Világmentős, csapatos, különleges képességes.
Barry és a csapat tisztában van vele, hogy közeleg a végső összecsapás ideje, amikor a Flash az életét adja, hogy a világ megmeneküljön. Nem akarnak semmilyen időt veszni hagyni, így Barry igyekszik a feleségével is elég időt tölteni, miközben a többieket felkészíti arra, hogy majd önállóan is helyt álljanak a későbbiekben. A hullám 
érkezik, a világok pusztulnak, és a szuperhősöknek össze kell fogni. Oliver Queen áldozatának hála a világ kap még egy esélyt, ám a multiverzum helyett már csak egy Föld létezhet. Alkalmazkodniuk is kell, hiszen sok minden megváltozott. Máshogy alakultak az események a múltjukban. Cisco el is utazik, hogy felmérje, miben változott a metahumánok története. Caitlin átengedi a terepet Frostnak, aki Ralph irányítása mellett igyekszik emberibb lenni. Barry azzal küzd, hogy a Gyorsasági Erő haldoklik, és lassan elfogy a sebessége, Közben Iris egy veszélyes kísérlet nyomára bukkan, és szó szerint megismerkedik Tükörországgal, veszélyes ellenséget kreálva a csapatnak.
Soha nem ez a része volt az univerzumnak a szívemnek kedves, de volt olyan évada is, amit tudtam szeretni. Ez most egy döcögős évad volt. Már nem képviseli azt a könnyedséget és humort, amit egykor szerettem benne. Az Arrow helyébe meg nem tud lépni, ez ahhoz túl színes és happy világ, még a komolyodásával együtt is.
De akkor próbáljuk megérteni, mi történt.
A legnagyobb gondom, hogy nincsen olyan markáns ellenfél, mint akiket korábban prezentálni tudtak. Ezt se hittem volna, hogy leírom, de Nora és a jövőbeli fenyegetés is tudott hiányozni az idei évadhoz képest. Rosso olyan szempontból tipikus ellenfél, hogy zseniális tudós volt, akit a műve vitt el rossz irányba, és saját képére igyekezett formálni a világot. Nem rosszat akar, csak az ő világmentő ötlete nem éppen emberbarát. Csak gyorsan lelepleződik, és nem is jelentett igazi fenyegetést. Nem lehetett komolyan venni. Majd jött Eva és a Tükörverzum. Az tetszik, ahogy a nő a tükrökön keresztül harcolni tud, de különben benne sincs meg a főgonosz potenciál. Megint egy tudós, akit zseniális találmánya megront. Az évad végi durvulásával sem tűnik igazán komoly ellenfélnek (ha meglenne Barry sebessége, csak egyrészes ellenfél lenne), inkább egy megőrült nőnek. Ugyanaz a típus, mint Rosso, és ugyanolyan felszínesek a motivációi is.
Próbálták komolyabbá tenni az egész sorozatot, már nem egy happy csapat ötletelve old meg bűnügyeket. Komorabb a világkép, és ez szerintem itt nem működik. Ahhoz az egész Flash világ túlzottan színes és meséhez közeli. Az, hogy milyen lelki válságokba sodorják a hősöket, nem tud ezen változtatni. (Plusz, 5 évad után nem lepődöm meg azon, hogy vannak hasonló lelki kínok, mint amit már korábban is láttunk.)
Sok a karakter, és sokan ezért feleslegesek is. Nem győztek ötletelni, hogy egyesek miképpen kapjanak képernyőidőt, miközben nincs érdekes történetük. Cecile néha megjegyzi, ki hogyan érzi magát. Joe tanúvédelembe vonul, hogy ne kelljen szerepeltetni. Cisco Atlantiszon kutat, hasonló okokból. Panabaker terhességét nem akarták a cselekménybe tenni, így idén Frost a mindennapi én, és direkt úgy kamerázták, hogy nyaktól felfelé, legfeljebb mellkasig lássuk. Plusz, beteg is volt, így sokat feküdt az évad végére.
Lassan Harrison az egyetlen karakter, akiben van még fantázia. Bírtam az Indiana Jones én-t, és az ő karaktere még tesz hozzá a cselekményhez. De különben azt érzem, megfáradt már a koncepció. Ha Barry helyszínelő is, ha rendőrségen dolgozik, miért érzem úgy, hogy itt ő már csak Flash, akinek nem az agya, hanem a gyorsasága az ereje?
Kezdek keresztet vetni erre a DC sorozatos univerzumra, nem véletlenül vagyok annyira lemaradva az évadokkal. Nem tudom, van-e kedvem bepótolni a kimaradtakat.
The Flash - 5/3 eltűntek a veszélyes ellenfelek, nem izgalmasak a heti esetek, és a CGI se fejlődött. Kár.
