lenni velük. Így aztán Brodie vállal egy merészet, és a bűnözőt fogja be segédnek maga mellé.

Mint egy buddy cop filmben, ők aztán össze nem illő párosként nyomják a lehetetlen küldetéseket. Itt van egy sziget, amit a kormány képtelen kipucolni, aminek senki a közelébe se akar menni. Tele van rosszarcú gyilkosokkal, akik nagyon szívesen vágnák beléjük a machetét. És ez a két ember - a pilóta és a rab - megcsinálják, ami egy országnak nem sikerül. Nagyon durván leszámolnak a bűnszervezettel, ha az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy be fognak segíteni a helyszínre küldött zsoldosok is, akik őket jöttek menteni.

Az agyam nagyon ki kellett hozzá kapcsolnom, ezt sem titkolom. Fel nem tudnám sorolni, hány helyen nem stimmel a logika vagy szimplán fura a film. De nem is kell a hitelességet keresni benne. Ez az a fajta macsó akció, amiben az esélytelen hősök leszámolnak a rosszakkal és szépen meg is mentenek mindenkit. Közben meg vannak olyan beszólásaik, amin lehet vigyorogni.

Még azt is képesek megjátszani, hogy kimosdassák Louis, a bűnöző karakterét. Kiderül, hogy kamaszkori dolgok miatt keresik, különben rendes kis francia idegenlégiós volt később. Innen a harci tudása. Azt már nem fedte fel a film, hogy a pilóta honnan szerezte a Rambo képességeket, de nem is fontos. Ismétlem: agy kikapcs!

Popcorn akciónak kiváló a látvány. Nem veszem komolyan, moziban nem lenne elég, de képernyőn szórakoztató. Pláne, hogy ott van hozzá a már emlegetett humor elem is.

A színészek kb. a voltak már sikeresebbek kategória is. Butler már hamarosan csak akciópapa lehet, Colter egy fokkal hitelesebbnek néz ki a szerepben. De igazából most simán működtek ebben a filmben, nem azon agyaltam, hogy más casting kellett volna. Nagy színészkedés különben nem kellett, ahogy említettem: leszámoltak csak rezzenéstelen arccal a szigeti rosszarcokkal. Mit ne mondjak, attól sokkal jobban tartok, nyáron milyen viking lesz Butler Hiccup apjaként. Igen, az jobban foglalkoztat.

Itt annyi a lényeg, hogy némi rágcsával, ölben a laptoppal ez elég szórakoztató volt most nekem. Ha az agyam ki is dobhattam közben, talán jól is esett kicsit nem agyalni.

A héten nem nagyon tévéztem, jövő héten majd kénytelen leszek dupla részekkel pótolni... Mindegy, amit a héten láttam:

Az egyik akciós után jön egy csendesebb rész a My Happy Marriage (s02e06) kapcsán. Feltűnt a gonosz szereplő, volt egy kis harc, most meg beszélgetnek, átszerveznek és összecsapás helyett ármánykodnak. Vagyis, Miyo unokatestvére is szembenézhetett a legnagyobb és kimondatlan félelmeivel. Hogy mi lesz belőle? Még nem tudjuk. Ahogy ez a sorozat szokta, nagyon kis lépésekben haladunk. A külcsín a szokott, szép is, de annyira jó lenne, ha kicsit jobban haladna a cselekmény.

A héten A mi kis falunk (s09e10) vendégszereplőkkel dobta fel az adást. Egyfajta keretként Zsófia születésnapjának megünneplésére készültek, mellékszálon pedig téves címre, vagyis a polgármesterékhez jöttek ki az új bútorok. Laci aggódott, Anikó meg nagyon menni akart a születésnapi buliba. Aztán, visszatért Viki is, akinek az esküvőjén derült ki, hogy a férje nem vált még el az előző feleségétől. Itt meg unatkozott, így ő is a buliban kötött ki. Különben menyasszonyi ruhában jelent meg, és simán nyerte vele a hét legszebb ruhája díjat. Mondjuk, az is jópofa volt, amikor a rendelt sztripperről kiderült, hogy itteni a nagyi és megbeszélték a pályaválasztást is, meglepő fordulattal. Most kifejezetten jól esett, hogy összeértek a szálak és nem csak külön történetek voltak. Akkor, szedjük össze kik is jöttek erre a részre: András, a doktornő volt férje. Viki, aki mégsem ment férjhez. A baráti kör, köztük a Mészáros Béla játszotta neurológus, akire Ildikó rá is nyomult. Sok értelem most sem volt, de ez olyan kis nézhető volt.

