Humoros, kalandos, hősies, más világos, megmentős.
A Watcher lát minden univerzumot és megfigyeli, mi történik bennük. Van, ahol Steve Rogers nem tudja a szérumot megkapni, ami szuper katonává tenné, és hogy ne vesszen minden kárba, Peggy Carter lép a helyére. Van, ahol egy zombivírus írta át a történelmet, máshol T’Challa került ki az űrbe, míg egy másik verzióban Erik más taktikával közelít a céljához, és előbb számol le Tony Starkkal, minthogy Wakanda felé venné az irányt. Hatalomra juthat Loki, de lehet Thor nagy barátja is, amennyiben a Jégóriások trónörököseként és nem Thor testvéreként nő fel. Elbukhatnak a Bosszúállók, mielőtt a csapat egyáltalán felállhatna, de Doktor Strange is ráléphet egy nagyon sötét útra. Minden út pedig oda vezet, ahol már a figyelő sem maradhat csak megfigyelő.
Nem véletlen, hogy éppen a Loki sorozat évada után érkezik a What if. Ott már megbarátkoztunk a párhuzamos univerzumok elméletével, és most kapunk is egy nagy adagot abból, hány más módon történhettek volna a dolgok.
Ez egy lazább szerkezetet eredményezett: minden epizód egy más világ, ahol valamit csavarnak a saját Marvel ismereteinken. Változó, mennyire erős történetek jöttek így létre. Carter Kapitány születése például nagyon nem tudott lekötni, de jó volt teljesen más irányból közelíteni látni Killmongert, még ha ez Tony végét is jelentette. A Marvel univerzum egyik fájdalmas lépése volt szerintem, hogy ezt a karaktert megölték, még bőven volt benne lehetőség és akár meg is válthatta volna magát. De sorra lehetne venni minden részt és elemezgetni.
A végére, pontosan az utolsó két résszel pedig mindent össze is kötnek. Remek lezárást kapott így a széria, és kellett is ez, hogy legyen valami, ami többé teszi random történeteknél. Elég félelmetes lett a gonosz is, ha most is áll, hogy a saját magához nagyon hasonló ellenfelet kapott a fő karakter. Hiszen mit tud a Watcher, és mit tudott a Hatalom köveit megszerző Ultron? Nagyon közel került egymáshoz a kettő.
Megvan annak is az oka, hogy miért kellett ezt animálva létrehozni. Hatalmas és széles világok között lépkedünk, egy vagyon lett volna élőszereplősen. Így szabadabban mozogtak, és pl. remekül meg tudtak mutatni egy világot, ahol szinte mindenki zombi lett már. Vagy, szabadon mozoghattak a dimenziók közti térben is.
Le a kalappal, hogy mennyi színész bevállalta a karakterük szinkronját is. Nem fogok teljes listát írni, de olyan világsztárok ültek le szinkronizálni, mint Benedict Cumberbatch, Samuel L. Jackson, Michael B. Jordan, Chris Hemsworth, Tom Hiddleston vagy Josh Brolin. Ki kell emelni, hogy ezt még megélte Chadwick Boseman, így T’Challa hangja még ő lehetett. Sokkal fájóbb, hogy kik azok, akik végleg kiszálltak és elhatárolódtak a projekttől. Még olyanok is, akiknek túlélte Thanost a karakterük. Mert pl. azt jobban megértem, hogy Robert Downey Jr. és Chris Evans már végleg eltávolodna, de Chris Pratt miért maradt ki?
A grafika. Nem fogom tudni azt írni, hogy mennyire tetszett. Játszottak ezekkel is, és voltak jobban sikerült vagy éppen kevésbé tetszetős részek. Az akciókra minden esetben odafigyeltek, néha azonban a karakter külcsíne nem nagyon nyerte el a tetszésem. Az összkép azért pozitív, volt, akit nagyon levettek grafikusan is.
Izgalmas, változatos és volt benne humor is.
Ezt a szériát is szerettem és simán nézném még tovább, mi lett volna, ha…
What if…? – 5/4 akad gyengébb, de humoros és izgalmas rész is, a végére összeér. Eredeti hangért pacsi.
Marvel Studios' What If...? | Official Trailer | Disney+ - YouTube