Időutazós, csapatos, világ megmentése helyett bajba kerülő.
Josh, Tiger és Wolf újabb kutyaszorítóban találja magát. Az időellenőröknek nagyon nem tetszett, hogy milyen módon akarták helyre tenni az időt, és ezzel milyen galibát okoztak. Alternatív énjeik felbolygatták a teljes történelmet. Büntetésképpen egy harci játékba kell életre-halálra játszaniuk. Mivel az agyuk folyamatosan mossák is, egyedül Josh érzékeli az ismétlődést. A fejében levő hangnak hála dolgozni kezd azon is, hogy megszökjenek. Miközben menekülnek az időutazók elől, Josh igyekszik a hang közelébe irányítani magukat és megfejteni, hogy juthatna haza. A Hang azonban nem egy jóságos Isten, és a teljes dimenzió kezd összeomlani. Nekik kellene valahogy megmenteni, és eljutni a menedékbe is, ahol több életnyi tapasztalatra és agymosásra tehetnek szert. Ráadásként egy, a 300 spártai esszenciájából létrehozott szuper katona van a nyomukban…
Ez már akkora idiótaság, hogy az szinte a fárasztó kategóriába esik. Ok, ez a sorozat soha nem volt a komolyak közé vehető, de idén még messzebb mentek, mint eddig bármikor. Pedig a jövőbeli kalandok között is akadt bőven olyan, ami nem éppen képernyőképes. Most még több ilyen eseménynek lehettünk a szemtanúi.
Megint van időutazás, és az még tolerálható is volt, ahogy akaratlanul is átformálták a történelmet. Ahogy Wolf franchise építése a világgazdaság megmásítása lett. Ahogy Tiger küzdelme a környék rémének tartott medvével sokkal előrébb hozta a feminizmust. Ezek még viccesek voltak, és jól kitöltöttek egy-egy részt. Még abban is találtam valami poént, hogy milyen gladiátor játékokra lettek kényszerítve a sorozat elején. Hiszen Josh Hutcherson volt Peeta az Éhezők viadala filmekben, így nem idegen neki az arénában küzdelem. Csak itt ő az a szerencsétlenség, aki az első percekben összeszed egy halálos sérülést, és csak a modern kor szuper technikájának köszönheti, hogy nem hal meg minden egyes alkalommal.
Ám, beindult a sorozat második fele, és jött az aljas humor. Már az sok volt, hogy ki az Istennek vélt Hang igazából. Majd jött a másik Josh által létrehozott menedék, ahova összegyűjtötte a kedvenc hőseit, akiknek korábban kellett meghalnia, mint járt volna. Jézustól kezdve Lincolnon át James Dean és Marilyn Monroe is tagja az itt élőknek, és nagyon beteg, amilyen kommunát létrehoznak.
Nem is akarok emlékezni rá, annyira ki vagyok rajta. Igaz, a 300 spártaiból összekombinált szuper katona is éppen egy fokkal több, mint amit viccesnek tudnék tartani. Talán kétszer engedtek be a készítők az ő nézőpontjába, és azt kell mondanom, nem több, mint egy Terminátor klón. Valahogy ez sem igazán az én humorom.
Azt hiszem, ez lesz, amivel legjobban meg tudom fogni, milyen volt nekem ez a sorozat. Pont egy kicsit más, mint a humorom, amitől inkább zavart, mint nevettetett. (Seth Rogan ott van a készítők között, és szerepet is vállalt benne. Sok tekintetben észre is venni benne a színész keze nyomát, a humorát, ami nekem egy fokkal több, mint amit elviselek.)
Ám a sorozatot már megkedveltem annyira, hogy még így is elnéztem, legfeljebb egy-egy rész után fogtam a fejem, hogy egy ilyen-olyan fordulat minek kellett bele.
A színészei jól hozzák a karaktereiket, épp annyira túl tolva, ami egy ilyen sorozatba nem is csak elmegy, de elvárás is. Ezt egyszerűen nem lehet komolyan venni. Hogy is lehetne, amikor Josh menedéke egy ponton már jobban hasonlít egy szappanopera mindenki mindenkivel kavaró világára? Josh és James Dean… de nem is az a legrosszabb. Jézus. Különben a hírességek megjelenítői… hát… volt jobban, rosszabbul sikerült választás.
Nem hiszem, hogy hiányozni fog nekem ez a sorozat, ahhoz túlságosan őrült volt a végére. De nem is lesz rossz emlék, három rövid évad éppen elég volt belőle. Zárni is tudni kell…
Future Man - 5/3,5 elvetemült a humora, gyakran inkább fájt, mint vicces, de a karakter még eladták.
