Családos, házasságos, életet kitalálós.
Stella évek óta a rákkal küzd, de már elege van, elkezdene megélni dolgokat. Így elmegy Párizsba, ahol szerelembe esik egy angol fiúval, akivel össze is házasodnak. 8 hónapjuk, ha lesz együtt. Ám a következő vizsgálaton kiderül, a szervezete az utolsó kezeléssel rendbe jött. Élni fog. Ki kell találnia, hogyan. Életében először jövőt tervezhet. Amivel az ébredés is eljön: eddig burokban élt, a család az összes gondot elrejtette előle. A nővére az egyetemet és álmait hagyta ott, hogy támogassa. A bátyja imádnivaló, de egyben a kisgyerekes 
anyák dílere a környéken. Az anyja a legjobb barátnőjével folytatott titkos viszonyt, de most beadja a válást. Az apja a kezeléseiért a házuk is eladta. Plusz, Stella házassága tarthat örökké a 8 hónap helyett? Főleg, hogy egy helyes doki is képbe kerül a kórházból.
Minden évben próbálkoznak egy-egy sorozattal, ami életkedvvel, könnyedséggel teli, miközben drámai pillanatokat is becsempésznek. Ilyen volt a Kevin probably saves the world, vagy korábban a No tomorrow. (Igen, tudom, nálunk egyik se ment. A Life Sentence se, ha már itt tartunk.) Egy évadot megélnek, valahogy többet nem tudnak életben maradni.
Az idei ilyen kezdemény a Life Sentence volt. Aminek már megvan a kaszája, szóval most sem tört meg az átok. De egy évadig lehetett nézni az Abbott család mindennapjait.
Tipikusan olyan sorozat volt, amit az ilyen dramedy kínál, sok pozitív életfilozófiával nyakon öntve. Mindig feldobtak valami problémát, amit aztán napfényesen megoldottak. Most, ahogy belegondolok, mindenki nagyon megkapta a maga meséjét. Nem leszek spoileres, de minden szálon sikerült a végére egy nagy happy endbe belefutni, ha azzal vissza is csinálták vagy teljesen elhiteltelenítették azokat a fordulatokat, amíg addig voltak.
A cselekmény pörgött, és eléggé szappanoperás is volt, ahogy a szálakat kavarták. Főleg szerelmi téren. Csak 13 részes volt az évad, de mindenkinek jutott legalább 2 komoly szerelmi szál – jó, a nővért leszámítva, akinek szilárd és mesebeli házassága van, de ő cserébe kapott két kisgyereket meg egy írói karrierkezdeményt. De volt itt bírósági tárgyalás, bár nyitás, a semmiből felbukkanó egykori menyasszony, egyetemre járási problémakör és még sorolhatnám. Csak halmoztak és halmoztak, aminek elég kusza is lett a vége.
De szerethető, aranyos az egésznek a hangulata, még ha nagyon drámáznak is. Fura is, hogy komoly kérdéseket mennyire lazítottak fel. Mert ez nem dráma, csak drámás. Szappanos, na. Nem is véletlen, hogy a fent említett sorozatok jobbak lettek, mint ez. Nem volt igazi komédia, de komolyan sem engedte venni magát.
A karakterek pár vonással bemutatottak. És nincsenek negatív szereplők. Ha akadnak is rossz döntéseik, jó emberek és senkit nem lehet megvetni egy pillanatra sem. Nincs is súlya a bűnöknek. Megcsaltad a párod? Drogot árultál? Itt egyik részről a másikra minden helyre jön és mindenki megbocsát.
A színészek is csak játszanak, sok a máshonnan ismerős arc, de pont ezért a súlytalanság miatt senki nem tud emlékezeteset nyújtani. Cuki faktor van, meg bántó tökéletesség. Mindenki szép, komolyan, még a rákban haldokló kislány is helyes. Mert itt minden fun.
Minél jobban belegondolok, annál megérdemeltebb a kasza. Ebben nem volt semmi fűszer.
Life Sentence - 5/3 néha cuki, néha tipikus. Szerethető karakterekkel. De hiányzik, amitől emlékezetes lenne.
