Visszatért az  évad második felére a Tracker (s03e10). Sajnos, nem lett túl nagy durranás. Nagy menekülés, random nyomozás a segítőkkel. Az előző rész befejezése, egy hajsza a nyomok után. Talán csak ennyi volt benne az új, hogy most többen Coltert üldözték. Egész egyszerűen buta lett a története és azon túl, hogy több korábbi szereplőt visszahoztak segíteni, nem hozott újat. A heti részekhez is jobb lesz visszatérni, ez gyorsan felejtős lett.

A magánéleti zördülések irányába mozdult el a Miss Scarlet (s06e03-04). Bár a nyomozások lettek volna az emlékezetesek benne, de ott is inkább az dominált, hogy korábbi szereplőket hoztak vissza és nekik kellett segíteni. A 3-ban Nash gyémántját kellett eladni segítőkkel, mint Moses. Majd szorult segítségre, hogy a nagybátyjával kapcsolatos ügyben haladjon. Nash esetében legalább volt egy csavar és Eliza szinte benne benne sem volt, de aztán egy nagyon egyszerű ügyet kaptunk a bűnvilággal. Az emlékezetes az volt, hogy még szinte el sem kezdődött, de már megvannak a repedések Alexander és Eliza kapcsolatában. A nő a férfinak is simán hazudik az esetei miatt és arra is láttunk példát, hogy a modern nézeteket a gyereknevelésben problémásak. Még nem katasztrófa, de szappanosabb tőle a sorozat és még mindig nem vagyok azzal kibékülve, hogy míg Duke-kal alig haladtak, itt 4 rész alatt hány fázis megvolt.

A bűnügy nem, de a betegség jön előre a Memory of a Killer (s01e06) kapcsán. Eddig vártam, hogy Angelo egyáltalán felfogja-e, mi történik vele. Megkaptam a választ. A kötelező akció is megvolt és minden téren közeledik a veszte, de a lényegesebb az, ami az egészségéről derül ki. Maga előtt is. Annyira várok még egy csavart, de nem tudom, megkapom-e. Ami még feltűnt, hogy mennyire idegesít, amikor Maria önállóan ténykedik. Ahogy lőni jár, ahogy az exével kerül egyre közelebb. A legjobb időpontban, nem? Amikor a férjétől már majdnem megszülte a fiát. nyomi pasit tudom is sajnálni.

Szépen összekötik a vonalakat a Cross (s02e06) évadában. Ez az a rész, amikor nyomozónk megteszi a nagy felfedezéseket, ki miben és mennyire van benne. Az, ahogy Luz tettei értelmet kapnak, összerakják a táblát és az esküvői jelenet is mind nagyon ült. Eddig is szerettem ezt a sorozatot, de ez a rész már igazán pörög. Itt már nagyon indulhat a hajsza és jól érvényesül az is, hogy mennyire kettős érzést kelt az ügy. Mert cross meg tudja érteni, miért lett bosszúálló a nő. Várom is, hogy a végére mindenkit elkapnak-e, vagy Luznak lesz igaza, hogy bizonyos szinten túl a törvény nem ér semmit, mert a pénz erősebb. Ami ebben az évadban nem tetszik, az Kayla külön útja. Bár Bobby Trey nagy figura és a nő miatt van újra akcióban, maga Kayla egyszerűen idegesít, de szerintem már az 1. évadban is így voltam vele. De most nem is ez volt a lényeg, hanem a válaszok, a gyilkos terv és az esküvői merénylet.

Hármas sztorit kaptunk Chicago Fire/Med/PD (s14/11/13e13) kapcsán. Egy gép miatt volt terrorista veszély, de egy kémiai támadás lett belőle, amivel jó páran kerültek kórházba és erre az időre visszajött Jay és Hayley, akik talán most tudtak először beszélni személyesen a válásuk óta. A PD volt a vezető benne, ha a két éppen csak visszatért majd távozü színész is volt a kapocs. Ők vitték vissza az ügyet és az éppen aktuális stáb segített be nekik. Lett kerek történet, előzmények és összeállt a végére, de azért nem volt ez akkora durranás, hogy 3 részt is rá kellett szánni. De simán benne van, hogy Hayley ellen van kifogásom. Nem véletlen, hogy a PD az a sorozat a szériából, amit már elengedtem. Mondjuk, az most feltűnt, hogy már Adam sincs. Vele mi lett?

Ugyanaz a helyzet Georgie&Mandy (s02e12) háza táján, mint eddig. Egyszerűen nem vicces. Most annyi a helyzet, hogy Mandy a tévében arról kezd beszélni, hogy Isten akár nő is lehet, mire az extra vallásos texasiak ellene fordulnak. A helyi téma, ami tényleg jellegzetes és kifigurázható, eladhatta volna, de még mindig nem sikerül viccesre készíteni.

Az Elsbeth (s03e12) is tartja a szintet, csak nekik ez jól áll. Most parókakészítők csaptak össze és természetes, szőke fürtök körül ment a hajsza. Nagyon nem tudok mit hozzátenni, minden benne, amit ez a sorozat tud. A Columbót idéző megközelítés, az ismertebb színészek mellékszereplése és Elsbeth egyedi személyisége.

A Matlock (s02e10) pedig az újabb szövetség része. Már a csapat része Julian, de a nagy váltás nem is ez. Hanem váltás a segítők között. Eddig se tudtak mit kezdeni az asszisztensekkel, az egyik most el is ment. Elég bután - nincs magyarázat. Billy felmondott. Miért? Mert elvesztették a barátnőjével a babát? Nem volt rendesen megírva. Ahogy az sem kötött le, hogy Matty bocsánatkérést vált Juliantől, aki meg nagyon nem akarta megtenni. Aztán a végére megtörik, és olyan kiszámítható az is, mi lesz a töréspont.