Találtam egy újabb és annyira gagyi cápás filmet, hogy nem is fogok sokat írni róla. Röviden összefogom, hogy mi is ez, aztán mindenkinek hagyom eldönteni, hogy írtja-e ilyesmivel az agysejtjeit.

A cselekmény több, mint gagyi. Adott egy repülőgép, ami lezuhan. A pláne az benne, hogy a gép megtörik és az óceánfenéken landol. Éppen egy szirten, így nem esik olyan mélyre, hogy a nyomás megölje a túlélőket, de ha elindulnak lefelé, akkor nekik annyi. Pár utas marad csak életben, így gyorsan megismerjük őket. Egy nagymama az unokájával, egy baráti társaság egy testőrrel, meg talán két légiutas kísérő. A baráti kör lány tagja nagyon gazdag és befolyásos apa gyereke, így lehet rá számítani, hogy miatta majd keresik a gépet és őket.

Az idiótaság már ott megindul, hogy a gép vége, ahova ez a pár ember bemenekül, légbuborékban van. Vagyis, hiába ömlik befelé a víz a széttört gépbe, ők szépen elvannak ott és tudnak lélegezni. Legalábbis addig, amíg nem önti el őket teljesen a víz vagy fogy el az oxigén. Ritka hülyén néz ki, ahogy az óceán mélyén ők szépen elvannak a tört gépben.

A második, hogy a géptörzsbe cápák úsznak be. Azonnal, és már neki is állnak a hullákat megenni vagy levadászni a még élőket, ha kimerészkednek a gép hátuljából. Semmi átmenet, semmi idő, a gép lezuhant és már jönnek is a cápák. Van olyan jelenet, amikor a kb. derékig érő vízből kapnak el valakit. Mégis, hogy férnek el? A film visszatérő eleme, hogy valamiért ki kell menni, de a semmiből ott teremhet egy vagy több cápa. Persze.

Ezt fokozza, hogy ritka gagyin tudták csak megoldani. Láthatóan nagyon kispénzes alkotás, a CGI kevés, olcsó és ronda. Így cápa helyett gyakran csak annyit kapunk, hogy valaki üvölt és lehúzzák, a halat nem is látjuk. A géptörzsbe is olyan villámtempóban úsztak be, hogy látni sem lehetett őket. A gyalogkakukk is megirigyelte volna ott és akkor őket. Minek kellettek a cápák ebbe a filmbe? Komolyan fájtak. Amikor a végére látjuk is őket, már visszakívántam, amikor nem mutatta őket a film. Ritkán jut eszembe, hogy Spielberg gumicápája hiteles lenne, mert nagyon nem az. Itt időnként azt is szívesebben néztem volna, mint ezt a látványvilágot.

Borzalmasak a halál jelenetek, mert az is akad benne bőven. Sorra halnak a szereplők, csak a főszereplőnő élvez védettséget. Ő a gazdag, fekete lány, naná, hogy őt nem eheti meg a cápa. Mindenki feláldozza magát, csak neki sikerüljön kiúszni.

Igen, mert a vége is borzalom. Kiúsznak a lejtőn meginduló gépből és buborékokkal(!) igyekeznek a cápákat távol tartani. És a keszonbetegség? Itt olyan nem létezik. Az a bizonyos lány a nagyon mélyről, félig megfulladva simán felúszik, aztán még ki is mentik, mert pont arra jár a helikopter. (Erről jut eszembe, első körben a mentésre érkezett búvárokat is simán megeszik a cápák, aztán lebeg az egyikük karja a kajütablak előtt. Ez ilyen típusú gagyi horror.) Pedig komolyan drukkoltam azon, hogy mikor felérnek, akkor szépen húzzák vissza őket a cápák...

Van olyan ismerősöm, aki jókat röhög a gagyi horrorokon. Az ő lelki társainak tudom ajánlani ezt a rettenetet, amin a magamfajta inkább mérges. Mert annyira pocsék az egész.

Próbálkoztam, de nagyon nem találtam olyan filmet a repertoárban, ami hagyományosan romantikus és lett volna kedvem megnézni. Sorozat lenne, de mivel a héten már előtte a Shodalandre a két sorozatot, néztem mást.

