Minden napra egy film

Minden napra egy film

What we do in the Shadows

1. évad

2020. április 25. - BBerni86

Vámpíros, napjainkkal szembenéző, hódító terveket szövő.

Nandor, Laszlo és Nadja együtt érkeztek az Újvilágba, elvileg meg kellett volna hódítaniuk a kontinenst a vámpírok számára. A vámpírok azonban beköltöztek egy villába, és mivel ott minden a rendelkezésükre állt, nem is fogtak további tervekbe. Van egy inasuk, akit Nandor azzal hiteget, a szolgálataiért cserébe egyszer majd vámpírrá teszi. Vannak hobbijaik, mint a kertészkedés. Kellemes életük van, amivel elégedettek. Amikor azonban az egyik 4_25what_we_do_in_the_shadows.jpgmesterük látogatóba érkezik, neki kell állniuk a város meghódításának. Próbálnak szövetségest találni, de előbb kerülnek állattá változva egy menhely ketrecébe, mint hatalmi pozícióba. Közben Nadja összetalálkozik régi szerelme reinkarnációjával, egy szerencsétlen egyetemista lányból vámpírt teremt. Guillermo nagyon kezd belefáradni az állandó szolga szerepbe, és mikor rádöbben, kinek a vére folyik az ereiben, át is gondolja, mit akar tenni.

Taika Waititi a komédiák világába hozott egy új színt, és úgy tűnik, szinte minden arannyá válik, amihez hozzáér. Volt egy komédiája, melyben vámpírokról mesélt, akik egy filmes stábnak mutatták meg, hogy élnek a XXI. században a vámpírok. Maradjunk annyiban, hogy inkább voltak szerencsétlenek, mint az éjszaka urai.

A siker volt akkora, hogy sorozattá is átdolgozták a filmet. Már a második évad is elindult, így gyorsan behoztam magam az első évadban történtekkel. 10 rész, és 1-1 rész alig fél órás, úgyhogy két filmnyi idő alatt hamar darálható az egész.

A történetben van annyi átívelés is, ami támogatja a darálást. A Báró érkezése, ami miatt a szerencsétlen csapat legalább a várost szeretné elfoglalni, nehogy ki legyenek végezve. Az egész évadban vannak terveik, és a Báró visszatérő alak. Nadja régi szerelme, aki most is vonzódik a nőhöz, de nem emlékszik arra, hogy korábban milyen ember volt, és honnan ismerik egymást. (Sajnáltam is szegényt, amikor a nő visszahozta a múlt élete emlékeit, és ezzel őrültek házába juttatta. Igaz, nyomorultnak jutott ennél rosszabb is…) Guillermo is folyamatosan szembesül azzal, hogy mennyire kihasználják.

Ugyanakkor minden rész egy külön kaland története. Vagy inkább mondjam azt, egy újabb adag rakás szerencsétlenség? Még próbálom is megfejteni, hogy találták el ezt az arányt. Mert, ha tényleg belegondolok, mi történik ezekkel a karakterekkel, és milyen személyiségek, rémes ez az egész. Önzőek, idióták, kifejezetten lehet őket utálni. Ahogy szerencsétlenkednek, azon akár szenvedhetnék is, nem sok kellene, hogy idegesítő legyen. De nem az, ez még pont az a szint, amivel viccesek. Lekötött, pillanatok alatt végignéztem, és már várnak is az új részek. Elég meghasonlott érzés is, hogy tudat alatt irritál, hogy megkora idiótaság ez az egész, és mennyire ellenszenvesek a vámpírok, mégis élvezem a sorozatot. Guilty pleasure horror komédia? Könnyen lehet.

A főszerepeket ismeretlen színészek kapták, és ahogy a film humora, ők is belőtték azt a szintet, ami éppen nem túl sok. Közben a mellékszereplőkön, a feltűnő sztárok mennyiségén és minőségén látni, mennyire jól cseng most Waititi neve. A vámpírok tanácsa, röviden: nem semmi. Evan Rachel Wood és Tilda Swinton miatt is simán megérte volna megnézni, de vannak még bőven meglepetések.

