A franciák filmjei közül inkább az aranyos vagy a humoros darabok szoktak tetszeni, de most meglepett egy thriller is. Noha előzetesen el nem tudtam képzelni, mi izgalmas lehet abban, hogy egy hangfelvételt hallgatnak.
A történet ugyanis arról szól, hogy lezuhan egy repülő. A feketedoboz alapján Matthieu kell, hogy kiderítse, mi történt a gépen. A nyomás nagy, az idő kevés – a film meg olyan fordulatokat kezd el hozni, hogy csak néztem. Ahogy egyetlen kis hangból a férfi rájön dolgokra, az brutális. Megvan, ahogy a House-ban vagy a The Good Doctorban a főszereplőknek valami bekattan, és rájönnek dolgokra? Itt ennek a párját látjuk, csak itt a hangok lesznek, amelyek nyomra vezetnek. Egy nagy kirakós, ahogy elhelyeznek mindent a hangsávok alapján.
A thrillert meg az adja, hogy nem csak ennyi a történet. Matthieu rájön, hogy valami nagyon nem stimmel és valaki át akarja verni. De erről többet nem is akarok írni, mert korrekten össze van rakva, ahogy mindenki azt hiszi, csak a paranoia jött ki rajta, és vannak is tévutak, de ez a szereplő nem szokta feladni addig, míg nincs meg a megoldás.
Ahhoz képest, hogy a történet nagyja egy laborban a hangok elemzése, még mozgalmasnak is sikerült lennie. Matthieu ténylegesen is nyomozni kezd, sokakkal beszél, és a repülőipar miatt is kapunk több helyszínt és történetszálat. A magánszféra és az állami cégek ellentéte. Politika, gazdaság és korrupció. Mellette Matthieu háza is, és a felesége is ebben az iparágban dolgozik, amely szintén hoz majd feszültséget és konfliktust a történetbe.
A végére egy fokkal talán akciódúsabb is lett, mint ami jól esett volna. A végéről nem is beszélve. Annyira vártam a plusz poént, hogy Matthieu kisétál valahonnan, de nem. Úgy tűnik, tényleg az lett a sorsa, amit nehezemre esett elhinni.
Van benne repülőgépes jelenet, a végére lesz támadás és menekülés is, de nem az maradt emlékezetes. Nekem az tetszett, ahogy a repülőn történteket rekonstruálták. Mindig egy kis részlettel több, más szemszögből néztük meg, és a végére áll csak teljesen össze, mikor, hol, mi és miért történt. A már emlegetett kirakós motívum, az ebben is nyomon követhető.
A színészekkel kétszeresen vagyok bajba – egyrészt, senki ismerőst nem fedeztem fel benne. Nagyobb gond, hogy Matthieu alakja, akinek a hátán kellene vinnie az egészet, valahogy fura lett. Niney gyakran csak néz maga elé, de olyan bután – pedig a karaktere egy kivételesen intelligens fiatalember, a szakmája legjobbja. Nem néz ki annak.
Összességében engem kellemesen meglepett – unalmas filmre számítottam, de ez lekötött és egy olyan szakmát is közelebb hozott, amiről eddig nagyon keveset tudtam.