Minden napra egy film

Minden napra egy film

Fallen

2019. szeptember 22. - BBerni86

Angyalos, sorssal szembeszegülős, kamaszos, szerelmes.

Luce választás előtt áll: hajlandó beszedni a gyógyszereit, melyekkel a látomásait akarják elnyomni, vagy olyan iskolába jár, ahol folyamatosan felügyelni tudják. Az iskolát választja. Az intézet azonban furcsa: sok órájuk van angyalokról, és rendszeresen tárgyalják azokat az angyalokat, akik aláhulltak, mert Lucifer lázadásakor nem álltak 9_22fallen.jpgsem a menny, sem a pokol oldalára. A történet szerint, amíg a választani nem akaró angyal nem választ oldalt, a Földön kell senyvedniük. A lányra szemet vet az iskola rosszfiúja, Cam. Luce figyelmét ellenben Daniel ragadja meg, aki kifejezetten ridegen viselkedik vele, de amikor segítségre van szüksége, mindig ott terem. Luce nem tud szabadulni a gondolattól, hogy közös múltjuk van, noha nem találkoztak még.

Könnyen rá tudnám fogni, hogy mivel az alapregényt sem szerettem, a belőle készült filmnek sem adtam sok esélyt. Ez azonban nem lenne igaz. Ritkán, de előfordul, hogy sokkal jobban megszerettem egy történetet filmen, míg az eredeti regényt nem bírtam. A Rubinvörös sorozattal egy az egyben így jártam.

A Fallen film még kevésbé tetszett, mint a regény. Ami nagy szó, mert a regényt is nagyon rühelltem. De a forgatókönyvírónak sikerült még gyengébbre faragni a történetet: a mitológiája röhejes. Angyalok tucatjait büntetni azért, mert semlegesek maradtak? Tulajdonképpen ugyanúgy ki lettek taszítva, mint Lucifer követői. Igazságtalanul nagy büntetés. Az is vicces, hogy már mi értelme van oldalt választani? Ha az első kitaszított, aki azt mondta, hogy csak a szerelemért érdemes harcolni, választana, mi változna? Lucifer már vesztett és a pokolban van. Alapból értelmetlen az egész konfliktus.

Majd jön az a problematika, amit már a vámpíros filmekben is utálok. Daniel kora végtelen. Mégis, mit szeret egy szimpla 16-17 éves kamaszlányban? Újra és újra. Annyira gyerek mellette, hogy fájt nézni.

A szereplők nagyon sokat szenvelegnek. A színészeknek elég volt két arckifejezést begyakorolni: vágyakozva nézni és szenvedően. Mindentől gyötrődnek és keseregnek. Nem véletlenül az Alkonyat után lett sikeres ez a történet, annyi benne a céltalan világfájdalom, hogy belefájdult a fejem is.

Meg se lep, hogy nevesebb színészt nem szerződtettek le bele. Jeremy Irvine az egyetlen, aki a Mamma mia 2. része miatt ismerős volt. Itt még annyira sem kellett megerőltetnie magát, mint a musicalben. Nem kellett énekelnie, elég volt fájdalmasan és szépségesen merednie maga elé… (Már akinek bejön ez a típus. Itt túlzottan emlékeztetett Ken babára.)

Ami még fájdalmasabb ezeknél: a film látványa. Ennyire béna angyalszárnyakat és repülést még nem láttam semmiben, pedig láttam már elég sok filmet, sorozatot, amiben angyalok szerepelnek. Nagyon töröm a fejem, hogy eszembe jusson egy is, amiben ehhez fogható béna szárnyak voltak, de nem megy.

A repüléses, verekedős akciójelenet is inkább volt röhejes, mint hatásos.

Regényként eljutott 4 részig és Cam is kapott saját regényt, meg talán novellák is voltak hozzá – a film annyira béna, hogy kizártnak tartom, hogy több rész elkészüljön belőle.

 

Fallen - 5/1 béna a történet, a kivitelezés borzalmas, a színészek csak küllemre elviselhetőek. Rémes.

https://www.youtube.com/watch?v=rJWx-oFBTG8

A bejegyzés trackback címe:

https://mindennapmozi.blog.hu/api/trackback/id/tr1315137948

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása