Ha nem fájna a fejem, most kezdenék arról írni, hogy mennyire jól tud sikerülni egy könnyed, romantikus, kémes akciófilm. A Ghosted jópofa, jól néz ki, kikapcsol. Csak nem megy a lelkesedés, mert úgy érzem, valaki belülről veri a koponyám.

A címével azért hadakozom kicsit. Ha kémes környezetbe teszem, ok. De a filmben akkor foglalkoznak ezzel, amikor Cole bőszen írogat Sadie-nek, aki nem reagál. Cole testvére ki is mondja, hogy ghostingolja a srácot. Bocs, magyar szót nem tudok rá. Mert azért nem letiltja, csak figyelmen kívül hagyja, mintha szellem lenne.

A történet különben egyszerű, de jól használja a romantikus és kémes paneleket. Ahogy a szópárbajt jól sikerült randi követi, ahogy a nagy gesztus személytévesztéshez vezet, és nem megfelelő alakok hiszik azt, hogy Cole a Taxman – az Adószedő fedőnevű szuperügynök, aki sorra hiúsítja meg az ügyleteiket. Ahogy bele is megy, hogy eljátssza a csalit. Egyszerre sikerül azt hoznia, amit vár az ember, de olyan dinamikusan és csavargatva, hogy mégsem volt olyan érzésem, hogy ezeket már láttam. Pedig láttam.

Igen, a cselekmény pár részéhez érdemes az ember agyát kikapcsolni, de ez nem is John le Carre adaptáció. Ez inkább popcorn kémfilm, ami szórakoztatni akar. Nem véletlen, hogy szerelmes pár van a középpontban, és építenek is arra poénokat, hogy milyen köztük a viszony. Itt vicces, ahogy mindenki azt mondja nekik a civakodásukat látva, hogy menjenek szobára. Itt el lehet nézni, hogy felgyorsul a tetőtéri étterem pörgése, és pont alattuk nem törik be az üveg. itt el lehet nézni, hogy Cole a középiskolai birkózócsapat emlékeivel felül tud kerekedni képzett gyilkosokon. Inkább jópofa elemnek találtam, ahogy birkózó fogásokat vetett be. Nem éppen olyasmi, amit verekedésekbe az ilyen filmekbe be szoktak tervezni.

Bírtam a főszereplő párost. Ahogy divat, kicsit a nemi jellegeket megcserélték. Sadie a rendíthetetlen harcos, aki lever és agyonlő mindenkit. Cole az érzékenyebb, aki növényekről bedobott tudásával húzza ki magukat többször is a rossz helyzetből. Még fejlődést is mutatnak: Cole a végére igencsak átmegy harcosba, ahogy Sadie is felvillant egy nőiesebb oldalt magából. De helyesek együtt, és a különcségeik is kiegészítik egymást.

A mellékszereplők náluk jobban egysíkúak, és akad is egy-egy figura, aki túl egysíkú. Leveque olyan semmilyen rosszfiú lett. Adrien Brody valahogy nem főgonosz alkat. Itt különben ugyanazt játssza pepitában, mint a Poker Face nyitányában.

Ha már színészek – erős a szereposztás. Chris Evans és Ana de Armas a főszereplők. Mindketten saját jogon sztárok, plusz a Tőrbe csalva után jó megint együtt látni őket. A mellékszereplők nagyja is ismert színész, és rengeteg benne a cameo. Nem is tudom, mi volt a kegyetlenebb: Sadie kém exei, akik elvesztették a testrészeiket – pl. Ryan Reynolds. Vagy a nyakukra küldött bérgyilkosok, amelynek az Amerika Kapitány barátai címet is adhatnám Anthony Mackie és Sebastian Stan kiemelésével.

A könnyed és a hangulatos, ami leginkább megmaradt bennem jelzőként. Volt mit nézni, kellően mozgalmas a cselekmény és tele van sztárokkal. Soha rosszabb popcorn mozit. Bírtam.