Így kötöttem ki az új Cameron Diaz filmnél, amibe bele tudom magyarázni a romantikus szálat is. Hiszen, a főszereplő páros a szerelmük miatt kezd új életet. Matt és Emily voltak a nagy páros, a kémek elitje, akik az egyik bevetésen párt kellett, hogy alakítsanak. Annyira jól sikerült, hogy valóban egymásba szerettek, viszonyuk lett és a nő teherbe esett. A gyerek kedvéért, egy más életért megrendezték a halálukat és elkezdtek egy úgymond normális életet.

Évekkel később lépünk vissza hozzájuk, amikor még mindig ők a tökéletes páros, csak most a családjukban élik ki a tehetségüket. Még mindig odáig meg vissza vannak egymásért is. Csak sajnos az utolsó bevetésen egy tech eszközrúl megtudták, hogy ők rejtették el, ezért a nyomukban vannak. Menekülni kell a gyerekekkel - mert Alice után lett még egy fiúk is, akiknek nem csak azt kell felfogni, hogy a szüleik egykor elit kémek voltak, de azt is, hogy kb. minden hazugság, amit addig mondtak nekik. Nyitásból mehetnek megismerni a nagyanyjukat, akikkel az anyjuk nem igazán jön ki, és akinek fiatalabb a pasija, mint az apjuk.

Egy ponton túlzottan is idézte számomra a Kémkölyköket. Ahogy a srácok is bekerülnek a családi bizniszba, ahogy majd kifejtik, mit is örököltek a szüleiktől. Főleg a fiú, Leo kész szuperügynök alapanyag. Ahogy minden akció és történet mellett mégiscsak arról szól a film, hogy a család tartson össze és nincs fontosabb, mint a gyerekeik jóléte. Ezt még Ginny alakjára is rá lehetne húzni, aki minden vita ellenére csak jót akart a lányának, és mindig is vigyázott rá, ha ezt nem is tudta kifejezni.

Azért is érdemesebb erről írni, mert a film csavarja nem kicsit kiszámítható. Most komolyan, nem tudták volna magukat jobban megerőltetni, ha azt akarták elhitetni, hogy Baron a rosszfiú? Nyomorult a fél filmben azon sírt, hogy Emily és Matt együtt vannak, és szinte drukkolt, hogy essen szét a kapcsolatuk. Nem volt egy minimális hajlama sem arra, hogy törvényt szegjen. De különben is, sokadszorra elsütött poén, ki áll minden mögött és miért. Még a film is elhasználja ugyanazt a csavart kétszer. Úgy tűnik, az ügynököknek mindenre az a megoldás, hogy hullának tettetik magukat.

Ha már akció. Azt a szintet simán hozza, amit a Netflix filmek szoktak. Mondjuk, azzal már szenvedtem, hogy Diaz és Foxx mennyire lehetnek még hitelesek ennyire aktív meg legyőzhetetlen ügynökként. Mindketten már az ötvenes korosztályban vannak, és fel is merült bennem, hogy nagyon nem siették el a családalapítást. Lassan ők is az a kategória, akiknek inkább nagyszülőket, nem kiskamaszos szülőket kellene játszani.

Különben pont úgy van vége, hogy lehessen folytatni. Nem hiszem, mert nagyon szétszedték a kritikák a filmek, de ha mégis, lenne egy ötletem, ki játszhatná Diaz apját, avagy az egykori nagy kémet. Pierce Brosnan.

Tudnám ismételni a tegnapi magamat. Már ott tart a sorozat, hogy nincs meglepetés. Itt még inkább megvan az ismerősség érzete: a 19. évad. Leírni és brutális, és van még kettő.

De, inkább azzal kezdem, ami más. Itt is megvolt a fél év ugrás, mint a tűzoltóknál. Meredith a klinika igazgatója, igyekeznek újraindítani a rezidens programot. Ott is vesszük fel a fonalat, hogy megérkezik az új osztály. Ami viszont új: a csapat elindul, Meredith pedig megkapja élete ajánlatát Jacksontól. Így, amit nem tett meg korábban, most Zola iskolaváltása és a kutatás miatt meglép. Költözik. Ugyan azt mondja, hetente fel fog itt is bukkanni, csak a záró részben jelent még meg. Vagyis, ez az első évad, amiben Ellen Pompeo egészen ki lett iktatva. Ennek ellenére ő maradt a narrátor, így minden részt az ő pár mondatos monológja fog keretbe.

