Családi, ünneplős, titkos, gyerekes.
Abbie és Doug házassága javíthatatlanul tönkrement: már csak veszekedtek, meg is csalták egymást, a válás mellett döntöttek. Ám közeledik Doug apjának születésnapja, és a súlyosan beteg férfit nem akarják kitenni a családi drámának. Így megegyeznek, hogy otthon titokban tartják a helyzetet, és a gyerekeik fejébe is beleverik, nehogy elszólják magukat. Gordie azonban hamar ráébred, mi a fia családjában a helyzet. Az unokáinak igyekszik 
segíteni, akiket a szüleik veszekedései nagyon megvisel. Lottie mindent mániásan jegyzetel, Mickey a vikingek szokásainak hódol, míg a legkisebb köveket hord magával. Egy napon a nagyapa a tengerpartra megy le a gyerekekkel, és egy nem várt esemény egy korábban mondott kívánsággal párosulva nem is kis zűrzavarhoz vezet, viking temetéssel.
Közbe akad egy-egy olyan családi film, ami különös, de valami nagyon szívmelengető sül ki belőle. A család kicsi kincse, a Vademberek hajszája – fekete humor is van benne, valami nagyon fájdalmas, de valami nagyon felemelő és szerethető is.
A Viking vakáció nagyon nem tűnt ilyen filmnek. Egy tipikus családi drámának indul, aminek már az elején belengetik, hogy a családi találkozónk várhatjuk a vígjátéki elemek. Amik aztán mégse akarnak jönni. Elkezd az egész unalomba fulladni, és a film ugyanazokat az elemeket ismételgeti. Mondanom se kell, mennyire hamar lefáradtam tőle.
De! Kitartottam, és a jutalmam a film utolsó negyede lett, amiben viszont meg van az a plusz, amit az egyedi, de értékes családi filmek tudnak nyújtani. Nagyon beteg a humora, de mégis nagyon ütős poénokat kezd el felvonultatni és a családi szál is többé válik. Nem lesz happy end, nem lesz limonádé, nem lesz klisé halom, de érzelmekre kezd el hatni tudni. A karakterek fejlődni kezdenek, a szituációk sokkal érdekesebbek – azért az izgalmas jelzőt még a végére se merném használni.
Hatalmas, ahogy a gyerekek utolsó ajándéka a nagyapának az egész családot sokkba rántja. Ahogy mindenki néz rájuk, és képtelenek felfogni, mit csináltak… el se lehet mesélni.
Tetszett, hogy a karakterek elkezdenek magukba szállni. Nem lesz tiszta happy end, a gondok nem oldódnak meg maguktól, de felismerik, hogy nem ellenségei egymásnak, hanem ők egy család, akik csak egymásra számíthatnak a világ ellenében.
Mert még valamit megvillant a végére a film: ad egy kis kritikát a mai mindennapoknak is. Amikor a sajtó minden áron szenzációt akar faragni, nem is az a lényeg, mi történet, hanem hogyan lehet minél hangzatosabban eladni. És a családnak össze kell fogni, hogy kivédjék a helyzetet. Mindenki képes lesz kicsit jobb lenni.
A mellékszereplők is a végére érnek be: akik korábban felületes és érdektelen figurák voltak, itt kicsit jobban meg tudnak nyílni, és ők is el tudnak indulni egy szerethetőbb irányba.
A szereposztás is jó, ha néhol meglepő is. A nagyszájú, hatalmaskodó anya illik Rosamund Pike alakjára, aki belevisz valami keménységet, amit a Holtodiglan pszichopatájaként is felvillantott. David Tennant meg azért érdekes, mert amilyen pszicho karaktert tud játszani, olyan kis szerencsétlen és ártatlan itt.
A vége miatt érdemes volt megnézni, de addig ki kell tartani, mert elég unalmas.
Viking vakáció - 5/3 közhelyes családi dráma, egy olyan fekete humorú véggel, amit tanítani lehetne. Szíve nő.
