Halálba kergetős, kísértős, megszállottas.
Három nővér: Ana, Camila és Maria betörnek egy szenátor házába. Egy széfből kell pénzt elhozniuk, vagy Camila egy gyilkos kezei közé kerül. A széf azonban üres, de ők nem mehetnek el üres kézzel. Túszul ejtik a szenátort és a feleségét, akik odaadnak mindent, csak annyit akarnak, menjenek el innen. De a lányok körülnéznek, és a pincében ráakadnak a pár kamasz lányára, iszonyatos állapotban és lekötözve. Kihozzák, hiába tiltakoznak a szülők. A lányok maguk is bántalmazó szülő mellett nőttek fel, kórházba akarják vinni Tamarát. Aki azonban megszökik előlük, és a lányok a saját bőrükön tapasztalhatják, mi rejtőzik a lány külseje mögött. Egy démon, aki saját rémálmaikat és félelmeik használja ellenük.
Talán felértékelem kicsit a filmet, mert Az apáca idén akkora csalódás volt nekem. Azt untam, hiába volt hangulata, nem tetszett az a film. Ebben több minden volt, amit értékelni tudtam, és így nálam előbbre van a rangsorban.
Egyrészt, nagyon ígéretes az alapsztori. A lányok betörnek, és egy megszállt lányra bukkannak, aki rajtuk is beveti ördögi praktikáit. Két oldalról is lekötött a film: egyrészt, a traumákkal, amelyet a démon felszínre hoz. Már az elején lehet sejteni, hogy mi rejtőzik a nővérek múltjában, de szembesülni vele, és a kis titkokkal mellette, az már önmagában is horror. Gondolkodtam is rajta, melyik a lányoknak a sokkolóbb. A jelen a démonnal, vagy a múlt az apjukkal. Nem egyszer az apára szavaznék, aki érdemelne egy helyet a pokolban.
Aztán, maga a démon működése a jelenben. Itt vannak a jump scream elemek, de ezeket egészen normálisan használják. Nincs eltúlozva, és bár az elején direkt azt figyeltem, mikor van olyan helyzet, hogy Tamara hirtelen felbukkanjon a lányok mögött, ezt hamar elengedtem. Szerintem sokkal izgalmasabb és horrorosabb, ahogy a múltat és a félelmeiket használja, hogy az öngyilkosságba kergesse őket.
A látványra nem költhettek sokat, tuti, hogy lényegesen kevesebb pénzből készült, mint Az apáca, de Tamara lett olyan hátborzongató karakter így is, mint a démon apáca a másik filmben. Az itteni ördögűzést is többre értékeltem, mint azt a vérköpést a kútban, amiről még mindig nem tudom eldönteni, hogy nevetséges vagy simán félrecsúszott az írói szándék.
Jól használják a filmben a zárt teret, hangulata lett és nyomasztó az a ház, amit a démon megszáll és sokoldalúan felhasznál. Ahogy egy-egy kis elemből megindul a horror, például egy keresztből a falon, az működik.
A karakterek kevés vonással jellemzettek, de annyira igen, hogy érdekeljen a sorsuk. Tulajdonképpen felfedeztem a tragikumot mindenki életében, és mondhatni, senki nem azt kapja, amit érdemel. Pokol volt nekik az élet, még a démon nélkül is.
Mivel mexikói horror, talán senkit nem lep meg, hogy ismert színészt nem találni benne. Nem is kellett bele, működött a film így is. És megvolt benne az a hangulati plusz, amit az amerikai szuperprodukcióba idén horrorba nem leltem. (Tudom, Az apáca csalódása még bennem van.)
Talán nem kellene ennyire Az apácához méregetnem, de idén az volt a menőnek szánt horror film és nekem csalódás volt. Az ilyen kisebb, másodvonalas horrorok jobban tetszettek idén. Majd 2019-ben pedig visszatér Az… na, arra kíváncsi leszek, addig is, maradnak ezek.
Ahol a gonosz lakik - 5/4 ezt akarta az Apácától, de ez a film hozta el! Korrekt film, jó sztori, nekem tetszett!