Lépett-e valaki a helyére? Nem mondanám. Nincs kiemelt főszereplő, váltogat a szereplők között. Az új rezidensekkel meg kvázi újrakezdenek mindent. Mentor keresés, kavarás a sebészekkel, egymás közötti viszonyok és hasonlók. Talán egy volt, amit nehezen vett be a gyomrom. Lucas. Akiről ki fog derülni, hogy Amelia és így Derek unokaöccse. Küzd is azzal, hogy Shepherd, amikor kiderül az anyja kiléte. Olyan fura, hogy Derek gyerekei még kicsik, talán kisiskolások, az unokaöccse meg sebészgyakornok. Mégis, mennyire fiatalon szült a testvére? Hú, nem is akarok ezen merengeni.

Magánélet az van most dögivel. Mintha nem is egy sorozatot néztem volna. Megint volt esküvő, szöktetés, tiltott viszony egy tömbben. Természetesen volt, aki vált. Mondjuk, elég fura módon. A fél évadban Teddy és Owen próbálta nem megölni egymást, miután 2 mondatban lezavarták, Owen hogyan mentette meg magát a vádak alól, amiért el is menekültek az előző évad végén.

Fura, pár évaddal korábban nem gondoltam volna, hogy pont Jo lesz az, akinek a története leginkább érdekel. Ha azt nem is értem, Linc miért nem Brooke-nak szólítja, ha még az egyetemről ismeri, amikor azt a nevét használta. Mindegy, az kapta a legjobb ívet, ahogy ők Linckel átszerencsetlenkedték magukat azon, hogy valójában mit éreznek a másik iránt. Csak egy évad kellett, hogy valaki elkezdjen beszélni. Míg mindenkinek nyilvánvaló volt, hogy mi is van közöttük.

Másabb a kórházi rutin is. Még meg lehet jegyezni eseteket, vannak nagy drámák, de máshol vannak a hangsúlyok. Ami nem esik jól, de jellemző, hogy gyakran csengenek össze a dokik saját nyűgjei a beteg dolgaival, így a kettő megoldása is jön egymásból. Azt annyira olcsónak érzem még mindig.

Viszont, itt megint bevállaltak egy politikai témát. Miranda és Addison komolyan küzdenek a nők jogaiért, az abortusztörvények miatt előlépnek és tesznek. Akár nagy betűkkel is. Nem olyan hatásos, mint amit a COVID kapcsán összeraktak, de működik, szerves része lett és ezzel több, nem csak egy kórházas szappanoperett.

Szereplő mozgás most is volt. Nem is a már ismert arcok az érdekesek, hanem az új rezidensek. Még ott van a sorozat, hogy megengedhesse magának, hogy nem újakat dobnak a mélyvízbe. Adelaide Kane évadokig volt Skót Mária egy másik sorozatban, de más szerepekből is ismerős lehet. Harry Shum Jr. a szerintem legismertebb, aki már rég tévében van. Glee, Shadowhunters, stb. Kicsit érzem benne azt is, hogy fiatalabbakat is próbálnak megszólítani. Mert aki real time nézi ezt a sorozatot, már 20 évvel idősebb, mint kezdetben. Fiatalok, kamaszosabb sorozatok sztárjai talán egy másabb réteget is bevonzhatnak.

Mondjuk, nem tudom, így lett-e, de el tudnám képzelni.

Az biztos, hogy ez a sorozat még él, és nem azt számolom vissza, mint a másiknál, hogy hány rész van még vissza.

Ha hetiben nézném, akkor most jönne az a sor, hogy nagyon nem tudok mit mondani róla. Mert annyira olyan, mint a korábbi részek, hogy csak ugyanazt tudom ismételni. De mivel egész évadról van szó, megpróbálom kicsit bővebben.

Az első, hogy elkezdtek sakkozni a szereplőkkel. A 19-eseknél tele van minden hely, de Andy lóg a levegőben. Vagyis, nem tud igazából visszamenni, de a másik állomást zárják, ezért elkezdtek azzal játszani, hogy időlegesen egy-egy ember távol van, hogy jusson mindig hely minden állandó szereplőnek. Kezdetben - Jack beadta a felmondását, ezzel zárult az előző évad. Andy most az ő helyén kezdett, fél évet ugrunk, és nagyon próbálja elérni Jacket, mégis mi van vele, mikor jön vissza. Ahogy őt összekaparják - mert az első átívelés Jack lelki katasztrófája - kiesik majd Ben egy sérülés miatt. Aztán a kapitányuknak kell kényszerpihenőt tartani, mert megint eluralkodik rajta az alkoholprobléma és elég nagy bajok lesznek ebből. Röviden - sakkoztak a szereplőkkel, hogy Andy visszakerülhessen és minden állandó szereplő meg is maradjon.

Az évad nagy változásai közül Jack feléledése volt az első. Majd következett Sullivan kapcsolata a parancsnok asszonnyal, amiben azon ment állandóan a libikóka, hogy titkolni kell a kapcsolatot, noha boldogok együtt és fel is vállalnák, hogy együtt vannak.

Aztán, ott volt Travis kampánya, hogy polgármester lehessen. Egy fiatal angol jelentkezett kampányfőnöknek, és ezzel adtak Andy mellé egy pasit, akivel flörtölhet. A lehető legfurábban vetettek annak véget: mire Andy beadta volna a derekát, és kipróbált volna egy öltönyöst a szokásos zsánere helyett, Travis jött össze Eli-jal. Az elég fura volt. Andy után Travis...

Ami még elég nagy lépcső, hogy Maya mennyire szétesett, majd hogyan kezdte el némi pszichológiai támogatással megint összerakni magát. Úgy tűnik, Carina miatt képes arra, hogy szembenézzen a saját rossz neveltetésével, a sérüléseivel. Nem volt egyszerű menet, abban annyira durva epizódok voltak, hogy néha fel nem fogta az ember, hogy egy különben intelligens nő hogyan tud ilyen őrültségeket csinálni.

Az még mindig áll, hogy bár egyre fontosabb a magánéleti szappan, itt azért lehet emlékezni mentésekre, nehéz pillanatokra és a mentő - tűzoltó feladatok között is van egyensúly. Kifejezetten érdekes volt, amit a pusztulni hagyott környék kapcsán nyomoztak és tevékenykedtek. Brutális volt az a tűz is, amelyben Ben megsérült, ami után pihennie kellett és ami ugyancsak drámát indított el. Viszik tovább azt a szálat is, hogy a rendőrség túlkapásait a krízis csapat miképpen igyekszik nyirbálni.

Amit sajnálok, még mindig, hogy ez az évad is minimális összekapcsolással ment a másik sorozattal. Hiába értem, hogy az van mögötte, hogy senki ne érezze úgy, hogy mindkét sorozatot néznie kell. Ha csak az egyik érdekli, elég azt nézni, és mindent érteni fog. Csak éppen, aki hozzám hasonlóan mindkettővel halad, annak volt egy olyan plusz élménye az átcsúszásokkal, ami most már nincs.

De már lassan végjáték, érdeklődve várom, kinek mit adnak a végére. Mert bizony ez az utolsó előtti évad volt, és vannak, akiknek már látszik egy más út. Pl. Jack sérülése nagyon nem olyasminek tűnik az évad végén, amivel visszamehet majd dolgozni. Vic megint egyetemre jár. Szóval... lassan vége.

Sajnos, ennek a filmnek még mindig megvan az aktualitása. Az Államokban jobban, mint nálunk, de sajnos már nálunk sem ismeretlen a jelenség. Már én is ismerek olyat, akinek a gyereke késsel fenyegette a tanárát és az osztályát, és még csak középiskolás.

Vagyis, ez egy film a kamaszkori tömegmészárlásról és öngyilkosságról. A film trükkje az, hogy nem az esetet követi le. Láttam már olyat is, amikor a svédeknél fegyverek mentek végig a táborozókon egy szigeten, annak az esetnek több eldolgozása is van. Kettőt néztem meg. Ez viszont nem mutatja, mi lesz. Tudjuk, de nem látjuk. A film azzal zárul, hogy a kamaszfiú elindul, kicsengetnek, és tudjuk, hogy özönlenek ki a célpontok a termekből. De ez a zárás. Csengőszó és elsötétül a kép. Meg is van a hatása.

A többi inkább elmélet és gondolatkísérlet. Csak azért élesebb, keményebb annál, mert nézőként pontosan tudjuk, hogy amint idő lesz és befejezi a beszédet, Jeremy fogja a fegyvert és el fog indulni. Lőni fog, teljesen beletörődve azzal, hogy a nap végét ő maga sem fogja megélni.

Akkor mi a film? Egy beszélgetés. Kb. egy órával a kezdés előtt Jeremy bemegy a kedvenc tanárához. Mrs. Hill a bíróságra szaladna, de ő tényleg jó tanár. Már akkor benyomja a nagyon kis szabadidejébe a fiút, amikor fogalma sincs, miről lesz szó. Aztán kiderül, és már nem téma, hogy elmenjen. Jeremy elmondja, mit akar tenni és az egésznek a lényege részéről, hogy Mrs. Hill megértse a miérteket. Hogy majd elmondhassa, Jeremy nem őrült volt. Ez egy terv része volt.

