Minden napra egy film

Minden napra egy film

Szabadúszók

2019. július 20. - BBerni86

Életválságos, barátokra és hobbira találós, versenyre készülős.

Bertrand számára kilátástalan az élet: mióta elvesztette az állását, nem találja a helyét. Depresszióba süllyedt, egész nap csak az ágyon heverve a telefonján játszik. A felesége nem tud segíteni rajta, a fia egyenesen gyűlöli. Ám akkor meglát egy hirdetést: tagokat keresnek egy férfi szinkronúszó csapatba. Jelentkezik, és hosszú ideje szabaduszok20.jpgelőször élvezni kezd valamit, ha az ismerősök ki is nevetik érte. A csapat minden tagjának megvan a maga tragédiája – csődbe menő vállalkozás, széteső család – de együtt, a vízben kiutat lelnek. Merészen jelentkeznek a világbajnokságra is, majd valósággal belehalnak a felkészülésbe, miközben zajlik az élet is. Kipróbálják maguk bolti szarkaként, összebarátkoznak új és kőkemény edzőjükkel, elkezdik rendbe tenni a magánéletüket is.

Az elején fogtam a fejem – kicsit úgy voltam vele, mint Bertrand környezetében az emberek. Nem is maga a férfi szinkronúszás szúrta a szemem, szeretem a vízi sportokat. Hanem, ahogy megláttam, mégis kik művelik ezt a sportot a filmen. Maradjunk annyiban, nem éppen egy sportoló jut róluk az eszembe. Öregnek, túlsúlyosnak is tűntek ehhez a sporthoz – azért akad kivétel is, de erről majd később.

De aztán a film ment, én meg rátapadtam a képernyőre. A sport az elején csak háttér, nem is komolyan csinálják, ez egy hobbi. Az emberi drámák a súlyosak, amiket közben látunk. Veszi sorra a szereplőket, megmutatja az életük, annak kisebb és nagyobb kudarcait. Szomorú, fájdalmas helyzetek és döntések. Drámába fordulunk, de nem annyira, hogy az embernek fájjon. Ám pontosan átéreztetik, hogy érzik magukat ezek az emberek.

Aztán erősebb lesz a sport szál, a versenyre jelentkezéssel és az új edzővel, aki aztán nem kíméli a csapatot. Amúgy is az edzések a sportfilmekben a kedvenceim, itt aztán kaptam bőven mosolyognivalót. Kész, ahogy az edzőnő a lelket is kiüvölti és hajtja a csapatból. Ám a film másik vonala is megmarad – a mélység után látjuk, hogyan ássák ki magukat a szereplők a gödörből. Közösségben vannak, barátaik lettek, és kaptak valami olyan pluszt, ami segít nekik az életük és kapcsolataik rendbe rakásával. Pl. Laurent képes lesz elengedni válni akaró feleségét, de ráébred arra, hogy a fiától nem válik, és egy sokkal jobb apa-fia kapcsolatot kezd el építeni, mint korábban volt. Beteg anyjával is keresi a kapcsolatot – az mondjuk durva, milyen az öreglány. Le a kalappal a férfi előtt, hogy így is hazavitte és dolgozik magukon.

Szíve van ennek a filmnek. Megszeretteti a szereplőit, és kellemesen keserédes az egész. Nem meseszerűen lesz jobb a szereplők élete, nem oldódik meg minden és lesz nagy happy end. De arról mesél, hogy lehet javítani az életen. Hogy fontosak a barátok és a hobbi. Hogy kell valami, amiből erőt lehet meríteni, és akkor a hétköznapok is leküzdhetőek. Hogy az álmok néha valóra is válhatnak, ha keményen dolgozunk értük.

Amit pedig ígértem korábban: egy van a filmbeli úszók között, aki már ugyan középkorú, de se nem nyüzüge, se nem elhízott. Akiről elhiszem, hogy bírja a sportot. Guillaume Canet játssza. Nem ragozom túl, az egyik kedvenc francia színészem.

Ezért nem adom fel a francia filmek nézését, ha sok szemetet is látok. Mert rábukkanok ilyenekre is, amelyek melegítik a lelkem. EZ a film tetszett!

 

Szabadúszók - 5/4,5 nehezen indul, de aztán elragad. Szíve van, emberi drámái és kellemesen keserédes.

https://www.youtube.com/watch?v=4s6WtOJDZ_E

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapmozi.blog.hu/api/trackback/id/tr9114971630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása