A dúsgazdag Iris Carr a Balkánon nyaral a barátaival. A nyaraló idősebb lakói ki is akadnak azon, milyen hangosak és szemérmetlenek a fiatalabb angol társaik. Amikor indulnak haza, Iris még maradna pár napot. Nem szereti, hogy ő a gazdag árva a társaságban. Másnap feltűnik neki egy veszekedés egy házaspár között, ami szexbe torkollik. Próbál feltűnés nélkül elmenni a helyszínről, de megcsúszik és megsérül. Így már nincs kedve maradni, és kijelentkezik a hotelből- Másnap megy haza.

A vonatra nem akarnak neki jegyet adni, mondván nincs több. Nem keveset fizet az eladónak, hogy mégis kerítsen neki egy helyet. A peronon ülve vár, amikor egyszer csak elájul. A vonat már éppen indul, éppen csak fel tud rá kapaszkodni segítséggel. Még utána is szédeleg és nincs jól. A vasúti alkalmazott szerint biztos napszúrás, de neki más elmélete van. Van egy dudor a fején, szerinte leütötték.

A kabinban egy bárónő utazik a kíséretével. Hideg és merev emberek, kivéve az egykori házvezetőnőt, aki a testvéréhez utazik haza Londonba. Ő barátságos a lánnyal, elkíséri az étkezőbe is, de Iris nagyon rosszul van. Fájdalomcsillapítót kap és elalszik. Mire felébred, Miss Froy nincs sehol. A bárónő és kísérete úgy tesznek, mintha ilyen nevű társuk nem is lett volna.

Iris nem hagyja annyiban, segítségért indul. Egy nyelvész professzor, és egykori tanítványa, a fiatal mérnök Max lesznek a társai. Elkezdik kikérdezni az embereket, de tagadják, hogy látták volna az idős asszonyt. A bárónő és kísérete, a különös házaspár, akiket véletlenül kilesett korábban Iris, a szomszéd öreglányok. Valójában mindenki önös okból hazudik: a házasok valójában házasságtörő szeretők, akik nem akarnak nyilvánosságot. Az öreglányok sietnének haza a ritkán nyíló virágjukhoz, Egyedül a hazafelé utazó lelkész neje mondja, hogy valóban, egy idősebb angol hölggyel volt a lány.

Meg is jelenik egy asszony, abban a ruhában, azt állítva, ő Miss Froy. Iris szerint nem - megint kérdezik végig az embereket. Az azonosítás előtt a lelkész neje táviratot kap, és nagyon elsápad. Majd hallja a szomszéd kabinban utazó öreglányoktól, hogy Iris le akarja állítani a vonatot Triesztbe. Így nem érik el a csatlakozást, és itt fognak még ragadni pár napot. Így amikor a lelkészné kerül sorra, megerősíti, hogy az asszonyt látta.

Iris így sem enged, így már azzal kezdik el fenyegetni, hogy Triesztbe kórházba viszik. Már a professzor is ezt szorgalmazza, és Max bizalma is kezd inogni. Iris azonban egyedül is kész tovább nyomozni. Egy újságcikkből a motivációt is megérti: a bárónő testvére gyanúsított egy merényletben, de van alibije. Iris azonban miss Froy történetéből tudja, hogy ez hazugság. Az asszony ugyanis találkozott vele otthon a kérdéses időben, és a férfi vadászni indult. Ezért akarják eltüntetni a tanút.

Iris rá is bukkan az asszonyra, megkötözve a csomagtérben. Észreveszik, és ő is mellé kerül. Triesztben mindkettőt szanatóriumba záratnák, mint őrülteket.

Max keresi a nőt, de a lelkésznébe botlik. Az asszony bevallja, hazudott. Táviratot kapott, hogy egyetlen gyermeke súlyos beteg és sietni akart haza. Most már itt a papír, a gyerek meggyógyul, így elmondja, mit tett. Max így már indokkal állítja le a báróné kocsiját, és menti ki a két nőt.

Iris hazakíséri Maxszel az asszonyt. Ott Max megkéri Irist, tartson vele a következő útjára is. (Nem mondja ki, de házassági ajánlatot tesz.) Iris elhajt, és azt mondja, Londonban találja meg, és akkor nagyon valószínű, hogy igent mond neki.