Marihuána terjesztős, nyomozós, korrumpálós.
Miguel Angel Felix Gallardo rendőrként kezdte a pályát, de aztán rájött, hogy a rendszer korrupt. Oldalt váltott, és egy tehetséges termesztővel létrehozott egy saját magot. Erősebb anyag, kisebb súly. De a sikerhez több kell: össze kell fogni a plázákat. Gallardo addig tárgyalt, amíg össze nem hozta az egységet. Együtt szállítanak, diktálják az árakat, és megveszik a politikusokat és katonaságot is. A hatalommal Gallardo személyisége is megváltozik: keményedik, hatalmassá válik. Mindaz, amiért eleinte küzdött, már eldobja, a pénz lesz az istene és a hatalom. Kiki Camarena ügynök hamar átlátta, hogy Gallardo az, akit el kellene kapnia. Minden nehézséget leküzdve dolgozik ellen, míg a két férfi szemtől szembe nem áll, de csak egyikük távozhat élve.
3 évad volt arra, hogy megismerkedjünk a kolumbiai drogvilággal. A Cali Kartell és Escobar neve már csak annak nem ismerős, aki nagyon ki akar maradni ebből a világból. És az a zseniális a sorozat készítőiben, hogy volt egy ötlet, amivel megint tud menni a Narcos. Ami folytatás, de nem kizárólagosan. Újul, de önmaga marad is.
Miközben Escobar birodalmat épített és a Cali is bontogatta szárnyait, Mexikóban párhuzamosan velük is beindultak az események. Ennek a krónikája ez az évad, ami valahol új sztori, de megvannak a folyamatos kikacsintások a másik évadok felé. Aki nem látta azokat, nem lesz hiányérzete, de aki látta, az már szinte egy Narcos univerzumépítés szemlélőjének érezheti magát.
Ugyanúgy párhuzamosan látjuk a kartellépítést és a DEA ügynökeinek munkáját. De most először, úgy mutatják a drog oldalt, hogy bizony helyenként Miguel Angel Felix Gallardo volt, akinek drukkoltam. Nem is igazán a DEA ellen, hanem a drogvilágban. Főleg az elején, Felix kifejezetten szimpatikus figura. Okos, szerény, és van egy ötlete. Ahogy a nála jobb helyzetbe születettek és a hatalmasok kihasználják, kifejezetten tudtam élvezni, amikor a sarkára áll, és bizony visszakapják a szemetek a szívatást. Mert azok a korrupt, mindenkin átgázoló gazdagok sokkal jobban irritáltak most, mint a drogvilág, mint Gallardo.
Azért, hozzáteszem hamar, építik azt is, hogy emberileg hogyan épül le a férfi a vagyonossá válással. Határozottan Kiki Camarena a jó ember, akinek drukkolni illene. De talán pont azért, mert neki sokkal egyenesebb az útja, erősebb az értékrendje – és nincs karakterfejlődés sem – nem tudott az ő szála lekötni, vagy nem ment a neki való drukkolás.
Megint azokat a filmes eszközöket használják, ami már a sorozat védjegye. Nekem tetszett eddig is, most is. Hitelesítenek az eredeti fotók, bevágások. Bár, most mintha kevesebb lenne belőlük.
Színészileg két színésznek kell vinnie a sorozatot: Diego Luna és Michael Pena igyekeznek pótolni Pedro Pascalt. Luna érzi a figurát, és megvolt mindkét oldala: akinek drukkoltam, és az a mindenható kiskirály, aki már nem szimpatikus. Pena karaktere sokkal egyszerűbb, szürkébb. Ő nem lesz egy újabb Pascal.
De a sorozat komorabb azzal, hogy most úgy érzem, nem a kartell a legnagyobb ellenség. Hanem a korrupt politikusok, azokat kellene levadászni és kiirtani, de nagyon.
Narcos: Mexico - 5/4 jó ívvel építkező történet, érthető és izgalmas is, tele jó színészi alakítással, új dimenzió.