A sorozat úgy forog, mintha egy dokumentum sorozat lenne, de szerencsére ez a minőségen nem látszik. A kézi kamerás remegtetés a halálom, de itt csak a történet kerete és a kamerába magyarázás hozza ezt a hangulatot. Mivel a főszereplők vámpírok, a sorozat nagyja éjjel játszódik, és nem egyszer gondolkodtam azon, mennyire sötét és mennyire előnytelenül néznek ki a színészek így, de ez is a stílusa része. Egyedi, ezektől is.

A második évad tehát már megy, még nem késő csatlakozni és árnyakat tanulmányozni! �

 

What we do in the Shadows - 5/4 egyedi és elvetemült a humora. Új történet, miközben őrzi a film szellemiségét is.

https://www.youtube.com/watch?v=mfBbSwX6kEk

Horror kemping

Baráti társaságos, ijesztő történetes, mesélős.

Négy fiatal tart hazafelé, amikor kisebb autóbalesetet szenvednek. Bajuk nem esett, de nem tudnak elmenni a helyszínről. Segítséget hívnak, és amíg a segítség megérkezik, a tábortűz mellett horror történeteket mesélve szórakoztatják egymást. Az egyikben egy fiatal pár szerepel, akik pont akkor randiznak, amikor egy kampós 4_24horror_kemping.jpggyilkos járja a környéket. A lány pedig úgy érzi, valaki figyeli őket. Egy másikban a nászutas pár próbál biztonságba jutni, miután figyelmezették őket a környéken letelepült gyilkos lényekre. Ám benzinért ki kell merészkedni a lakókocsi biztonságából. Mesélnek a kislányról is, aki neten egy másik kislánnyal csevegett. Csak éppen az a lány nem is gyerek volt, és nem is lány, hanem egy pedofil, áldozatra lesve. Végül, a vihar elől menekülő fiatalember egy olyan házba téved, ahol egy gyönyörű lány lakik, de a házat szellemek kísértik. Végül pedig a fiatalok maguk is kénytelenek rádöbbenni, hogy egy horror történet szereplői lettek.

Még gyerek voltam, amikor nagyon mentek a tini horrorok. Talán a Tudom, mit tettél tavaly nyáron volt az egyik legnagyobb siker, vagy a Sikoly? A saját kedvencem azonban a Rémségek könyve volt. Amikor a gyilkos városi legendákat kezdett el életre kelteni, és egyre fogytak az egyetemisták.

Azért jutott most ez eszembe, mert ez a film sem mai csirke. Le is döbbentem, hogy James Marsden mennyire fiatal volt még itt. Igaz, a színészi teljesítménye nem sokat változott, de az arca éppen eleget. De nem is ez a lényeg. Hanem, hogy régebbi ez a film, és ebben is horror történetek elevenednek meg. Némelyiknek még közös pontja is van azzal, amit a Rémségek könyvében láttam. (A hulla, akinek ujja pont hozzáér a kocsi tetejéhez, és karcoló hangot ad ki.) A kedvenc tini horrorom nem cserélem le, de ez pontosan illik azok közé.

A filmmel az a legnagyobb baj, hogy mára ez már nem is biztos, hogy horrornak számítana. Még a thriller is erősebb, mint amit ebben a filmben megmutattak. Egyik történetben sem sokkolnak véres jelenetekkel, ha elő is kerül egy halott, azon látszik, hogy bábú/mű vér/trükk az egész. A szörnyeket nem mutatják, brutális jelenetek sincsenek. Ok, ezért valahol hálás is vagyok, azt pl. tuti nem bírtam volna megnézni, ha a pedofil nem csak ráijeszt a kislányra, hanem mondjuk meg is erőszakolja. Viszont a farkasemberes rész ebben a formában nagyon semmilyen. Még csak azt sem láttam, hogy néznek ki ezek a lények.

A film végére betett csavar sajnos nem ült, túl erőszakosan van előkészítve. A csavar előtti utolsó történet már annyira ezt készíti elő, hogy annak a zárszava már elárulja, mire kell készülni a mesélők jelenében.

Színészek terén sem vállaltak nagyot. Két olyan színészre bukkantam csak, akik jelentősebb karriert tudtak a későbbiekben befutni. James Marsden, aki A listás nem lett, de olyan sikerfilmekben szerepelt, mint az X-Men. Ron Livingston, aki a Hivatali patkányokkal ment egy nagyot, és azóta is több mindenben feltűnik, ha már inkább csak mellékszereplőként is. Ok, Amy Smart sok gyenge filmből ismerős még, de ő már kisebb név. A többiek pedig még ennyire sem voltak ismerősek. Ez nem is olyan film, amivel nagyot lehetne alkotni. Popcorn horror, ami mai mércével messze van az ijesztőtől.

A látványvilága ma egyértelműen kevés, de a saját korában sem volt éppen etalon. Legalább a kötelező horror elemeket betehették volna. Vagy, ha nem akarnak vérrel sokkolni, lett volna ijesztő. De egyik sem jött össze. Se nem hentelés, se nem körömrágó.

Mivel eléggé fáradtan néztem, és bejönnek az ilyen több történetből összerakott filmek, nem volt rossz élmény, de nem is tartozik azok a filmek közé, amiket lenne kedvem még egyszer megnézni. Ennyi pont elég volt belőle, még szinte sok is.

 

Horror kemping - 5/3 a zsánert kedvelem, de nem volt eléggé horror vagy poén egyik története sem.

https://www.youtube.com/watch?v=EgDSetDxR8A

Mit várunk?

Cím: The Last Duel

Készítők: Matt Damon és Benn Affleck jegyzi a forgatókönyvet - ilyen felállás hozott már nekik Oscart. A rendező se kutya: Ridley Scott. A két színész játszik is a filmen, és érkezik melléjük Adam Driver.mit_49.jpg

Műfaj: történelmi, thriller

Cselekmény: a 14. századi Franciaországban két lovag mondhatni legjobb barátok. Addig, míg az egyiket meg nem vádolja a másik felesége nemi erőszakkal. A barátság hamar válik semmivé...

Várható megjelenés: 2021 elején

Miért várós?

  • A film története érdekesnek tűnik. Vajon tárgyalótermi dráma vagy bosszúfilm felé megy el? Scott rendezésében kétlem, hogy bírósági ügyet járunk körbe.
  • Ahogy a fotókon a színészek kinéznek... ha bevállalták ezt így, valamit tudnia kell a filmnek.
  • Ridley Scott.

Rodeó és Júlia

Lovas, szerelmes, vidékre költözős.

Karen több, mint 20 éve nem járt a farmon, melyen született és felnevelkedett. Még az apja temetésére sem tudott elmenni. Most azonban kénytelen hazamenni: rendbe kell tennie a farmot az eladás előtt, és az írás sem akar menni neki. Viszi magával a kamasz lányát is, aki nehezen viseli, hogy a barátai nélkül kell töltenie a nyarat. A 4_23rodeo_es_julia.jpgbirtokon sok a munka, és a helyi ügyvéd is rossz híreket közöl: a végrendelet még nincs meg, és Karen apja szóban a birtok felét Hughnak ígérte, amiért jó 20 éven át segített neki a fenntartásban. Karen és Hugh nem jönnek ki jól: mielőtt Karen New Yorkba ment, jegyesek voltak. Minkettejükben maradtak tüskék, és egyik sem akar engedni. Hugh neveli az öccse megárvult fiát, akire Juliet, Karen lánya egy rendezvényen felfigyel. A nagyapja Rodeó nevű lovát nagyon szeretné megtartani a lány, ehhez meg kellene nyernie egy lovas versenyt nyár végén. Monty lehetne a tökéletes trénere, és a titokban tartott edzések közben a fiatalok kezdenek egymásba szeretni is.