Jellegtelen Grey's Anatomy (s22e11) rész is volt. Legalább az orvosi eset lekötött. Egy olyan beteg volt, aki Teddy új műtétét szerette volna, de a nő nagyon nem akarta megcsinálni. Az, hogy mi van mögötte és hogyan alakítja most a kapcsolatait, elvitte a részt. Ahogy a többiek ügyködtek, negyed annyira sem volt érdekes. Talán csak azon mosolyogtam jót, hogy a vezető urológusok milyen kis buták tudnak lenni. Avagy vaszektómia házilag, és tényleg azt hitték, senki nem is veszi észre?

Esküvős részt kaptunk a Love Story (s01e06) heti részében. Romantikus filmes lett, éppen annyi szállal a Kennedy család elvárásaival, hogy több legyen, mint románc. Ebben most nem éreztem olyan élesen, hogy kritikusan nézné John-t. Itt ő engedett, szépen haladt és még azt sem engedte meg, hogy a George lehozza az esküvői képeket. Ami különben még tetszett benne, hogy Kleint milyen ügyesen mozgattak. Abban volt valami szomorú, ahogy a nő felmondott, más csinálja az esküvői ruháját is, és Calvin megállta, minden jót kívánt és kedvesen engedte el. Közben mi meg láttuk, hogy ott a fiókban az általa a nőnek tervezett ruha, amit meg sem mutathatott. Amilyen természete volt, meglepően nagylelkű volt. Családias, kedves rész lett. Legfeljebb még annyi, hogy a ruhát jobban megnéztem volna. Annyira téma volt, ki varrja és milyen lesz, aztán rendesen nem is mutatták. A fátyolból többet láttam. Rá kellene keresnem az igazira?

Halmozódnak a bajok The Pitt (s02e09) világban. Helyt kell állni a technikai eszközök nélkül, nehéz esetek jönnek és mintha mindenki összeesküdne ellenük. Csak kapunk most is egy tömegkatasztrófát, ami meg fogja pörgetni az évad végét. Jó esetek, jó doktorok és még mindig az emberség, amit annyira tudok hiányolni a valódi és általam megtapasztalt egészségügyből. A gond az, hogy a nyers cselekményismertetésen túl csak ismételni tudnám magam, mert a séma azonos. A felépítés, a színészek, a dinamika. Nekem bejön és jó, ahogy még mindig egyre inkább tudják pörgetni az eseményeket. Ez a sorozat jól hozza, amit tud és tényleg kórházas, orvosi esetekkel és nem szappan. Kicsit sem.

Bár évadzáró, így is csalódás a Hijack (s02e08) vége. Összecsapták, rendes válaszok nélkül és a következmények nem léte is röhejes. Ok, az exével zsarolva volt a főszereplő, de akkor is túszokat ejtett és simán elengedik majd? Nem is akarom elemezni. Majdnem nulla akció, gyors leleplezések és buta megoldások végig. Csalódás, de nagyon.

Nem tudom még eldönteni, milyen lesz az RJ Decker (s01e01). A bevezetőből annyi derült ki, hogy Decker fotós volt, a rendőrségnek is dolgozott, de egy verekedésbe keveredett. Lecsukatták és másfél év börtön után magánnyomozóként folytatja. Az első ügye azt a gyilkost lecsukatni, akit már másfél éve is akart, csak az ügye megakadályozta. A krimi nem volt érdekes, inkább unalmas. Az még rosszabb, hogy még nem látom benne, mi lesz a nyomozó extrája, ami megkülönbözteti majd másoktól. Az, hogy fotós szemmel néz? Olyasmit már próbált magyarázni, hogy a fényképező lencséjén keresztül olyasmit is észrevesz, amit más nem, de mire fog ezzel menni? Mondjuk, a magánnyomozók sokat fotóznak, ha pl. csalfa házastársakat örökítenek meg, de szerintem itt ennl nagyobb ügyeket akarnak majd hozni. Decker mellett az állandó stábot ismerjük még meg - az exnejét, aki egy rendőrségi nyomozónőért hagyta el. De mind jóban vannak, és a rendőrnő még nyomozni is segít vagy anyagot ad. A volt cellatárs. Meg a nő, aki hamisan tanúzott és amiért lecsukták a férfit - mindezt az után, hogy egy gyors menetre elment vele a kocsijába a tárgyalás előtt. Most visszatért segíteni, mert bűntudata volt, de ha az apja kér valamit, megteszi. Deckert börtönbe is juttatta. Már most utálom azt a nőt, pedig ő lesz Decker szerelmi esélye a sorozatban, ezt is előre látom. Az sem segít, hogy honnan ismerős a színésznő. A Grey's Anatomy tűzoltós alsorozatának volt az egyik főszereplője Ortiz. Scott Speedmant különben bírom, de azért remélem, valami rendesebb frizurát csak vágnak neki. A Grey's-ben jobban nézett ki. De mindegy,  legyenek jók az ügyek. Majd kiderül.

Egy jó dolgot találtam a filmben - nem akartak belőle romantikus komédiát csinálni. Így még valahogy elment, de nem egyszer sok(k) volt a szerelmi szál nélkül is.

A történet hőse Benoit, akinek rendszerint félresikerülnek az üzleti ügyei és gazdag szülei húzzák ki a bajból. Most azonban nem akarják, így mást kell kitalálnia. Behazudná, hogy nősül és az esküvői pénzből fizetné az uzsorást. Csak éppen modell barátnője otthagyja egy londoni munkáért és valakit vinnie kell a szüleinek bemutatni Marokkóba, ahol az évfordulójukat ünneplik. Kínjában az Uber mocskos szájú, heves sofőrnőjét hívja el magával. A testvérei majd fúrják őket, Fiona hozza saját magát és egy ponton Emily is beállít. Elszabadul a káosz.

