Mágikus, pénz szerzős, sötét oldallal szembenéző.
Alice és John még középiskolában lettek szerelmesek, és máig nagyon szeretik is egymást. Idilli, kedves páros ők, de az élet nem kegyes velük. John egy olyan helyen dolgozik, amit nem is nagyon szeret, és a főnöke is piszkálja. 
Alice elvégezte az egyetemet, de nem kap olyan állást, amit szeretne, így csak keresgél. Állandó pénzgondjaik vannak, miközben Alice családja is piszkálja őket. Minden megváltozik, amikor egy útról hazafelé Alice ellop egy régiségboltból egy teás kannát. Amikor a hajvasalóval megégeti magát, a kannában pénz terem. A nő rádöbben: a mágikus kanna pénzt ad a fájdalomért. Johnnal így sajátos vállalkozásba fognak, keresik a fájdalmas helyzeteket, hogy anyagilag rendbe jöjjenek. A pénz és a kanna azonban megront, és amikor rádöbbennek, hogy mások fájdalma is pénzt ér, hogy a lelki fájdalom még jobban fizet, megindulnak a pokol felé vezető úton. Vajon lesz még erejük visszafordulni, vagy a kedves pár végleg ördögivé válik?
Azt se gondoltam volna, hogy a hét legemlékezetesebb filmélménye egy olyan mozi lesz, aminek az a címe, hogy Dollár, kanna, szerelem. Ilyen címből legfeljebb egy Hallmark, nyálas rettenetet nézek ki, amiben kertészkednek. Hála égnek a szereposztás tetszett annyira, hogy elkezdjem nézni.
Nagyon hamar rákattantam. Amint meglett a kanna, és a páros rájött, hogyan kell használni, máris nagyon jól szórakoztam. (Hamar el is jutottunk ide, csak annyi felvezetés van, hogy lássunk két szerethető, helyes embert, akik rossz anyagi körülmények miatt szenvednek.) Ők annyira jó emberek, hogy fel sem merült bennük, ami nekem egyből eszembe jutott. Ők azzal indítottak, hogy a saját szenvedésükkel és maguknak okozott fájdalommal termelik a dollárokat. Kifejezetten jókat szórakoztam azon, mi minden jutott eszükbe. A viccesebb dolgoktól kezdve egészen fájdalmas ötleteket is megvalósítottak. Ennek még kifejezetten jó a hangulata is, és egy helyes fekete komédia a film.
Ám, az események bonyolódnak. Más is akarja a kannát, fenyegetik őket. Rájönnek arra is, hogy a kanna nem csak azért fizet, ami nekik fáj. Itt már elkezdenek durvulni a dolgok, és a komédia lassan thriller hangulatot kap. Mert meddig mész el a másoknak ártásban, hogy pénzed legyen? Mert bizony az, hogy legális úton nézek szenvedést (boksz viadalra mennek), gyorsan fajul odáig, hogy ők maguk is okozhatnak szenvedést.
Finoman, komolyabb témák is felmerülnek és ez már nem csak egy jópofa komédia. Hanem komolyan gondolkoztat azon is, hogy hol vannak a határok. Maga a boldogság is. Mikor voltak boldogabbak: szegényen, anyagi gondokkal, de szorosan egymást segítve? Vagy a drága házban, drága holmikkal körülvéve, amikor az egyetlen gondolatuk már csak az, hogy ennyi nem elég, még több kell.
A személyes dráma is kiéleződik, amikor az is kiderül, hogy a lelki fájdalom még kifizetődőbb. Itt már konkrétan egymásnak ugrasztja őket a kanna – mert az, hogy mondjuk egymásba rúgnak, megegyezésen alapon, még elmegy. Az, hogy a szívét téped ki egy eddig el nem mondott titkoddal, már nem a megbocsátható kategória.
Egyre süllyedünk, egyre sötétebb a hangulat, de ez komédia. Még a legreménytelenebb pillanatokban is marad humor és remény. Így szórakoztat végig, csak van benne több is.
Bírtam a szereposztást is. Amikor készült a film, Juno Temple és Michael Angarano még valóban pár voltak, és ez látszik a játszott pár dinamikáján is, jók voltak együtt. Mellékszerepekben pedig olyan színészek tűnnek fel, mint Alexis Bledel vagy Billy Magnussen. Sorozatnézők előnyben…
A humorom abszolút eltalálta, a héten ezen nevettem a legtöbbet. Nekem tetszett.
Dollár kanna szerelem - 5/4,5 fekete komédia, ami nekem bejön. Bírtam a színészeit, a sztorit és az egész humorát is.
