Jay Pakisztánba érkezik, egy esküvőre siet. Közben autót bérel, új ruhákat és fegyvert vesz. Mindezt elrejti a ház közelébe. Azt mondja, a menyasszony bátyjának egyetemi barátja. Megérdekli, mikor jön meg a család, hol fognak aludni és ki őrködik.

Mikor Samira is megérkezett, éjjel fegyverrel beoson a házba és kényszeríti a lányt, hogy vele tartson. A menekülés közben meglövi az őrt is. Másnap reggelre leveszi a kötést a lányról, és elmondja, Deepesh megbízásából vitte el. Ha Deepesh mellett akar maradni a lány, ő elviszi hozzá. Különben kiteszi, és mehet vissza az esküvőre. Samira Deepesh mellett szeretne lenni, Jay-jel tart.

Ám a lelőtt őr miatt Deepesh megijed, és visszacsinálna mindent. Samira legalább egyszer beszélni akar vele, és elfajulnak a dolgok. Jay kénytelen lelőni a férfit. Samirával elveszik a gyémántokat, és együtt menekülnek. A lány elmondja, Londonban ismerkedtek meg és jöttek össze. Samira szülei azonban elrendezett házasságba akarták kényszeríteni a lányuk. Deepesh a családi vállalatból lopott gyémántokat, és együtt szöktek volna el.

Hamis nyomokat hagynak, és egy indiai, tengerparti helyen megszállnak. Samira és Jay itt össze is jönnek, pár napig boldogok. Egy reggel azonban a lány felkel, magához veszi a pénzt és a gyémántokat, elmegy. Jay hiába keresi, csak a pénz egy részét találja meg, amit a lány itt hagyott neki. Még egyszer telefonon eléri. Samira elmondja, sajnálja, de nem maradhat. Jay még hazamehet, de neki menekülnie kell. Jay megköszöni a hátrahagyott pénzt, és kéri a lányt, ha bármikor segítség kellene neki, keresse meg.

Harcos, jövőbeli, vámpíros.

A jövőben a vámpírok váltak az uralkodó fajjá. Despotaként uralkodtak az embereken, a saját törvényeik szerint léteztek. Ám a végzet őket is utolérte: elkezdtek kihalni, egyre fogyatkoztak. Az emberek megerősödtek, és színre léptek a vadászok is, akik a megmaradt vámpírok vadászatába fogtak. A legsikeresebb köztük D, aki félig maga is vámpír. Így állandó magányra ítélte magát, miközben olyan küldetéseket teljesít, melyre más nem lenne képes. Most egy család bízza meg – szépséges lányuk, Charlotte egy vámpír rabságába került. A lányt kellene hazahoznia, vagy, ha már vámpírrá tették, fájdalommentesen végezni vele. Nem csak D kapott megbízást, egy mágikus képességgel bíró vadászcsapat is a vérdíjra hajt. A helyzetet nehezíti, hogy kiderül, Charlotte nem emberrablás áldozata. Beleszeretett a Meier névre hallgató vámpír nagyúrba, aki egy olyan világba menekülne vele, ahol senkit nem zavar a szerelmük.

Szeretném, ha előismeret nélkül vágtam volna bele ebbe a történetbe. Akkor jobban tetszett volna? Mangaként ismerem D történeteit, ezt is olvastam. Sőt, ez a sztori volt a kedvencem a sorozatból. Ehhez képest az animáció csalódást halmozott csalódásra. Számomra pedig meghagyta a kérdést, hogy jobban tetszett volna, ha nem ismerem máshonnan a sztorit?

A grafikára nem lehet panaszkodni. Nem a hagyományos értelemben szép, de egész jól visszaadta azt, amit rajzolva láttam belőle. Egyik alak jobban sikerült, mások kevésbé. D és a keze rendben voltak, az akciójelenetekkel sincsen problémám. Charlotte is ok. A többiek már kevésbé. Leila alakja és karaktere is ellenszenves volt, elsőre le sem esett, hogy ő egy női figura. Meier meg elvileg egy nemes vámpír úr, aki elvekkel is bír, meg jól is néz ki. A jól néz ki tétellel itt gondjaim voltak, de nagyon nem akarok belemenni, hogy egy rajzolt alak mennyire jóképű. Inkább az a gond, hogy más karakterként képzeltem el, mint ahogy itt kinézett. Még valami, ami az előismeret miatt zavart.

A történet alapja, ami a manga cselekménye is volt. Csak éppen abban sokkal durvább dolgok megestek, sokkal sötétebb világa volt. Ehhez képest az animációban sok mindent finomítottak rajta, ami nem feltétlenül vált a történet előnyére, ha így talán emészthetőbb. A legnagyobb különbség Meier és Charlotte történetének a vége. Ez elég beteg megoldás volt. A manga tragédiát csinált belőle, ez meg nem is tudom, mi. Nem tiszta tragédia, de nem is happy end. Valahol a kettő között van, és nem is értettem, Leila miért örült annyira a végén. (Ahhoz happy end kellett volna, nem koporsó.)

De Leila és a csapata a másik, amiben nagy a különbség. Az a csapat sokkal betegebb volt eredetileg, mint ahogy itt láttuk. Ok, értem, miért nem akarták azt megmutatni, hogy nyomorult nőt nem csak csapattagként kezelték, hanem guminőként a közösbe is bedobták a társai. De így nem érthető annyira, miért csak egy volt, akit sajnált elveszteni. Azért nem egy szinten van egy családtagként kezelt baráttól elköszönni, meg olyan állatoktól, akik azért, hogy megtűrik maguk között, rendszeresen csoportosan megerőszakolják.

Hiába vannak benne jól és meglepően kitalált részletek, mindig inkább azt láttam meg, ami a másik verzióban jobban tetszett. Carmilla alakja és kastélya is jól néz ki, itt is üt az a gondolat, hogy miként akarnak a vámpírok a csillagok közé menni. Eleve az, hogy egy ilyen korszakba helyezik el a cselekményt. A vámpírok inkább a viktoriánus romantika része, nem egy jövőbeli, disztópia vadon alakjai, mint itt.

Szinkronnal néztem, így nekem az is adott egy pluszt, hogy D szinkronhangja szimpatikus volt. Amit hosszan levezethetnék a Castlevania sorozatból, de inkább nem teszem.

De, ha már Castlevania. Van hasonlóság, és az jobb. De egyszer D története is nézhető.

D, a vámpírvadász - 5/3,5 a manga sokkal jobban tetszett, a vége is sokkal frappánsabb lett. Ez legfeljebb érdekes.

https://www.youtube.com/watch?v=XirFUvnoiJU

Vámpíros, napjainkkal szembenéző, hódító terveket szövő.

Nandor, Laszlo és Nadja együtt érkeztek az Újvilágba, elvileg meg kellett volna hódítaniuk a kontinenst a vámpírok számára. A vámpírok azonban beköltöztek egy villába, és mivel ott minden a rendelkezésükre állt, nem is fogtak további tervekbe. Van egy inasuk, akit Nandor azzal hiteget, a szolgálataiért cserébe egyszer majd vámpírrá teszi. Vannak hobbijaik, mint a kertészkedés. Kellemes életük van, amivel elégedettek. Amikor azonban az egyik mesterük látogatóba érkezik, neki kell állniuk a város meghódításának. Próbálnak szövetségest találni, de előbb kerülnek állattá változva egy menhely ketrecébe, mint hatalmi pozícióba. Közben Nadja összetalálkozik régi szerelme reinkarnációjával, egy szerencsétlen egyetemista lányból vámpírt teremt. Guillermo nagyon kezd belefáradni az állandó szolga szerepbe, és mikor rádöbben, kinek a vére folyik az ereiben, át is gondolja, mit akar tenni.

Taika Waititi a komédiák világába hozott egy új színt, és úgy tűnik, szinte minden arannyá válik, amihez hozzáér. Volt egy komédiája, melyben vámpírokról mesélt, akik egy filmes stábnak mutatták meg, hogy élnek a XXI. században a vámpírok. Maradjunk annyiban, hogy inkább voltak szerencsétlenek, mint az éjszaka urai.

A siker volt akkora, hogy sorozattá is átdolgozták a filmet. Már a második évad is elindult, így gyorsan behoztam magam az első évadban történtekkel. 10 rész, és 1-1 rész alig fél órás, úgyhogy két filmnyi idő alatt hamar darálható az egész.

A történetben van annyi átívelés is, ami támogatja a darálást. A Báró érkezése, ami miatt a szerencsétlen csapat legalább a várost szeretné elfoglalni, nehogy ki legyenek végezve. Az egész évadban vannak terveik, és a Báró visszatérő alak. Nadja régi szerelme, aki most is vonzódik a nőhöz, de nem emlékszik arra, hogy korábban milyen ember volt, és honnan ismerik egymást. (Sajnáltam is szegényt, amikor a nő visszahozta a múlt élete emlékeit, és ezzel őrültek házába juttatta. Igaz, nyomorultnak jutott ennél rosszabb is…) Guillermo is folyamatosan szembesül azzal, hogy mennyire kihasználják.