A limonádé romantikus filmek tipikus példája. Azt nem fogom az előnyére írni, hogy anya és lánya szerelmi történetét is követhetjük, mondhatni egy áráért kettőt. Ahhoz mindkettő túlzottan tipikus és kiszámítható.

Az első pillanattól nyilvánvaló, hogy Karen és Hugh azért nem bírnak kijönni egymással, mert a harag alatt ott vannak még a szerelmük szikrái is. Még akkor is, ha több, mint 20 év eltelt és Karen túl van egy váláson és más férfitól született gyereke. (Ennek is megvan a logikus oka: ha Juliet Hugh lánya lenne, nem jöhetne össze az unokatestvérével. Így viszont Monty nem a rokona.) Mesének is érzem, ahogy visszaváltanak szerelmesbe. Ugyan sokáig elhúzzák a viszályt a készítők, de amint kibékülnek, úgy felgyorsulnak az események, hogy nem akartam hinni a szememnek. Az egyik percben még ölik egymást, aztán meg házasodni akarnak egyből?

Juliet és Monty története meg kamasz szerelem első látásra a tiltás bukéjával. Karen hallani sem akar arról, hogy a lánya Monty közelébe menjen, a nagybátyja miatt. Nekik nagyon nem is kellett szerelmi szálat írni, bonyodalom nélkül és kezdeti vonzalomból lesznek nagyon hamar pár, ha eleinte csak titokban is. A konfliktus meg annyi, hogy a lány anyjának is be kell látnia, hogy nem tilthatja el őket egymástól a saját múltbeli sérelmei miatt, amihez a kamaszoknak semmi közük sincs.

Annak ellenére, hogy mennyire limonádé és nem éppen intelligens a film ezen vonulata, a hangulata jó. Kellemes, súlytalan, szórakoztató. Ez sok mindent jóvátesz a cselekményből.

A lovas részek. Ezzel már nagyobb bajban vagyok. Annak ellenére, hogy ott a címben a ló, nem a verseny és a lovaglás a lényeg. Maga a hordókerülő verseny alapötlete is béna. Most komolyan, 4-5 hordót kell körbe lovagolni? Elsőre nem is hittem a szememnek, hogy ennyi az egész. Talán csak 1 edzős jelenet van, és a verseny sem sikerült izgalmasra, ahhoz túl egyszerű a hordók kerülgetése.

A lovakat viszont szeretem, így még ennek a kis jelenlétnek is tudtam örülni. Egyszerűen jobb attól a film, hogy lovagolnak benne.

Kezdjem, vagy ne a címet? Érthető, mi akar lenni benne a poén, de nem tudok nevetni rajta. Már csak azért sem, mert Juliet Júlia lett. A Rodeó és Juliet, ahogy a filmben hívják a lányt, már emészthetőbb lett volna. Plusz, Rómeó itt nem is Rodeó, hanem Monty. De mindegy, nem húzom ezen fel magam.

Ennél jobban tudott irritálni, hogy Hugh és Monty haja is vállig érő. Ha pár évtizeddel korábban játszódna, talán. De napjainkban… végig szúrta a szemem.

Agyilag nem tudom értékelni, de érzelmileg kellemes limonádé, egyszer nézhető.

 

Rodeó és Júlia - 5/3 hangulatos, de nem egy komoly vagy okos darab. Olyan limonádé, ami simán kellemes.

https://www.youtube.com/watch?v=VkPN3t22KDw

Az esküvői vendég

Menyasszonyt szöktető, menekülős, hagyományokkal szembeszálló.

