Versenyre készülő visszatérő, szerelmes.
Emily hatalmas tehetség volt, akinek komoly esélyei voltak műkorcsolyázóként kijutni az olimpiára és ott jól szerepelni. A válogató alatt azonban kiderült, hogy az édesanyja komoly beteg. A lány hazatért – máig rejtély, mi történt vele. Emily otthon maradt, edzi a helyi kislányokat a jégen, és anyja legjobb barátnőjének éttermében felszolgáló. Egyik tanítványa annyira tehetséges, hogy a kamaszlány mellé komoly edzőt vesznek fel. Spencer 
korábban maga is versenyzett, de felismerte, hogy edzőként sikeresebb és hatékonyabb lehet. Emily neve neki is beugrik, és amikor szembesül azzal, hogy tanítványának milyen erőszakos, mindenbe beleszóló anyja van, felkéri, hogy legyen a társedzője. Emily belemegy, és a közös munka során nem csak közel kerül egymáshoz a két edző, de a férfinek meggyőződése lesz, hogy egy kis edzéssel még Emily is visszatérhetne a versenysport világába.
Nincs a tévés románcokkal semmi baj. Ideális háttérfilmek, amelyek mellett mindenfélét lehet végezni. Takarítani, levelet vagy blogot írni. Csak teljesen rájuk figyelni nem szabad, mert akkor szembesülünk az elég nagy hiányosságaikkal. Akadnak kivételek, de a Szerelem a jégen nem ezek közé tartozik.
A történet több szempontból is klisés és unalmas. Emily ugyan 8 éve nem korcsolyázik versenyszerűen, de természetesen 3 hét alatt Spencer annyira felhozza, hogy komoly esélye lesz a versenyen. Ennyi idő alatt egymásba is szeretnek, és olyan szirupos jeleneteket kapnak, hogy az már kész fájdalom. Mert oké, a végén várja egy szál virággal, számítani lehetett rá és csöpögős, de rendben. A végén azonban a kézen fogva kicsúszás a jégre és ott az első csókjelentük… az már komoly ízlésficam. Pláne, hogy utána a csaj nekiáll forogni a jégen.
Annyi ostobaság benne, hogy tényleg nem szabad komolyan odafigyelni rá. Vannak extrém dolgok a sport világában, de a fontos verseny előtt edzőt cserélni, nagyon nem jellemző, itt meg teljesen hétköznapinak veszik – mi több, egy versenyző itt ebben a 3 hétben háromszor is cserél. Mégis, mit tudna egy edző kezdeni pár nap alatt?
De azt is mondhatnám, amikor a korcsolyapálya edzője 20 év után kér választ a lánykérésére és komolyan is gondolja. Mert már eleget várt az igenre… hát ezzel nem tudok vitatkozni.
Bele tudnék kötni abba is, hogy mennyire egyszerűsített a filmen látott a program az eredetihez képest. Ok, tévés románc, nem lehet tőle a korcsolyát komolyan számon kérni rajta, de akkor is. Amit pl. Emily kűrjéből látunk, igazából egy rövid programhoz is kevés lenne.
Nem tetszett, hogy félbehagynak szálakat, aztán bevágnak egy jelenetet, amitől nekem örülnöm kellene, hogy nem felejtették el, csak nem foglalkoznak vele. De itt egy bevágás, amiből kitalálhatod, mi történt és legyél boldog! (Mint Emily barátnőjének kampányötlete, amiben Emily lenne a főszereplő és a visszatérése.)
A verseny nem lett izgalmas, a készülésből leginkább azt látjuk, hogy futnak, hogy legyen erőnlétünk. Hogy ismételjem magam, verseny előtt 3 héttel? Esélytelen, hogy változást hozzon. Még csak erős ellenfél se jelenik meg, és a két korcsolyázó felváltva akar visszalépni, hogy a másik esélyét ne rontsák. Igen, borzalmas. Nézni is az volt.
Mivel a látványt a korcsolyázás és a verseny jelenti, a fentiekből sejthető, mennyire nevezném látványosnak. Nem nevezném annak.
A színészek is kanadai tévések, senki, aki bármiből is ismerős lenne, és érdekes lenne.
Azt hiszem, ezzel most végeztem egy időre a Hallmark romantikus filmekkel, amelyek valamennyire mind téliek is voltak. Van még Lifetime filmsorozat, amin végig kell érnem, és ami szintén ilyen szirupos romantikus.
Szerelem a jégen - 5/2 kevés a korcsolya, mesebeli a történet és annyira bántóan szirupos, hogy megmérgez.
