Volt már olyan film és sorozat is, amikor a természet kezdte el ölni az embereket. Lehetett az gyilkos napfény vagy savas eső, de láttam már elég sok verziót. Az argentinok is hoztak egy ilyen történetet.

Az igazság része, hogy ez eredetileg képregény volt. Nem hiszem, hogy nálunk kapható lett volna, én nem ismertem eddig ezt a történetet. A sorozat után nem is hiszem, hogy el akarnám olvasni, de az leginkább a világépítés miatt van. Ugyanis mit kapunk? Éjjelre hideg lesz, havazni kezd. Aki meg kimegy, akár csak kinyitja az ablakot, holtan esik össze. A rejtély még tetszene is. Mi történt? A baj az, hogy elméletek lesznek, válaszok nem, és így ez csak fura végeredményben.

Bár, nem is ez a legnagyobb bajom. Azt a sorozatot, amiben folyton az éjszakába kellett repülni, mert a napfény megölt, tönkretette a magokat és a benzint is, stb. simán elnéztem. Még szerettem is. A rejtély tud előre húzni, a folytatásra is nyitva hagyja a  lehetőséget, hogy megtudjuk, mi is zajlott. Az jobban irritált, hogy olyan elemek vannak benne, magyarázat nélkül, amik miatt nagyon fogtam a fejem. Salvo lánya - egész egyszerűen nem hiszem el, hogy ő túlélhette. A barátnőkkel volt kint a tengeren - ő a kabinban volt, és az ablakból látta, hogy a másik lányok összeesnek. Nem az lett volna a természetes reakció, hogy kirohan hozzájuk? Miért is jutott volna eszébe megkeresni a gázmaszkot, semmi hasonló nem volt addig. Plusz, hogy hajózott egyedül haza?

Kicsiben elkezdi majd azt is feltérképezni a történet, mi van az emberekkel és a közösségekkel. Ennek már hihetőbb a kezdetlegessége, annyira kevés idő telt még el, hogy valami nagy ötlet vagy államforma vagy szervezet lenne fura. Itt még mindenki eléggé keresi, hogyan tovább és miképpen lehetne túlélni.

A sorozat különben két nagy egységre bontható: egy kis baráti körrel nyitunk, ahogy a lakásból kitalálják, mi lehet kint. Ahogy megpróbálnak kapcsolatot felvenni másokkal vagy éppen belehalnak a próbálkozásba. Aztán, eláll a havazás (hamuzás?) és kinyílik jobban a tér. Megindulnak. Az első felel a drámaibb és érdekesebb. Egész egyszerűen nincs mögötte olyan világ, mint amit pl. a The Walking Dead fel tudott mutatni.

A látványra is ez az igaz. Amíg a kis megoldások vannak, az egyes emberek ötletei, addig ötletes és még félelmetes is tud lenni. Amikor elindulnak, de csak remélni lehet, hogy az első sarkon nem esnek össze. Amikor használják, amit találnak. Amikor már többen mennek, autóznak és minden hasonló, sokkal jobban érezni, hogy ez egy kisebb argentin produkció. Látványban nem tud versenytárs lenni a nagyokkal.

A szereposztás nem sokat mondott nekem. Egy ismerős név/arc volt benne, a főszerepet játszó Ricardo Darin. Mit gondolkoztam, miből ismerős. Nem mondhatnám, hogy sok argentin filmet nézek. Gondolhattam volna, hogy egy regényadaptációban láttam, mert Sacheri-regényeit meg is filmesítik és kettőt láttam is. Az egyikben Darin az egyik főszereplő. Vele különben bajom se volt. Itt ő a hősies, családmentő apa, aki, ha az előző hasonlatnál maradok, a helyi Rick. Kellően elnyűttek benne a színészek, el lehet hinni, hogy mennyire félnek. Azért elég sajátos világvégét és pusztulást találtak ki ebben a történetben.

Nem kellene pont ezt kiemelni, de én különben az állatokat sajnáltam benne. Több kutya is felbukkan, még olyat is látni benne, hogy a kutyasétáltató az ebével hogyan végezte be hirtelen. Szegények, nekik még csak esélyük sem lehet felfogni, mit kellene kerülni. Mondjuk, van benne olyan kutyabolond, aki az ebének is elkészíti a védőöltözetet... olyat se sok mindenbe látni.

Jut eszembe, be lett rendelve a 2. évad, szóval, még kiderülhet, mi és miért történt, menthető még a civilizáció, vagy másfelé kell indulni a túlélőknek.