Jay különös szakmát választott magának. Most éppen Pakisztánba utazik, ahol egy esküvőre megy el. Autót, fegyvert szerez, megtudakolja, merre vannak a családtagok és a menyasszony. Az éj leple alatt aztán betör, és fegyverrel magával hurcolja az arát. Később elmondja, mi a dolga. Deepesh bízta meg, hogy jöjjön el a lányért és vigye el a találkozási pontra, ahol átveszi a helyét. Felajánlja, ha nem akar a fiúval szökni, kiteszi egy 4_22az_eskuvoi_vendeg.jpgbuszmegállóban és még visszaérhet az esküvőjére. Samira azonban nem akar férjhez menni, ez a szülei által elrendezett frigy lett volna. Az ő szerelme Deepesh, akivel együtt akarnak megszökni. A Jay által megsebesített biztonsági őr azonban nem élte túl a sérülést, és Deepesh megijed. A találkozóra sem megy el, és telefonon azt kéri, Jay vigye vissza a lányt az esküvőre. Samira azonban nem törődik bele ilyen könnyen az eseményekbe, akar legalább egy személyes találkozót. Ott pedig elszabadulnak az indulatok, és a két alkalmi útitársnak már cinkosként kell együtt elszöknie.

Nem mindig van kedvem elmerülni egy a mienktől eltérő kultúrában, de most megfelelő hangulatban kapott el ez a film. Talán jobban le is kötött, mint tette volna egy más alkalommal.

Maga az alapja az, ami feszültséggel teli és drámai. Jobban, mint a később mutatott konfliktusok és fordulatok. Samira és a családja évekkel korábban elhagyta Pakisztánt, a lány Angliában nőtt fel és gyógyszerésznek tanult. Nyugati a viselkedése, beilleszkedett. A család azonban gondolt egyet, és hazakényszerítik a lányt egy elrendezett házasságba. Miért teszik ezt? Miért engedik másként felnőni, ha aztán hagyományos mohamedán feleségnek adják egy szinte ismeretlen férfinak? Itt nem az anyagiak voltak az indok.

Ez volt az a helyzet, ami mozgatta az agytekervényeimet. Nem először látok filmen olyat, hogy egy szigorúbb társadalomból és hagyományokból érkező személyt elengednek, hagynak szabadabban élni, aztán mégis ilyen sorsot szánnak neki. Nem tudom megérteni. Ez az oda-vissza váltás: Nyugat – Kelet – Nyugat – Kelet. Ez az, ami megfogott, és ami mégis gyenge pont a filmen. Hiszen pont azokat a kérdéseket nem is próbálja megválaszolni, amelyek érdekeltek volna. Nincs válasz arra, miért.

Helyette egy kis romantikus thriller kerekedik, melyben az együtt menekülő páros elkezd érzelmeket táplálni egymás iránt, melyben illegális kereskedelmet folytatnak, és igyekeznek megtéveszteni az üldözőiket. Nem tudott érdekelni, hogy mi lesz a sorsuk. Eleve nem is igen ismerhetjük meg őket, mert vagy titkolóznak egymás elől is, vagy megtévesztik a másikat is. Így nehéz bármelyikük karakterét szimpatikusnak találni: legalább próbálkoztak volna azzal, hogy az ő életükben megválaszolnak pár miértet. Jay miért ezt csinálja? Ki tudja. Samira érzett bármelyik fiú iránt tényleg valamit? Ki tudja. Lehet ilyen helyzetben valakihez fordulni, ha akaratod ellenére férjhez ad a családod? Ki tudja. Túl sokszor ez a válasz.

A szerelmi szál olyan harmatgyenge, hogy nem kárpótol a hiányzó válaszokért és indítékokért. Se nem logikus, se nem szenvedélyes, még csak nem is izgalmas. Unalmas.

