Sejtelmes, fenyegetett, családi, feltámadós, ijesztő macskás.
A Creed család a nagyvárosi túlterheltség és mindennapi tragédiák elől költözik el vidékre. Louis itt magánrendelésbe kezd, a gyerekei élvezik a természet közelségét. Ám a házuk közelében van egy veszélyes útszakasz, ahol rendszeresek a gázolások. Ellie kedvence, egy cica is áldozatul esik – az anyja nagyon nem akarja megmondani a kislánynak, mi történt. Egy saját, gyerekkori trauma miatt ő maga is nehezen kezeli a halált, a gyerekeit minél tovább távol akarja tartani a témától. A szomszéd csalja fel egy állattemetőbe az apát, aki másnap döbbenten szembesül azzal, hogy a macska feltámadva hazament. Ám ez a Church már nem a család szeretett kedvence: agresszív, büdös, fenevad. Louis pontosan érzi, hogy nem lett volna szabad visszahozni az életbe. Mégis, amikor Ellie lesz gázolás áldozata, képtelen ellenállni a lehetőségnek, bármi is jöjjön haza a temetőből…
Az Annabelle után egy horror mester világában merültem el. Ugyan még nem Az csapott le, de bepótoltam az idei Kedvencek temetője feldolgozást. Azt máris le tudom szögezni, hogy messze jobb lett, mint a Démonok között univerzum legutóbbi filmje.
Azt is elmesélem, hogy most azon kattog az agyam, miért mondta egy ismerősöm, hogy ez nagyon beteg egy film. Nem jövök rá, miért. Ok, van benne pár elem, amire rá tudom fogni, hogy beteges, de ez semmi ahhoz képest, amit akár sorozatban is láttam már. Talán a maszkos gyerekek vonulása miatt? Bevallom, azt nem is értettem. Kifejezetten AHS elem volt, végig vártam a funkcióját, de csak nem jött. Ez különben hiányérzetem volt.
A film, pláne ha nem ismerném a regénybeli előzményeket, korrekt. Hangulatilag nagyon egyben van, jól megmutatják, ahogy a kisvárosi idillbe felbukkan egy fenyegetés árnya, majd eljutunk a totális terror állapotába is. Ez a hangulat jobban nézette velem, mint tették volna jump scream elemek. Ijesztőbb – milyen könnyen fordul a mindennapok valósága horrorba, és milyen törékeny egy emberi élet.
Ha már a horror elemek – vérben nem úszunk, annál sokkal hatásosabb eszköze van a filmnek. Azt gondoltad, Annabelle baba néz ki durván? Church köröket ver rá. Bár, bevallom, egyiket se hoznám be a szobámba. A macska talán a kiadott hangokkal nyer. Ahogy morog, sziszeg, nem is tudom, minek nevezzem a repertoárját, a hideg futkosott tőle a hátamon. (A hangokra különben érzékeny vagyok, az Átokban sem a szellemek külleme ijeszt, hanem az a hang, amit kiadnak magukból. Church is remekel e téren.)
Mivel a regényt is ismerem, felmerül a kérdés, zavaróak-e a változtatások. Nálam abszolút nem. A könyvben Gage hal meg és tér vissza, a filmben a nővére. Nekem még jobban is működött a nagyobb gyerekkel, a több házbeli jelenettel, ijesztőbb így. Ami irritált, Rachel nővérének árnya. Agyilag fel tudom fogni, hogyan akart ijesztő lenne, de inkább betegnek éreztem, amit abból kihoztak. Tessék, lassan megfejtem, mitől beteg a film…
Jason Clarke pedig lassan Patrick Wilson nyomába ér horror fronton. Wilson szerintem jobban hozza a kedves családapát, aki horror helyzetbe kerül, de itt Clarke is korrekt. Jobb, mint volt a Winchester orvosaként.
A regény helyett nem ajánlom, de aki nem ismeri még King eme vízióját, most belemerülhet.
Kedvencek temetője (2019) - 5/3,5 hangulatos, az eredetitől kreatívan eltérő King adaptáció. Lassan Clarke horrorman lesz.