Lehetett volna jó is, csak két dolog miatt nem jött össze.

Az egyik, hogy nem sikerült jó poénokat írni. Most komolyan, Benoit neveletlen unokaöccsét Fiona megkergeti és földbe nyomja a fejét, hogy viselkedjen? Az anyjának bikinivonalat gyantáz? És ennék vannak bőven rosszabbak is benne. Érezni, hol van a poén, csak előbb akadok ki, mint nevetek rajta.

A másik maga Fiona. Sejtem, hogy direkt választottak a szerepre ennyire trampli színésznőt. Pierrick, a báty el sem akarja hinni, hogy az öccse ilyen nőt akar elvenni. Jó, nem bányarém, de a legcsúnyább nő a filmben olyan járással, amire szavakat sem találok. Még kicsinosítva is trampli és az a járás... Ha legalább a személyisége rendben lenne, de Fiona harsány, erőszakos, és ami nekem legjobban fáj, több tekintetben buta is. Vannak jó tulajdonságai is, iszonyat energiabomba például, de semmi, amivel barátnő alapanyag lenne. Ő a jó haver csaj verziója. Már csak ezért is örülök, hogy nincs romantikus szál. Benoit és a nő majd összebarátkoznak, de ennyi. Hiteltelen is lenne, meg kémia sincs a színészek között.

Nem néztem meg hol forgattak, de jellegtelen átlaghelyszínek. Marokkónak mondták a történetben, de simán lehetne stúdió vagy valami francia helyszín. Igazából nem nézem ki belőle, hogy tényleg Marokkóban forgott volna. Akkor használtak volna valami eredetit is, de itt semmit nem fedeztem fel, ami tipikusan marokkói lenne benne.

A film nem tetszett, nem találtam viccesnek és semmi olyasmit nem tettek bele, amire azt mondanám, legalább a szememnek jó volt. Az egyetlen, amit értékelek, a vége. Solange - Benoit anyja - képes lesz ráébredni, mit rontott el anyaként és elkezdi rendbe szedni a családot. A végére kapunk egy új, talán jobb kezdetet mindenkinek.

Egy újabb Stephen King feldolgozás. Sorozat. Egy olyan könyvből, amit nagyon szerettem is. Sőt, Az intézet volt az utóbbi években az egyik kedvenc King-thrillerem. Vártam is, milyen sorozat készült belőle. Gyorsan ledaráltam, le is kötött. Csak.

Alapvetően nem várnám el, hogy ugyanaz legyen a sorozatban is, mint amit olvastam. Szeretem, ha ráismerek az eredetire, de ha érdekesen módosítanak, akkor annak is tudok örülni. Itt meg is valósult, nem is. Ami sikerült? Kaptunk egy egészen új szereplőt. Tim egy egykori rendőr, aki olyan helyzetbe került, hogy le kellett lőnie egy gyereket. Most sodródik, kisebb munkákat vállal és nem akar többé fegyvert fogni. De az ösztönök és az igazságérzete megvan, jó rendőr volt. Így amikor a kisvárosban valami nem stimmel, nyomozni kezd. Ő utána mer menni annak, hogy mi az Intézet, mi zajlik ott. Igaz, nem a történet miatt került be szerintem. A színész miatt. Így duplázták a történetet és mozgalmasabb lett azzal, ahogy a nyomozás és az intézetben történtek zajlottak.

Amivel nem voltam kibékülve? Ahogy megjelentek a képességek az intézetben. Mert bizony nem mindenki ugyanarra volt képes. Gondolatolvasás és sugalmazás, telekinézis és a legritkább képesség, akik képesek előre látni a jövőt. Olyan érzésem volt, mintha a Holtsáv is beköszönne a cselekménybe. Nekem elég lett volna, ha maradnak ennél a regénynél és nem akarnak ilyen irányban is bővíteni. Éppen elég ötlet a bérgyilkosság is, vagy a vezetőség belső harcai.

Még egy, ami nem tetszett. Ben Barnes szépen hozta a szimpatikus rendőrt, aki majd a megmentő lesz. Joe Freeman viszont egész más Luke lett, mint akit fejben elképzeltem magamnak. Az egyik heppem, én szeretem a zseni szereplőket. Luke az. A sorozatban alig érezni ebből bármit. Azt is lehúzták, ami a regényben az egyik kedvencem volt. Ott Luke elég hamar 'halálra' lett szánva - mivel a képessége gyenge volt és az intellektusa nem érdekelte őket. Ott azzal szökött, mentett és változtatott meg mindent. Itt meg jött Tim és csapatmunka, meg a plusz képesség. King jobban kitalálta...

A szereposztást is vegyesnek éreztem. Egyértelműen Tim Ben Barnes pozitív karaktereinek sorába illik. Arra szinte azt mondanám, hogy rá lett írva. Joe Freeman annyira más, mint amit vártam, hogy vele kb. csak bajom volt. Mary-Louise Parker hozta a kötelezőket, neki jól állnak ezek a szereplők. Nem kicsit negatív szereplő, de még mindig szimpatikusabb, mint egyik másik ember az intézetben. Aki még tetszett benne, az a legerősebb mentalista a csapatban, a kissrác.

Nem látványsorozat, a végére tartogatták. Túlzásba ott sem vitték, de nem is annak kellett a főnek lennie. A thriller, a történet és a színészek nagyobb szerepet kaptak.

A 2. évad berendelve, de bevallom, tartok is tőle. Az már új vonal lesz, nem King-ötlet. Majd kiderül.