Anélkül, hogy az egész filmet elmesélném, mert az érdekessége a fiú elmélete, ezzel a fegyver birtoklási törvényt akarja szigoríttatni. Szépen fel lesz vázolva nagyon sok mindent, és a fiú - tanára párbeszéde, vitája a film. Mintha a két lobbi feszülne egymásnak, amely Amerikában is megvan. Annyi különbséggel, hogy Mrs. Hill sem fegyverpárti, csak éppen nagyon igyekszik, hogy megakadályozza a mészárlást.

Egy terem, nagyjából egy óra. Tanár és diákja. A színészeknek kell eladni. Jeremy oldaláról kevesebb a játéktér, ő céltudatosan és mondhatni rezzenéstelenül megy a célja felé. Jenrette kapja a nagyobb játszási lehetőséget: összeomlással, küzdelemmel, sok érzelemmel.

Nem szórakoztató, még csak nem is igazán filmes film. De érdekes. Akit meg érdekel a téma, pláne az tud lenni. A zárás erős és elgondolkoztató. Én nem bánom, hogy a valamivel több, mint egy órát rászántam.

Thrillert vártam és ezt kaptam. Nem is igen tudom, mit. Így utólag nem is tudom, miért néztem meg. Azt viszont tudom, miért néztem végig: nem akartam elhinni, hogy ennyi az egész. Végig vártam, mikor jön a csavar, amitől az agyam eldobom. Nem jött.

Különben, olyan volt, mintha Michael J. Fox A gyereknepper című komédiáját kissé thrillerként akarták volna eladni. Csak kissé, mert igazából ez nem az. Nincs igazi feszültség és a veszélyt is csak akkor lehet megérezni, amikor már késő. Ha ezt veszélynek akarom nevezni. Mert nagyon röviden mennyi is ez a történet? Howard egykor sikeres gyereksztár volt, most ügynökként igyekszik boldogulni. Csak éppen volt társa, Aldo, mindenkit lenyúl tőle. Még a stúdió is átveri. De véletlenül felfedezi Lydiát, akiben a következő nagy sztár látja. Mindent megígér neki, és komolyan is gondolja. Melléáll, segíti, az ő érdekeit nézi.

A csavar? Hogy ez nem sikertörténet, amiben az ügynök és az ártatlan lányka karriert építenek és megváltják a világot. Lydia nagyon is konkrét céllal manipulálja a környezetét, így a főszereplőt is. Már menet közben vannak jelei, amit túl jó ember Howard, hogy észrevegyen. A lány egy-egy megmozdulása annyira beállított, hogy az nem kicsit zavaró. Szóval, mire Howard észbe kap, már ott állunka  film végén és próbálhatja felfogni, mi is történt vele.

Még működhetne is, ha érthető lenne, hogy miért kellett ezt így Lydiának megcsinálni. De nem látom, mivel jobb neki a végén, mintha valóban Howard mellett maradt volna. Mindegy, már biztos nem értem meg, azzal együtt a filmet se fogom fel egészen. Nekem homályos maradt a lány indítéka.

Tehát, egyetlen csavar volt az egészben, amivel nem nagyon tudok mit kezdeni.

Akkor legalább lett volna vicces, de az sem. Inkább tragikomikus, hogy a jó Howard mennyire nem boldogul, míg a gátlástalan Aldo mindent elér. Pedig a látottakból az jött le, hogy ő inkább magának, mint a gyereksztároknak dolgozik. Sejtésem szerint a stúdiónak is így a jobb, sokkal könnyebb és olcsóbb alkudni, így inkább neki kedveznek. Ebbe nem mennek bele annyira, de sok mindent ki lehet érezni a helyzetekből. Elkalandoztam, ebből csak annyit akartam kihozni, hogy kis komédia sem jutott ebbe a filmbe.

A szereplőgárda viszont meglepő egy ilyen nevenincs, ismeretlen filmben. Mellékszerepekben egész komoly nevek vannak, sokkal jobban csengőek, mint a SHIELD Gregg-je. A kedvencem Huffman szívtelen filmese volt, egy igazi szívtelen dög, de obszcénabb kifejezéssek is illethetném a figurát.

Nme szórakoztam jól, nem is esett jól nézni ezt a filmet. Még nem fejtettem meg, mit akartak kihozni belőle. Röviden - jókora csalódás.