Színtársulatos, vérfürdőbe torkolló előadásos, rejtélyes.
Egy gazdag, különc nemes meglepetéssel készül elárvult kisunokájának. A gyermek nagyon szereti Piroska történetét, így a nagyapja felbérel egy kis társulatot, hogy adják elő a mesét a gyerek születésnapján. A család kastélya kint van az erdőben, ijesztő a férfi és a személyzete is, ráadásul a környéken egy erőszakoló gyilkos 
garázdálkodik. A fizetség azonban tetemes, a kastély álomszerű, így a csapat örömmel utazik és tölti a helyszínen az éjszakát. A darab után buliznak, viszonyokba bonyolódnak, és későn veszik csak észre, hogy valami nagyon nem stimmel a környezetükben. Ahogy kezdenek eltűnni, ráébrednek, hogy egy gyilkos les rájuk. Szökni akarnak, menekülni, de a kisfiút sem akarják hátrahagyni a horror kastélyban. Versenyfutás kezdődik az életért, és fogalmuk sincs róla, ki barát és ellenség itt.
Az nem kifejezés, hogy fura volt ez a film. Nem is volt jó nézni, de összeszedtem pontokba, miért is nem tetszett.
1: a cselekmény maga. Rémesen zavaros, nem érteni, mi és miért történik benne. Nincs oka annak, miért teszi a gazdag öreg és a vadásza, amit. Abba is belezavarodtam, hogy akkor mi is történt a lányával, a fiú anyjával? Mesél róla valamit, meg a halálát is láttuk, és a kettő nem ugyanolyan volt. Az sincs megmagyarázva, miért olyan fura a kisunoka. A színtársulat szerelmi téren is több, mint érthetetlen. Az elején úgy tűnik, hogy vannak stabil párok köztük, utána meg azt látjuk, hogy össze-vissza kavarnak itt egymással. Semmi értelme az egésznek, semmilyen téren.
2: a karakterek között nem akad egy szimpatikus sem. Inkább betegnek tűnik mindenki, és nem fizikai értelemben. Egymással is különösen viselkednek, és semmi fontos nem derül ki róluk. Annyi lenne csak a fontos, hogy a színtársulat mutatós fiatalokból áll, az erdei kastély lakói meg már küllemre is ijesztőek? A kissrác simán olyan, mintha telenyomták volna az arcát botoxszal, vagy valami komoly betegsége lenne. Ha már eye candy faktor, az is észrevehető, hogy az utóbbi 20 évben változott az ízlés. A srácok még csak hagyján, de a lányok… Ma már mások az eye candy lányok. Az egyikről itt elsőre le sem esett, hogy lány.
3: furcsa a mozgáskultúra. Néha olyan érzésem volt, mintha a fiatalok táncos betéteket adnának elő. A balett jutott eszembe olyan spontán jelenetektől, mint egy sima ölelés. Ezt látni kellene, elmagyarázni nem egyszerű. Nem természetes módon léptek interakcióba, hanem mintha táncos koreográfiája lett volna a személyes érintkezéseiknek is. Abszolút nem volt természetes, és a mesterkéltségen túl abszurd is volt. Nem is értettem, mit akartak ezzel kifejezni. A furcsa, hogy nem minden esetben, hanem csak egy-egy jelenetben.
Ide sorolnám a felesleges erotikus betéteket és szexjeleneteket. Az valahol vicces, hogy az élet-halál helyzet közepette azt sikerült benyomni a történetbe, hogy több páros is egymásra kattanjon. De ennek nem komédiának kellene lennie.
4: a horror nem ijesztő. Horror akart ez egyáltalán lenni? A leghatásosabb jelenet az volt, amikor a vadász valami mókusfélét belezett ki. Ami a fiatalokkal történik, közelében sincs a tűréshatáromnak. Ennyire steril savval való arcplasztikát még nem is láttam. Egy csepp vér sem volt. Mondjuk, a vér hiánya amúgy is feltűnő. Nem mondhatom, hogy bármit is beleztem ki volna már, még a plüssállataim is egyben vannak gyerekkoromból, de amikor egy friss állati tetemet belez és preparál a vadász, ott nem kellene valamennyi vérnek lennie? Se jump scream, se hentelés, csak a zavaros látvány és cselekmény.
Még csak ismert arc sincs benne, hogy valahogy eladja ezt a… rettenetet.
Azt hiszem, ha normálisabb Piroska és a farkas feldolgozást akarok nézni, rá kell szánnom magam, hogy megnézzem a Tell me a story első évadát. Ez botrányosan rossz volt.
Mélyen az erdőben - 5/1 művészfilmbe oltott horror? Zavaros a cselekmény, nem ijesztő a film és fura a látvány.