Mi a biztos jele, hogy egy horror kisiklott? Ha elalszol rajta. Ijesztenie kellene, és az holt ellentétes a pihentetéssel és elaltatással. Vagyis, még végig sem értem a filmen, már tudtam hogy bajban leszek vele. Vissza kellett tekernem, mert kb. a közepén elaludtam rajta.

Az alaptörténet nem tűnt rossznak. Liz élvezi, hogy végre megtalálta az igazit. Malcolm helyes, orvos és elviszi egy romantikus hétvégére. Csak éppen az isten háta mögötti házban valami nagyon nem stimmel. Beállít a férfi különös unokatestvére. Malcolmnak vissza kell mennie dolgozni és Liz egyedül marad. Fura álmai vannak, különös lények bukkannak fel. Mi történik körötte?

A kibontás viszont nem sikerült jól. Nem lett feszültség, és sokáig nem hitette el velem a film, hogy Liz tényleg veszélyben lenne. Inkább furcsa, mint ijesztő volt az egész. Sőt - a lökött unokatestvér ijesztőbbnek hatott, mint a lények. A végére tett csavar is inkább irritált, mint meglepett vagy ült volna. Lehetett volna valami felvezetés, vagy némi magyarázat.. Azt pl. nagyon nem értettem, hogy ha az egész misztikus vonal akkor indult, amikor Malcolmék még kamaszok voltak, a halhatatlan verziójuk miért középkorú férfi?

De különben is sok minden nem állt össze. Az sem, mi kell a fiatalító művelethez. Egyáltalán mik a lények, vagy gyermekek, vagy nem tudom mik. Annyit tudtam csak kihámozni, hogy Malcolmék mit tettek kamaszként és akkor indult minden. De a misztikus szálak magyarázata? Arról fogalmam sincs.

Az egy dolog, hogy nem ijesztő vagy okos a film. De még csak egy szereplőt sem adtak, akit kedvelhettem volna. Ahhoz nem tudunk meg róluk eleget, hogy bárkit megszeressek. Pedig Liz lenne, akinek drukkolni kellene, de nem tudtam meg róla annál többet, hogy eddig szerencsétlen volt a szerelemben. A barátnője meg most is aggódik, hogy tudtán kívül egy nős férfi hálójába esett. Liz pedig bízik és szeret, míg pofon nem csapja a valóság. Amikor halálba küldenek és csak annyit tud mondani, hogy "De hiszen azt mondtad, szeretsz!", arra mégis mit lehet mondani?

Tatiana Maslany-tól láttam már jó filmet és jó alakítást, de ez üres volt. A társában meg az volt a legérdekesebb, hogy Kiefer Sutherland testvére. Olyan jellegtelen és benne sem volt semmi ijesztőbb.

Újabb mélypont - ahogy a lények kinéznek. Nem is tudom, mivel jellemezzem. Az is sokat mond, hogy azt se tudom, minek nevezzem őket. Rondák, furcsák és semmi értelme az egésznek.

Vannak különben jó kritikái is, és Maslany még díjat is kapott érte. Nekem nagyon ment az értékelése, szenvedtem az egésszel. Törlöm is hamar a fejemből.

Elég kevés olyan film van, amit a testvéremmel közösen képesek vagyunk úgy megnézni, hogy egyikünk sincs rosszul a másik ízlésétől. Most belém hasított, hogy a bűvészes filmeket egyformán szeretjük. A tökéletes trükk, A mágus, az első Szemfényvesztők. Vagyis, egy kis nosztalgia is volt abban, hogy vártam ezt a filmet.

Meg az is, hogy Lula helyett visszakaptuk Henley-t. De előre szaladtam.

A történet szerint a Lovasok már nincsenek együtt és jó pár év el is telt. Egy fiatal csapat azonban egy helyre csalja őket, hogy a Szem egy küldetését végrehajtsák. A Vanderberg családot kellene lebuktatni, amelynek a főnökasszonya éppen a világ egyik legnagyobb gyémántját dobná piacra. De csak dobná, mert a Lovasok megszerzik, aztán elindul a hajsza. Lesz fordulatnak szánt meglepetés is, meg régi szereplőket is visszahoznak, hogy a végére megint egy nagy trükk/átverés tegye fel a koronát.

A legnagyobb bajom nekem az volt, hogy nem volt igazán látványos. Ok, bizonyos szempontból összetett volt a trükk, de mégsem éreztem jónak. Láttam az előző részeket, egyes dolgokra rá is éreztem, meg az ember tudja, hogy mire számítson a Lovasoktól. Egyszerűen nem volt igazi meglepetés, de még nagyobb baj, hogy látvány sem. A mai napig előttem van az a trükk, amikor Atlas megfordította az esőt. Az egyik kedvencem. Itt meg mi a csúcs? Elhitetni egy helyszínváltást, ami nem történt meg? Vagy a forgó szoba egy kastélyban? Őszintén szólva még az tetszett legjobban, ahogy Jack és June kártyákat hajigáltak. Most nem volt a trükk, amitől eldobná az ember az agyát.

Aztán, ahogy dupláztak. Van egy fiatal csapat, így mindenki kap egy társat, illetve a fiatalokat is igyekszenek leültetni a film elé. Csak éppen feleslegesnek éreztem a duplázást. Arról nem is beszélve, hogy a CGI hogyan kap helyet a műsorban. Az egyik legolcsóbb bűvésztrükk szerintem számítógéppel illúziót teremteni.

Azt meg hagyjuk is, hogyan akartak minden fontos szereplőt legalább kicsit visszahozni. Méltatlan, amiért Morgan Freemant behozták. Mark Ruffalo feltűnése még problémásabb. Nagyon nem hiányzott a film végéről, ha addig megvoltak nélküle. Aztán, Lula. Eleve, már a második filmben sem bírtam és most sem lett jobb. A többiekhez képest ő olyan... nyers és alpári? A beleerőszakolt szála Jackkel is kínkeserves.

Igazából látom benne, mire törekedtek. Megtartani a meglepetést és a nagy átverést a végére. Azt duplán is, mert nem csak Veronika megtévesztése, de az egyik szereplő személyazonossága is meglepetés lenne. Annyira nem az, de az már más történet. Hagyni látványt és modernizálni, mint a CGI trükkel, ha az nálam ellentétes hatást is váltott ki. Mindenkit visszahozni legalább kicsit. Az új nézőknek meg fiatal, feltörekvő sztárokat beletenni. Mondjuk, mégsem ott van a legjobb húzások. Rosamund Pike, mint intrikus - ő volt benne a legjobb, ha nem is éppen összetett a karaktere neki sem. A vége is, nyitva akarták hagyni, hogy lehessen könnyen negyedik rész is.

Olyan szempontból bejött a számítás, hogy nyereséges, sőt, sikeres. A kritikái legfeljebb közepesek, de ahhoz elég, hogy ne utálják a filmet. Be is lett rendelve az újabb történet. Hiába szerettem annyira az elsőt, ez nem lesz visszanézős nálam. Annyira kellett volna tényleg valami jó trükk...

Voltak ötleteim, merre fog haladni a sorozat. De azért írják profik, mert jobbat tudnak kitalálni, mint ami nekem eszembe tudna jutni. Vagyis, újfent meg tudott lepni és érdekes irányokat vett a sorozat.

A kezdésre mindenki egész más irányban áll: Hezekiah átvette a Delfint, de nem kezdett vele semmit. Illegális meccsekből él, eltiltás alatt van és akkorát csalódott mindenkiben, hogy egészen emberkerülő lett. Edward túlélte ugyan a bátyja dühkitörését, de már nem ugyanaz az ember. Agysérülése van, nem működik jól a memóriája és erőszakos kitörései is vannak. Próbálkozik, de teljesen más figurát játszhatott Nelson-Joyce, mint az első évadban. Sugar, akin legjobban meglepődtem, pedig teljesen lesüllyedt. Részeges, hajléktalan. Nem kis bűntudata van, mindenről lemondott, de ezzel nem lehetett mindent jóvátenni. Az első részben ébreszti rá Hezekiah, hogy rossz úton jár és a testvérének szüksége van rá. Nem tud mindent az unokaöccse rendbe tenni, pedig próbálkozik, pedig még inkább gyerek, mint felnőtt. Mary pedig visszatért az eredeti bandához, de nagyon nem tetszik neki az irány, amit szánnak neki. Az öreg főnök a nőjének és nem bandavezérnek akarja.

Aztán persze mindenki indítja a terveit és alakulni kezd a cselekmény. Mary visszatérése és egy új balhé. Sugar hazatér és védelmezni kezdi a családját, újjáépíteni, ami elveszett. Még arra is képes lesz, hogy Hezekiah iránt is másként viszonyuljon. Barátok sosem lesznek, de ez már nem az első évad kapcsolatrendszere. Hezekiah pedig kap még egy esélyt és Albert Victor herceg edzője lehet. Közben persze rengeteg szál keveredik és bandaháborútól kezdve bonyolult, több átveréses festménylopással.

Vagyis, szépen megvan a profil, amit korábban elkezdtek. Sport, női bűnszervezet és kosztümös, történelmi környezet. Bár van megújulás, azért benne van minden, amit az első évadban megismertem. Ami Knight védjegye, stílusa, ebben is ugyanúgy megvan.

 A történet, az akció is a helyén van benne. Azt is üdvözöltem, hogy mivel külön vannak és Hezekiah haragszik a nőre, a románc sem kap helyet. Ok, a végére kicsit alakul az a vonal is, de nem hiányzott az a tematika. Megvolt mindenkinek a maga küzdelme, románc nélkül.

A kosztümök, jelmezek és helyszínek most is színvonalasak. Jól néz ki az egész, hangulatos. A verekedések ülnek, és a dráma is a helyén van benne. Még akkor is, amikor kiszámítható, mi fog történni. Pl. a bandaharc, amikor az utcára menetel előtt Edward kislánya az apjához bújik. Annyira adta magát, hogy kimegy és ő fogja a sérülést begyűjteni.

Tetszett, hogy még szélesebbre nyitják a társadalmi képet. Egészen a királyi családig felmegyünk, de téma lesz az osztályrendszer és a rasszizmus is. Sőt, a liberális rasszizmus is. Kosztümös bűnfilmnek is elmenne, de még ennél több is van benne. Komolyabb, mára is átértelmezhető tartalmak.

A stáb a szokott és most is nagyon jól működnek együtt. Nem fogok mindenkit ugyanúgy végigdicsérni, inkább kiemelem az új állandó színészt. Catherine McCormack érkezett egy amerikai szélhámos szerepében. Rutinból hozta, jól megírták, el is játszotta.

Nem tudom, 3. évad lesz-e. Megnézném, eddig szerettem a történetet. Viszont, most úgy van zárva, hogy ez így teljesen kerek. Minden zárva, mindenki egyfajta happy endbe jutott. Jó volt, szép volt, de hogy ennyi volt-e? Majd kiderül.

A Trópusi vihar hozott pár emlékezetes egysoros, de elég sűrűn felidéződik bennem az is, amikor Robert Downey Jr. karaktere azt magyarázta Stillerének, hogy nem szabad fullba nyomni a kretént. Forrest Gump a pozitví példa, aki sok mindenre képes volt, szerethető lett. Míg Sean Penn hasonló szerepben mekkorát bukott. Most is ez jutott eszembe.

Ebben a filmben ugyanis Mads Mikkelsen mutatja meg, milyen, ha ő játszik el egy fogyatékost személyt. És döbbenetes. Ha az emberben felidéződik, hogy milyen karaktereket keltett már életre, egy lapon sem lehet említeni a halálos és elegáns Lectert, a James Bond rosszfiút vagy éppen az ital barátja Martint. Tett hozzá a stylist is, de igazság szerint Mikkelsen, aki a mimikájával eljátszotta az értelmi fogyatékost. Tényleg csak néztem, mit bele nem tudott tenni ebbe a szerepbe is. De ő sem nyomta szerencsére fullba a kretént. Manfred családcentrikus és a maga módján nagyon is igyekszik megvédeni a testvérét.

A Q ügyosztály - az egyik kedvenc skandináv krimisorozatom filmen és olvasva is - Morck felügyelőjét kapta meg testvérnek. Nikolaj Lie Kaas már csak azért a szerepért is szimpatikus számomra. Az ő karaktere, Anker, azért nem az egyben Morck, de találok köztük hasonlóságot. Benne is megvan az a morcosság, csak éppen Anker jobban kimutatja az érzelmeit, nyitottabb. Jól állt neki ez a szerep és kifejezetten bírtam a dinamikáját Mikkelsennel.

A mellékszereplők között is akadnak jók, de ezt a filmet simán elviszik a főszereplői. Megnéztem volna a kettősért is, jól is játszanak, de szerencsére egy értelmes, jó filmet pakoltak alájuk.

Nagyon sok mindent fel tud mutatni az alaptörténeten túl. Mert Anker kijön a börtönből és a testvére által elrejtett zsákmányt keresik. De közben egyfajta gyógyterápián vesznek részt, komikába hajlóan, mert Manfred John Lennonnak képzeli magát, és a doki összehozza hasonló betegekből a Beatlest. Nem is tudtam, sírjak vagy nevessek, amikor végre sikerül valamit értelmesen előadni, csak éppen az ABBA és nagyon nem Beatles. De a lényeg, ott van az, hogy miképpen kellene bánni a betegekkel. Hogy lehet elfogadni őket és emberséggel hozzájuk állni.

Ott van benne a családi dráma. Manfred és Anker egy bántalmazó apa gyermekei voltak és a történet folyamatosan fedi fel, mi történt velük gyerekkorukban. Közben látjuk azt is, hogy Manfred különféle traumái, tünetei hogyan erednek a közös múltjukból. Ki van ez találva, nagyon szépen összeáll a történetük.

Végül, a bankrablás utóélete, mert az egykori társa bizony rászáll Ankerre. Elég kiakasztónak is találtam, hogy Anker ült érte, aztán még a maradék pénzét is elvennék? De a lényeg, hogy ezzel skandináv krimis feszültséget és bűnügyi szálat is kapunk.

Meg, a mese is. Azt egyelőre minősíteni se nagyon tudom. Nagyon skandináv? Az passzol rá. Azon látszik az is, milyen a film humora. Egyedi, más. Talán kicsit fekete és morbid, de ha ráhangolódik az ember, akkor szórakoztató.

Igazából nem tudok mibe belekötni. Jó színészek jó színészi játékkal egy jól megírt és érdekes történetben, amiből sok minden tanulságot le lehet vonni. Nem mindennap nézős, de simán újranézős és jó film.

Erről aztán írni sincs kedvem. Ez a Zorro (s01e02-03) több, mint borzalmas. Ami eddig bökte a szemem, halmozottan jelen van. Diego egy pancser, Zorro kalandjai ostobaságok és a humor rémes. Most komolyan, az egyik részben annyi a kaland, hogy Zorro betör a kaszinóba, kiüríti a széfet, a pénzt meg szétszórja az emberek között? Annál már csak az rosszabb, ahogy szereznek maguknak egy gyereket a főszereplőék. Azt is mondhatnám. hogy gyerekrablásnak is lehetne tekinteni. Nehezemre esik bármi szépet mondani róla - ostobaság, mintha az eredeti paródiáját nézném. Komolyan el is gondolkoztam, hogy ezt nem is nézem tovább. Botrányosan rémes.

A Hijack (s02e06-07) kezd összeállni és érdekesebb lenni, hogy már többen tudják az igazságot és végre tényleg dolgozhatnak a sötét elemek megállításán. Most megint volt technikai zűr a metrón, miközben egy újabb bűnözőt ismertünk meg. Igyekeznek kis akciót becsempészni, csak nem meggyőző a végeredmény. Az erdei menekülés unalmas és valahol szánalmas, a főszereplőt meg továbbra sem tudom megérteni. De ezt már fejtegettem. Most örülök csendesen annak, hogy  nézhetőbb a sorozat, de még mindig úgy érzem, hogy gyenge alapból kierőszakolt folytatás, amiből valami nagyon hiányzik. Ez már sokkal gyengébb, mint az első évad volt.

Az egyik kedvenc heti nézősöm jelenleg a Cross (s02e04-05). Jó a stáb, bírom a szereplőket és szépen alakul az ügy is. Ugyan a másik szál az FBI csoporttal zavar és nem hiányzik, de a regények miatt tudom, miért kell. A másik szál, Luzzal, sokkal érdekesebb. El van találva a profilozás, terepmunka és akciós elemek aránya. Nem akar akció lenne, de nem is csak beszélgetős krimi. Cross meg általában okos, bár szerintem Luzék csapatát még nem tudta igazán felmérni és ott még lehet meglepetés. Luz összeomlását már különben várom - az nagy csapás volt, hogy végre talált valakit, akivel el tudta volna képzelni az életét a bosszún túl, erre fel kellett áldoznia. De jók voltak azok a részek is, amikor azt fejtegette Crossnak, hogy miért kell önbíráskodni. Az egész történet az ő igazát húzza alá - elég megnézni, Lillard karaktere hogyan beszél a nyomozókkal, miközben micsoda pszichopata megmozdulásai vannak. A magánéleti szálak bonyolítása és Cross viszonya Kaylával nem hiányzott volna, de szintén a regények miatt tisztában vagyok Cross magánéleti kínjaival, úgyhogy ezt igyekszem is elengedni. Most várom, itt hogyan csavarják, lesz-e Ali és ki lesz az anyja. De a lényeg, ezt a sorozatot a héten is szívesen néztem.

