Már a műfaja is érdekes. Nem is nagyon tudom, az ilyesmit minek szokás mondani. Kicsit természetfilm, kicsit ismeretterjesztés, nagyrészt interjú is. De talán nézzük, melyikből mi van benne.

A film egy családot mutat be. Billy Anglia északi részén született, és feleségével ide is tértek vissza. Gyerekük nincs, és bár nem merengenek ezen, azért valami hiányérzet - főleg a férfiban - megvolt. Amikor egy szinte kölyök, kimerült vidrakölyköt talál, befogadja és igyekszik megmenteni. Az állat tölti majd be azt az űrt az életében, amit addig megnevezni sem tudott.

A történetet egyszerre mutatják és mesélik is el a szereplők - vagyis a házaspár. Az hiteles is, ahogy a kamerának mesélnek az életükről, magukról és az érzéseikről. Sok minden szóba kerül, és fejtegetik, miért jelenthet olyan sokat Billy-nek a vidra. Mivel ez nem hagyományos film, az érzelmeket és tetőpontokat nem megmutatja, hanem ezekből az elbeszélésekből értetik meg.

Azt viszont nem tudom hogyan értelmezzem, ahogy megelevenedik köröttük Molly története. Ők maguk kameráztak végig, amíg segítettek neki és szabadon engedték, hogy majd visszatérjen hozzájuk időnként megmutatni magát? Vagy valamiképpen, nem az igazi Molly-val eljátszották a történetet? Egy rész van, amit még eredetinek el is tudok gond nélkül fogadni. Billy építette egy mini házat a vidrának, amibe került kamera és wi-fi. Hogy rögzítse az ottani felvételeket és most megmutassák, ez kerek lenne. De a hétköznapok, amíg Molly nőtt, játszott és tőlük védve nevelkedett? Azt nem tudom, játék vagy igazi.

Mi maradt ki? Az ismeretterjesztés. Miközben Billy megismeri és neveli a vidrát, sokat olvas is róla, hogy tudja, miképpen gondozza. Sok mindenre magától kell rájönnie. Ezek az információk pedig bekerültek a műsorba. Olyasmiket lehet megtudni belőle, minthogy a folyami vidrák élnek a tengerben is, de a bundájuk nem alkalmas a sós vízben való hosszas életre. Ezért rendszeresen le kell mosniuk, meg kell tisztítani magukat a sótól. Itt konkrétan volt egy kis medencéje, amiben fürdött és fürdették. Billy még színes labdákat is vett bele neki, hogy tudjon közben mivel játszani.

Nme kifejezetten izgalmas, inkább egyszerű történet, de az érzelmi hatás eladja. A szeretet, ami feltámadt ebben a férfiban és ahogy ragaszkodott a vidrához. Vizuálisan is igyekeztek beletenni varázst, hogy a nézők is érzékelhessenek valamit abból, amit a család megélt. Csodás vágóképek vannak a tengerről, a szinte lakatlannak tűnő vidékről vagy éppen a vidrákról. (Ez talán természetfilmes is.)

Kedves műsornak találtam és nekem jól esett megnézni. A Lutra kapcsán vannak szép gyerekkori vidrás élményeim, de azért ez a músor aláhúzta, mennyire szép és értelmes állatok.