Kamaszos, útkereső, szerelmes, kétséges.
Eltelt a nyár, kezdődik az új tanév. Elle megpróbál laza barátnő lenni, aki nem akaszkodik rá a messze tanuló barátjára. Noah meg is ijed, hogy valami baj van és a lány szakítani akar vele. A dolgok tisztázása után rövid időre rendeződnek a dolgok: mert Elle rádöbben, hogy Noah baráti körében van egy lány, aki olyan szép, hogy modell is lehetne, és még menő is. Amikor a bostoni látogatásakor még egy fülbevalót is talál Noah ágya alatt, komolyan elbizonytalanodik, de rákérdezni nem mer. Iskolát is kellene választani: eddig a Berkeley volt a cél, de Noah elgondolkoztatja, hogy járhatna a Harvardra is. Ehhez azonban meg kellene nyerni egy táncversenyt – Lee nem meri bevallani, hogy a barátnőjével szeretne többet lenni, így sérülést színlel. Szerencsére az új fiú, Marco táncban is zseniális. Beáll Elle mellé, és hamarosan azt veszi észre magán, egyre többet jelent neki a lány. Elle kénytelen lesz pár újabb nehéz döntést meghozni…
Már sokszor megfogadtam, hogy nem állok neki kritikákat böngészni, pláne egy olyan filmnél, amit megszerettem. El tudja venni a kedvem, amikor szembesülök vele, hogy mit nem vettem észre, miközben néztem a filmet.
Így jártam most is. A csókfülke 2. elég rossz visszajelzéseket kapott. Gyerekes, buta konfliktusok, klisés. Akaratlanul is ezen töröm most a fejem.
Ok, van amiben igazat tudok neki adni. Egy kliséhalom. A táncversennyel, az új fiúval, ahogy most Lee próbálja megtéveszteni Elle-t. Az már más kérdés, ezek mennyire zavartak. Gond az, hogy most nem tudott érdekelni? Mert ez egy hangulatos, szórakoztató film, aminél eszembe se jutott azon elmélkedni, hogy mennyire közhelyes, hogy a lány alaptalanul féltékenykedik, mert a barátja baráti körébe bekerült egy csinosabb lány is.
Nekem ettől lett ez a film kamaszos. A szereplők már nem gyerekek, de nem is felnőttek. Vannak dolgaik, amelyek kamaszosak. Ilyenek a kis titkaik, a bizonytalanságaik, és amilyen hőfokon megélik a szerelmeiket. Mert azt még mindig tartom, hogy sokkal jobban szereti itt egymást mindkét fix pár, mint ami a korukban elvárható lenne.
Egyedül az nem tetszett, ahogy Marco járt. Mert abban igazat adok neki, hogy valami kialakult közte és Elle között. Ami a lány nagyon a szőnyeg alá söpör. Nem voltam elégedett azzal, ahogy azt a szálat zárták. Az tényleg mese – mindig is Noah volt az igazi. Ez, hogy csak egy igazi lehet örökké és mindig. Ha változnak, miért ne változhatna az is, kit szeretnek? Írom mindezt úgy, hogy különben Noah drukker vagyok.
Ebben a filmben mindenki kedvelhető, helyes. Jó emberek vannak benne, és még az iskolában sincsen egy gonosz karakter. Meg lehet nézni, mennyire feelgood ez az iskola és közösség ahhoz képest, ami pl. a 13 Reasons Why évadaiban van. Plusz, van ugyan itt is más szerelmi szál, a meleg párral, de messze nem olyan szinten és messze nem mennek el addig, mint a szintén Netflix Sex Education évadokban.
Mozgalmas a film, sok minden történik és sokat lelkiznek is benne. De közben Elle annyira friss karakter, hogy nem bánom. Humora van, bevállalós, ő az, ami a Duff (ez nem Netflix) filmben a lány (Bianca) akart lenni, csak neki tényleg jól is áll ez. Itt meg tudom érteni, hogy a korábbi top gimis srác, Noah és a jelenlegi álompasi, Marco is beleszeret.
Nem bírom ki, pedig megfogadtam, hogy nem elmélkedem többet azon, hogy Joey King alacsony. A készítőknek is feltűnt, mert nem egyszer észrevettem, hogy úgy kameráznak, vagy valamire felállítják, hogy ez ne tűnjön fel annyira, ha Noah-val van közös jelenete. Különben helyes a színésznő, jól is áll neki a karakter.
Úgyhogy, nem izgat, hogy a kritikusok nem szerették. Én igen, és várom a 3. részt is!
A csókfülke 2. - 5/4,5 még mindig nagyon feelgood, egyszerre kamaszos és érett, aminek bírom a szereplőit is.