Amiről nem írok sokat: Georgie & Mandy (s02e11). Semmi megújulás, ugyanaz az erőltetett humor. Most kimerült az egész annyiban, hogy Jim unatkozik otthon, és kitalálták a nők, hogy menjen vissza a műhelybe részmunka-időben. Vagyis, ennyire gyorsan kifulladt a nyugdíjas vonal. A színészek hozzák a kötelezőket, Audrey még mindig az egyik legjobb az egészben, de annyira kellene ötlet a sorozat mögé...

Nagyon lassan a Memory of a Killer (s01e05) hozni kezdi az elemeket, amivel el tud kötni. A múlt hozott titkokat és olyasmiket, amiket Angelo nem kellene, hogy kifecsegjen vagy kimondjon. Így már sokkal élesebb a jelene és a múlt ismeretében még durvább, hogy nem kezdi érezni, tudni, hogy mi történik vele. Amikor a bátyját mutatták, nekem már akkor gyanús volt, hogy miatta kellene magával is jobban tisztában lennie. De a lényeg, hogy összetettebb a történet és a múltban vannak csúnya történetek. A lánya és az a szál még mindig nem sokat ér, de a bérgyilkos - múlt titkai az 5. részre kezd beérni.

Érdekes váltás indult el a Love Story (s01e04-05) kapcsán. Ez fel is keltette az érdeklődésem, mert van erről a párról egy regényem, amit még nem olvastam. Abban is vajon ilyen lesz a személyiségük? Mert egészen eddig nem éreztem azt, hogy John annyira negatív szereplő lenne. Igen, a hírneve miatt megvoltak a dolgai, de semmi nagyon kirívó. Most viszont minden téren a felelőtlen aranyifjút hozta. Az újságjával keveset foglalkozik, mintha csak reklámarc lenne. Szegény társa majd meg is kattan. Caroline-t is simán elvitte úgy a testvére születésnapjára, hogy nem mondta meg, mire mennek és egészen magára is hagyta. Hirtelen, felelőtlen és egészen életképtelennek éreztem több szituációban is. Caroline, aki megállja a helyét a munkában, támogató barátnő és ő az, aki képes lesz a másikért saját magán is túllépni. Megdőlt az egyensúly - Caroline a jobb fél, John meg... Nem antihős, de nem is hős. Külcsínre a szokott formát hozta. Ha színészt emelek ki, az Nivola lesz. Calvin Kleinként az egyik legjobb mellékszereplő és jól hozza az egocentrikus zsenit, akihez igazodnak a többiek.

A Matlock (s02e09) sem vezetett messze. Röviden, Julian gyanakszik és ki kell találni, mivel nyugtassák le. Olympia beavatná mindenbe, Matty nem. A végére eldől, mit tesznek. A rész ügyvédi része elveszik mellette, szokás szerint a jog csak alibi a másik ügy mellett. Megjegyzem, egész évadban alig haladtak valamit, és ez a mostani szakasz is csak időhúzás. Nagy szerencse, hogy Bates a címszereplő, mert különben nem tudom, mi adná el ezt a sorozatot. Annyira kár, hogy a jog ennyire hanyagolva van - és nem csak most.

Az Elsbeth (s03e11) ismertebb névvel jött vissza szünet után. Hamish Linklater lett a kijelölt gyilkos és egy érdekes, biohacker történettel nyitottak 2026-ban. Humor is volt, egy érdekes bűnöző, ami meglepően jól állt a színésznek. Szerentem ennyira határozott figurának még nem is láttam, annyival inkább komikusként és könnyedebb alakokkal találják meg. Elsbeth magánéletet is alakul, ami miatt egyik szemem sír, a másik nevet. Egyrészt, az megkönnyebbülés, hogy a skót kalandot lezárták. De az új pasi, ahogy a fia nyomozásával összeér - gyenge átívelés. Értem, de nem szerettem meg. Ellenben a mellékszereplőket érdemben próbálták mozgatni és kis humoros mellékszálat kaptak többen is - el nem adta a sorozatot, de értékeltem a beletett energiát. Ne csak Elsbeth és a gyilkos párbaja legyen az egész.

Évadzárót kapott A Knight of the Seven Kingdoms (s01e05-06). Kezdem azzal, ami végig zavart és a végére sem sikerült elhagyni. Az undorító nyitás. Nem is tudom, volt-e olyan testnedv vagy emésztési termék, amit ne láttunk volna. A végére a hányás jött, premier plánban. Azzal sem voltam éppen elégedett, ami a harctéren történt. Mivel Dunc volt a központi alak, ő meg a csata jó részét leütve töltötte, nem sok mindent látott, az is zavaros volt. Nem is sokat harcolt. Valami nagy durranás a végére? Nem jött össze. Egy nagy viadal helyett visszatekintést kaptunk, honnan jött Dunc és mi formálta a jellemét. Sejtem, azon kellett volna meglepődni, ami az 5. rész végén történt. Mivel én olvastam is, képregényben is átrágtam magam rajta, nem volt min meglepődnöm. Inkább azzal szórakoztattam magam, hogy beazonosítottam az alapsorozatból, aki jelen van. Mert bizony Aegon egyik testvére lesz az, aki a Fekete Őrségben majd osztja az észt Jonnak. A vége meg csak elvarrás. Kivel mi lesz a továbbiakban. Ahogy a sorozat mindig is tette, a tetőpont az utolsó előtti rész, hogy aztán csendesebb zárás legyen. Csak éppen ebben a sorozatban nem volt nagy látvány. Legalább színészt találtam benne figyelemre méltót, ha nem is a Duncant játszó fiatalembert.

