Családos, traumán túllevős, filmforgatós.
James jól tudja, nem mehet ki a házból, mert akkor meghal. Kint fertőzés van, világvége. A szülei azonban biztonságos otthont építettek, szeretik, és minden héten kap egy Brigsby mackó epizódot is, aminek 25 éves korára ő a legnagyobb rajongója a világon. Ám minden megváltozik, amikor egy este fegyveresek törnek rájuk. Elviszik a szüleit, át is kiviszik a bunkerből. James fel se bírja fogni, amit mondanak neki: csecsemőként rabolták el, és 25 éve a bunkerbe fogva tartották. Az igazi családjához kerül vissza, akik vadidegenek neki, ahogy ez a világ is. Brigsby meséjébe kapaszkodik, amiről kiderül, hogy elrabló apja neki forgatta hosszú éveken át. James folytatni akarja, és ez egyesekkel összehozza (pl. a húgával), míg mások aggódnak miatta. Brigsby pedig lassan netes hírességgé növi ki magát.
Ritkán, de megesik, hogy egy film nagyon meg tud lepni. A Brigsby mackónak úgy álltam neki, hogy a semminél is kevesebbet vártam tőle. Amit előzetesen olvastam a tartalmáról, nem fogott meg. De a film valami egészen más volt: sokkal jobb. Tanulság: ne csak a fülszövegből ítéljek, mert van, ami olyan, mintha nem is az adott filmről szólna!
Igaz, a film eleje nem volt egy kellemes élmény. James elég szerencsétlenül festett, meg értelmi fogyatékosnak is tűnt. Úgy kezelték, és úgy viszonyult a szüleihez, mintha szellemileg kisgyerek lenne, amikor láthatóan messze nem gyerek volt már. Meg, ahogy a Brigsby mackó feltűnt… ritkán látni olyan béna mesét, mint amilyennek az látszott. A posztapokaliptikus keret is inkább csak megrémített: két órán át azt nézzem, ahogy a bunkerben szerencsétlenkednek?
De aztán kiderül az emberrablás, és James kikerül a való világba. Izgalmas és érdekes, ahogy próbálkozik visszatalálni, és ahogy a medvéjéhez nyúl mindenért vissza. Bár vannak meseinek tűnő elemek – el nem hiszem, hogy a húga haverjainak megtetszett az a mese – igazi drámákat is igyekeztek bemutatni. Ahogy a szülők egy ponton már nem bírják tovább, és intézetbe adják a fiuk… olyasmit nem sűrűn látni mozifilmen. Küzdenek, gyötrődnek, és a felszín alatt iszonyatosan kemény témákat dobnak fel.
Mégsem egy komor alkotás a végeredmény, a Brigsby mackó rengetegszer humoros és tele van kedves jelenetekkel is. Életigenlés van benne, egymás elfogadása, és áthatja a jóság, a segíteni akarás az egész filmet. Dramedy lett, és jól meg is találták az arányt dráma és komédia között. Mindkettő tud ütni. Nincsenek rosszak, de nem is hiányoztak. Még James elrabló szülei is kedvesek, rendesek, a nevelő apa az egyik legszimpatikusabb karakter, még akkor is, ha a nejével 25 évig a bunkerben nevelték a lopott gyereket.
Mark Hamill nagyot megy ebben a filmben is, újra magára talál Luke után? Nekem simán ő volt a legemlékezetesebb a filmben, ha nincs is sok jelenete.
Látványra nem hiszem, hogy sokat költöttek, de ez a film nem is igényelte. Inkább dráma, és az emberi oldal a fontos. Brigsby maga sem működne valami modernebb kinézettel, kifejezetten ez a bénább és otthoni formátum kellett, hogy meglegyen a varázsa.
Kellemes csalódás volt, nekem tetszett, pedig tényleg nagyon nehezen álltam neki. Adni kell neki legalább fél órát, egyből tényleg nem látszik, mi lesz ez.
Brigsby mackó - 5/4 az eleje megijesztett, rossznak tűnt, de egy érdekes, eredeti sztori lett belőle. Jó dramedy.