Ahhoz képest, európai szemmel mennyire egzotikus helyeken játszódik a film, nem éreztem úgy, hogy láttam volna bármit Pakisztánból vagy Indiából. Pedig az is fel szokott tudni dobni, ha a helyszíneiben látványos a film. Ez nem volt az.

Menthetné a színészi gárda is, de Dev Patel erre egyedül nem elég. Nem éreztem a kémiát a női főszereplővel, aki különben is irritált. Bár az is könnyen lehet, hogy nekem csak nagyon hiányoztak a motivációk, mind a tetteikben, mind a személyiségükben.

Az alaptéma miatt egyszer lekötött, de nem tartozik a jobb filmek közé.

 

Az esküvői vendég - 5/3 a történetben van lehetőség, de nem használták ki eléggé. Limonádé, de annak is gyenge.

https://www.youtube.com/watch?v=1NlJ_Q7EfDc

Idézzünk!

Néha muszáj nyitnod, vagy elrohan melletted az élet. (Ode to Joy)

 

(Diane az alternatív valóságban sem boldog, pedig ez volt minden vágya. Próbál rájönni, mi nem stimmel. Lucca nem is érti, min töri a fejét.)

  • Az igazság egy egyenlet.
  • Milyen egyenlet?
  • Igazság egyenlő törvény, szorozva a korszellemmel. A törvény önmagában nem állja meg a helyét. A korszellemnek is a te oldaladon kell állnia. (The Good Fight)

 

(Újabb bölcsesség egy tapasztalt szülésztől. A Pearson pár gyászában hozzá fordult, és megint megtalálta a megfelelő szavakat.)

Az a dal... boldoggá tett, majd elszomorított, és megint boldoggá. Az emberi lét minden elemét összefoglalta az a dal. A kórházak is ilyenek, tudják. Bizarr épületek, ahol az emberek átélhetik a legnagyobb örömöket, illetve a legnagyobb tragédiákat is. Mindezt egy helyen. Szerintem az a titok, hogy ne próbáljuk meg szétválasztani az örömöt és a bánatot. Hanem engedjük, hogy velünk maradjanak. Tudják, hagyjuk őket közösen létezni. (This is us)

 

(Jake többet tud meg a családjáról, ami nem feltétlenül lelkesítő gyerekáldás előtt.)

  • Csak remélheted, hogy lányod lesz. A Peralta-apák nem jönnek ki jól a fiaikkal.
  • Ez nem igaz. Nézz csak ránk! Sose volt ilyen jó a kapcsolatunk. Idén még a szülinapom hónapjára is emlékeztél.
  • Most jól elvagyunk, de őszintén szólva valószínűleg kérészéletű lesz.
  • Ezt jó tudni.
  • Ez már csak így megy. Családi átok. Tízéves korod óta nem beszéltem az apámmal. Az ő apja a világkiállításon hagyta el őt. Az ő apja azután szökött Amerikába, hogy kútba fojtotta az ő apját. (Brooklyn Nine-Nine)

 

(A tréner fia félve indul az első nagy lovas versenyére, de az apja megvigasztalja.)

  • Nem tudok semmit.
  • Figyelj! Minden zsoké így érez a Melbourne Kupa előtt. De esély mindig van. Ez csak szerencsejáték. Semmi köze a lovagláshoz. Csak az számít, milyen esélyt adsz magadnak. (Ride like a girl)

 

(Amikor a lehetséges szörnyre mennek vadászni, a gyerekkori barátok, az író fekete srác és a rendőrré lett fehér, próbálják oldani a feszültséget. A rendőr pluszban szkeptikus a szörnnyel kapcsolatban.)

  • Valószínűleg én vagyok az első fekete, aki azt mondja egy rendőrnek, hogy nagyobb biztonságban érzi magát attól, hogy a zsarunál fegyver van.
  • Nem is tudom, haver. Nem hoztam ezüst pisztolygolyókat. (Into the Dark)
süti beállítások módosítása
Mobil