Szellemes, gyerekeket fenyegető, szembeszállós.
Anna gyászoló özvegy, aki nem merülhet el a veszteségében. Helyt kell állnia, mint két gyermek édesanyjának, akiknek hiányzik a szolgálatteljesítés közben elhunyt rendőr apjuk. A munkahelyén is számítanak rá, veszélyeztetett gyerekekkel foglalkozó szociális munkásként dolgozik. Ő megy ki Patriciához, akinek két fia pár napja nem volt iskolában. Anna egy szekrénybe zárva talál rá a két gyerekre, akik otthonba kerülnek, míg az 
anyjuk börtönbe. Ám még az este telefon jön: a két kisfiúra megfujtva találtak rá a folyóban. Patricia Annát okolja, aki nem engedte, hogy megvédje a fiait. Anna nem ért semmit, de aztán saját két gyereke is fura tüneteket produkál. Lassan hinni kezdi, a gyászoló asszony szelleme most az ő gyerekiért jött el. Egy egykori pap az egyetlen reménye, hogy mindannyian megélik a holnapot.
Kellett már a Démonok között univerzumnak, hogy valami új is történjen benne. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem már egyre unalmasabb a démonok, akik ellen küzdenek benne. Az alapfilmekkel elvagyok, de Annabelle és az Apáca sem nyerte el a tetszésem.
A gyászoló asszony csak félhivatalosan része a sorozatnak, de elég sok az utalás, hogy annak részeként kezeljük. Hoztak át onnan szereplőt, és megidézik a már emlegetett babát is. Ugyanúgy egy gonosz entitás ellen küzdenek. DE nyugi, nincs hozzá előismeretre szükség, az is érteni fog mindent, akinek nem mond semmit a Warren házaspár neve.
A történet magja a kliséknek megfelelő. Van egy gyanútlan család, akik tudtukon kívül egy természetfeletti lény útját keresztezik, aztán indulhat a harc a túlélésért. Lesz renegát pap segítő szándékkal, lesznek a semmiből kinyúló és megijesztő kezek, ijesztő arcok, lesz szentelés és imákkal démonűzés is. Az is megfelel a szokásos filmeknek, hogy egy egyedülálló anya igyekszik a gyerekeit életben tartani.
Aki még nem látott ilyesmit, el lesz vele, mert a kötelezőket szépen felmondja a film. Korrekt iparos munka, de annál nem több. Újat nem tesz a zsánerhez, csak használja azok szabályrendszerét és látványvilágát. Akinek nem az első menete hasonló filmekkel, eléggé tudni fogja előre, miből és hova tartunk.
Ez nekem legjobban a jump scream jeleneteknél látszik. Mert ebben a filmben is azzal akarnak frászt hozni ránk, hogy a semmiből feltűnik a szellem. Hirtelen megragad, üvölt, meg hasonlók. Aki képben van a zsánerrel, már a kamera állásából vagy a háttérben futó zene váltásából előre fogja mondani, hogy most tessék figyelni, mindjárt lecsap a szellem! Jól vannak időzítve, a zsánerben ijesztőek is, csak nagyon ismerős.
A karakterek jól illenek a zsánerbe, szintén. A szereposztás most nem olyan erősségű, de nem is kellett bele több név. Linda Cardellini mellékszereplőként több mindenben volt már láthatóan, mondhatni, már rutinból hozza ezt az anyatípust. (Neki kell most a hátán vinni a filmet, nagyjából sikerül is neki.)
Legyek kicsit gonosz? Már kitaláltam, milyen magyar sztorit lehetne beemelni ebbe az univerzumba. Ágnes asszony szelleme is kísérthetne, aki Arany óta mossa véres lepedőjét. Ő lehetne a szellem, aki hűtlen férjeket/feleségeket tesz hidegre, aztán csak mosna.
Nem tudom azt mondani, hogy ez az a horror, amire vártam, de ezt még nézhetőnek találtam.
A gyászoló asszony átka - 5/3,5 nézhető. Jól időzített jump scream, hangulatos atmoszféra, de újat nem tud mutatni.
