Kamaszos, elvekért kiállós, történelmi.
1956, a budapesti magyarok felkelnek a szovjetek ellen, szabadok akarnak lenni. A hírekből néhány berlini diák is értesül az eseményekről, akik szintén nincsenek oda azért, hogy kommunista rendszerben éljenek a szovjet elnyomás alatt. A tanácselnök fia, Kurt veti fel az ötletet, hogy valamiképpen ki kellene fejezniük, hogy szimpatizálnak a magyarok ügyével. Az osztály megszavazza, 2 perces néma csendet tartanak az iskolában, az első órán. Nem számítottak arra, a rendszer mennyire üldözőbe veszi őket ezért. Forradalmi tevékenységet kutatnak, minden ellenállást le akarnak törni. Próbálják azt mondani, Puskás Ferencet gyászolták, de a szovjet rendszer többet akar. Egy bűnbakot, akin példát statuálhatnak. Kemény módszerekkel igyekeznek megtörni a kamaszokat, akik már egy elvért küzdenek.
Nem sokat vártam ettől a filmtől, nem is igen tudtam elképzelni, hogy lehet egy egész filmet felhúzni arra, hogy pár diák tart egy 2 perces csendszünetet. Ehhez képest kaptam egy jó történelmi filmet, izgalmas kérdésfeltevéseket, és még egy kis kamasz tematika is volt benne.
Talán kezdjük az utóbbival, ezt a legkönnyebb megfogni! Van benne egy szerelmi háromszög. Az egyik lány az osztályban két fiúnak is tetszik, és a különben jó barátok között feszültségforrás lesz, hogy ki lesz a lány barátja. De ez csak egy mellékszál, nem is érdemes több szót vesztegetni rá. Szerintem csak azért kellett, hogy oldja a politikai drámát.
A szülők és gyerekek konfliktusa sokkal izgalmasabb. Az apák már elkövették a maguk bűneit, és ennek ismeretében, de nem elmondásában igyekeznek terelgetni a fiaikat. Akik vagy próbálnak megfelelni, vagy lázadnak. De bármelyik utat is választják, az igazság és a múlt egy ponton kiderül, és akkor összecsapnak a korosztályok. A fiak miatt kell az apáknak is átgondolni a döntéseik és kitalálni, hogyan legyen tovább. Szép íve van, ahogy a család szeretete miatt képesek lesznek más elveket feladni, és elengedik a gyerekeket, amikor már más megoldás nincsen.
De akkor nézzük a film politikai vetületét! Számomra nem arról szólt a film, hogy kiállnak a diákok a magyarok ügye mellett. Az igazából csak a gyújtópont, amivel rámutatnak arra, milyen volt a kommunista rendszer. Miközben egyenlőséget hirdetett, mindenkit elnyomtak. Aki kicsit is más akart lenni, annak vége volt. Egy vélemény volt, a párté – miközben azt mondogatták, hogy az egészséges ellenvéleményeket is támogatják.
Nekem arról szólt ez a film, hogy nem szabad beállni a sorba és feladni az elveket. Mert akkor változás se lesz soha. Szabadnak mondod magad, miközben igazából ketrecbe tett rab lettél. Igen, áldozatokat kell hozni, és lesz, ami komolyan fájni fog. De ha nem hozod meg őket, belül leszel halott.
Látványelem nincs benne, de nem is kellett. A kosztümökkel, helyszínekkel megteremtették a történelmi hangulatot, amihez még adtak a korabeli híradós felvételek is.
Színészileg is teljesen ok volt. Ugyan ismerős színész nem volt benne, hiszen ez egy nagyon német film, sok fiatallal, korrekten megoldották a feladatot. A fiúk voltak erősebben jelen, de a cselekményben is nekik volt nagyobb szerepük.
Nekem határozottan tetszett ez a film, érdemes lenne kamaszokkal is nézetni, pl. töri órán.
A néma forradalom - 5/4 bár történelmi vetülete is van, az elvekről szól. Miközben kamasz témaköröket is bemutat.