A kedvenc ezen a héten is: The Pitt (s02e07-08). A szerkezet teljesen a szokott - áthozott esetek, hazaengedések, új betegek. Tovább nő a káosz is - ez az első évadból ismerős. Most nem tömeglövöldözés, hanem technikai vészhelyzet van, minden elektronikát leállítanak. A régi rendszert hozzák vissza, kartonokkal és polcokkal. Lesz is belőle még nagyobb káosz. Minden szereplő meg tudta kapni a maga kis mellékszálát, eseteit. Ami pedig még mindig nagyon tetszik benne, hogy mennyire emberséges. Az a rész, amikor a megerőszakolt nőnek segítettek? Ilyennek kellene lennie az egészségügyi dolgozóknak. De értékeltem azt is, hogy az éjszakai műszakos főorvos is beugrott és megmutatta, mennyire profi ő is. Ez a kórházas sorozat jelenleg.

Visszatért Miss Scarlet (s06e01-02) és már ki is akadtam. Ok, elfogult vagyok Duke/William javára. Ő és Eliza hány évadon is át kerülgették egymást? Az új felügyelő meg jött, és a 2. évadában már a párjának mondhatja? Azt hagyjuk is, hogy egyre inkább öregellem a színésznőt a szerepre és az új kabátjának szabása rémes, de ezt a magánéleti szálat nem bírom megemészteni. Azt is kísérletezték az első részekben, hogy működjenek a munkában és párként, kit merjenek beavatni, hogy megváltozott a kapcsolatuk. Kis humort igyekeztek ezzel beletenni, de nem nagyon működik nálam, mert még mindig Duke-ot sírom vissza, pedig Alexander is szimpatikus igazából. Az ügyek megvannak, dolgoznak rajtuk és a 2. részben már nagyobb szerepe is jutott. A nyitányban csak azért kellett nyomozni, mert ez alapvetően krimi. Ott igazából azt kellett látni, hogy élnek most a szereplők és mennyit változtak a kapcsolataik. Úgy látom, megint varrattak nekik egy szett ruhát és azt szépen hordogatják. Nekem a ruhák még mindig a bizonyíték arra, hogy elmegy ez a sorozat, de nem igazán nagy siker. Akkor változatosabb lenne a ruhatár, és nem lenne meg az a 2-3 darab, amit egész évadban a szereplőkre adnak. Amit sikerül még mindig hozni: a humort és a nyomozást. Itt ügyelnek arra, hogy jó krimi legyen, csavarral, és ne fulladjon az egész sorozat szappanba.

Kérdés, mennyire van még helye az ilyen filmekben. Mert ahogy néztem A bontó brigádot, de őszintén szólva már a címnél deja vu kapott el. Mintha visszamentünk volna a kilencvenes évekbe. Bár az is igaz, nem mondhatnám, hogy igazán lenne akciófilmes utánpótlás...

Amit itt kaptam az elhidegült testvérek újra összebarátkozása, miközben kinyomozzák, ki és miért ölte meg az apjukat. Közben a fél szigetet és a bűnözők nagyját leverik, mindenféle közlekedési eszközön akcióznak, robbantanak és jut idő beszólogatásra is. Mi maradt ki a receptből? A nők. Az is akad. Mindkét testvérnek jutott egy tüzes teremtés, és Morena Baccarin, aki Momoa barátnőját játssza, beülhetett vezetni is egy akciójelenetben. Pontosabban Valentina, aki ügyvéd létére jobban vezet, mint a haditengerész James.

A filmet a humornak és a két főszereplő színész akciózásának kellene eladni. Az akciót keményen nyomták is, Bautista és Momoa is osztogatja a pofonokat, de nem kevés fegyver is előkerül. Fiúk valószínűleg jobban rezonálnak a látottakra, nekem annyira nem jött be. Kb. azon pörgött az agyam, hogy egyes jeleneteket hogy csinálhattak és Ryan Gosling kaszkadőrös filmje rémlett fel lelki szemeim előtt. Azért más úgy nézni, hogy egy olyan film után már felötlik bennem, hogy mennyire mű a látvány és hogyan készülhetett. Adreanlin-löketnek elmegy, de nem az a szint, ami akció kapcsán bennem megmaradna.

A marakodó testvérek közti dinamika inkább olyan, ami lekötne. Csak éppen nagyon le van egyszerűsítve. A viszályuk is, az is, ahogy kibékülnek és a végére kvázi elválaszthatatlanok lesznek. Éppen csak nem indulnak el együtt a végén Jonny anyjának gyilkosát eltüntetni örökre. Inkább megy a családi piknik. Amúgy a páros nem volt rossz, még azzal együtt sem, hogy Bautista az öccsét és a feleségét játszó színész mellett is öregnek tűnik, ha a fizikuma még nem is öreges. A beszólások között akadt jó is, hangulat is volt. Csak, ahogy írtam, ilyen már volt és jobb is bőven.

El lehet nézni. Megvan maga szórakoztató volta is, színészekkel, látvánnyal és egysorosokkal. Csak... egyszerűen nem mai filmnek érződik. Mi az a plusz, amiért ma van létjogosultsága és nem 20 éve? Arra még nem jöttem rá.