Menekülős, halálossá váló legénybúcsú, erdei.

Roman házasodni készül, de a legénybúcsú nem a szokásos nagy buli, vetkőző lányokkal. Helyette a barátokkal a hegyekbe mennek ki, egy túraútvonalat járnak végig. Közben Roman reméli, hogy elrendeződnek a nyitott kérdések a bátyjával. A menyasszonya, Lisa már Albert cégében dolgozik. Roman is ide akar bekerülni, de a testvére még nem adott nyílt választ. Hamarosan komolyabb dolgok miatt kell aggódniuk: a semmiből valaki rájuk lő. Az egyik társuk megsérül a karján, de ekkor még azt hiszik, a vadászszezonban egy vadász lőtt rossz irányba. Hamarosan azonban szembesülnek vele, hogy az erdőt járó magányos asszonynak ők jelentik a prédát. Az életükért kell futniuk, legyűrve a sérüléseket és szembenézni olyan titkokkal, melyeket senki nem akart kimondani. Albert lábán vajon miért van nagyon hasonló sérülés ahhoz, mint Lisáén? Mire célzott Albert cégtársa?

A menekülős filmeknek is megvannak a maguk hagyományai. Happy end vagy éppen tragikus befejezés, az üldöző vagy az üldözött nézőpontja, jogos vagy sima bűntény. A vadász és a préda azzal próbál más lenni, hogy az elején csak a rejtély van.

A legénybúcsún levő fiatalemberek szemszögét kapjuk, akiknek fogalmuk sincs róla, miért történik ez velük. Nincs más opció, csak a menekülés és a reménykedés, hogy olyan emberekbe botlanak, akik tudnak segíteni nekik. Ennek meglehetett volna a maga hangulata, csak éppen az érkező válaszok szép lassan elrontanak mindent.

Amint kiderül, hogy ki az üldöző, egyszerűen nem értettem, miért nem másként cselekednek. 4-5 férfi, egyetlen vadász ellen. Nemtől függetlenül, túlerőben voltak. Meg sem próbáltak csapdát állítani vagy visszatámadni, csak menekültek ismeretlen terepen, amitől remek céltábla lettek. Nem is csodálom, hogy olyan könnyen le lehetett őket szedni.

Majd azt is megmutatták, hogy a vadász nagyjából miért csinálja, amit. Látjuk a traumáját, bár az nincs magyarázva, hogy miért pont most robban. Semmi következetesség nincs benne, nem is azon áll bosszút, aki a felelős az őt ért tragédia miatt. A végjáték, amikor majd a sziklán ott állnak egymással szemben: a vadász és Roman, akkor is abszolút értelmetlenül viselkedik. Bár valamit mutatnak belőle, annyit nem, hogy meg is lehessen érteni. Vagy az a cél, hogy őrültnek kellene tekinteni? Azért őrültnek nem tűnt nekem.

Nem járunk jobban a csapaton beüli titkokkal sem. Kívülről nagyon egyértelmű az egész történet. Roman és a többiek is pontosan tudják, hogy milyen ember Albert és mire lehet tőle számítani. Akkor miért is lepődnének meg a dolgain? Főleg Roman, aki vele nőtt fel, az öccse. Mégis, ő a leginkább elvakult és ki is borul, amikor mindenre rájön. Meg kellene vele lepődni? Pontosan az jött, amit első pillantásra gondoltam, nálam inkább az a meglepetés, hogy Roman miképpen tudott ennyire vak lenni.

Kinézetre is egyszerű a film. Pár férfi fut az erdőben és ennyi. Nem olyan film, amiben el tudok képzelni látványelemeket, de hasonló alkotásokat már láttam látványosabb és okosabb kivitelben. Ez olyan semmilyen, legfeljebb annyi jó dolgot találok benne, hogy maga az erdő szép. Azt meg lehet érteni, miért ide jöttek túrázni.

Német film, és most még azt is el lehet mondani, hogy felismertem színészeket. Maria Ehrich időutazásait egy trilógiába néztem végig – alig ismerni rá, mondjuk, elég semmilyen is a szerepe. Hanno Koffler kellően ellenszenves, míg David Kross jól ellensúlyoz neki.

Összességében egyszer meg lehetett nézni – de másként sokkal jobb is lehetett volna.

A vadász és a préda – 5/2,5 hangulatosan indul, de se a vége, se az ellenség, se a kiderülő titok nem tetszett. Kár.

https://www.youtube.com/watch?v=XeZmKxWqqbs