Ugyanakkor minden rész egy külön kaland története. Vagy inkább mondjam azt, egy újabb adag rakás szerencsétlenség? Még próbálom is megfejteni, hogy találták el ezt az arányt. Mert, ha tényleg belegondolok, mi történik ezekkel a karakterekkel, és milyen személyiségek, rémes ez az egész. Önzőek, idióták, kifejezetten lehet őket utálni. Ahogy szerencsétlenkednek, azon akár szenvedhetnék is, nem sok kellene, hogy idegesítő legyen. De nem az, ez még pont az a szint, amivel viccesek. Lekötött, pillanatok alatt végignéztem, és már várnak is az új részek. Elég meghasonlott érzés is, hogy tudat alatt irritál, hogy megkora idiótaság ez az egész, és mennyire ellenszenvesek a vámpírok, mégis élvezem a sorozatot. Guilty pleasure horror komédia? Könnyen lehet.

A főszerepeket ismeretlen színészek kapták, és ahogy a film humora, ők is belőtték azt a szintet, ami éppen nem túl sok. Közben a mellékszereplőkön, a feltűnő sztárok mennyiségén és minőségén látni, mennyire jól cseng most Waititi neve. A vámpírok tanácsa, röviden: nem semmi. Evan Rachel Wood és Tilda Swinton miatt is simán megérte volna megnézni, de vannak még bőven meglepetések.

A sorozat úgy forog, mintha egy dokumentum sorozat lenne, de szerencsére ez a minőségen nem látszik. A kézi kamerás remegtetés a halálom, de itt csak a történet kerete és a kamerába magyarázás hozza ezt a hangulatot. Mivel a főszereplők vámpírok, a sorozat nagyja éjjel játszódik, és nem egyszer gondolkodtam azon, mennyire sötét és mennyire előnytelenül néznek ki a színészek így, de ez is a stílusa része. Egyedi, ezektől is.

A második évad tehát már megy, még nem késő csatlakozni és árnyakat tanulmányozni! �

What we do in the Shadows - 5/4 egyedi és elvetemült a humora. Új történet, miközben őrzi a film szellemiségét is.

https://www.youtube.com/watch?v=mfBbSwX6kEk

Híres színészek játszottak már bőven híres történelmi személyeket. Példákat keresünk! (Kis segítség, melyik korszak nagy alakját keltette életre.)

1: Colin Firth (II.VH)

2: Colin Farrell (Ókor)

3: Milla Jojovich (100 éves háború)

4: Taika Waititi (II. VH)

5: Joaquin Phoenix (1.sz.)

Megoldás: Tovább!

Baráti társaságos, ijesztő történetes, mesélős.

Négy fiatal tart hazafelé, amikor kisebb autóbalesetet szenvednek. Bajuk nem esett, de nem tudnak elmenni a helyszínről. Segítséget hívnak, és amíg a segítség megérkezik, a tábortűz mellett horror történeteket mesélve szórakoztatják egymást. Az egyikben egy fiatal pár szerepel, akik pont akkor randiznak, amikor egy kampós gyilkos járja a környéket. A lány pedig úgy érzi, valaki figyeli őket. Egy másikban a nászutas pár próbál biztonságba jutni, miután figyelmezették őket a környéken letelepült gyilkos lényekre. Ám benzinért ki kell merészkedni a lakókocsi biztonságából. Mesélnek a kislányról is, aki neten egy másik kislánnyal csevegett. Csak éppen az a lány nem is gyerek volt, és nem is lány, hanem egy pedofil, áldozatra lesve. Végül, a vihar elől menekülő fiatalember egy olyan házba téved, ahol egy gyönyörű lány lakik, de a házat szellemek kísértik. Végül pedig a fiatalok maguk is kénytelenek rádöbbenni, hogy egy horror történet szereplői lettek.

Még gyerek voltam, amikor nagyon mentek a tini horrorok. Talán a Tudom, mit tettél tavaly nyáron volt az egyik legnagyobb siker, vagy a Sikoly? A saját kedvencem azonban a Rémségek könyve volt. Amikor a gyilkos városi legendákat kezdett el életre kelteni, és egyre fogytak az egyetemisták.

Azért jutott most ez eszembe, mert ez a film sem mai csirke. Le is döbbentem, hogy James Marsden mennyire fiatal volt még itt. Igaz, a színészi teljesítménye nem sokat változott, de az arca éppen eleget. De nem is ez a lényeg. Hanem, hogy régebbi ez a film, és ebben is horror történetek elevenednek meg. Némelyiknek még közös pontja is van azzal, amit a Rémségek könyvében láttam. (A hulla, akinek ujja pont hozzáér a kocsi tetejéhez, és karcoló hangot ad ki.) A kedvenc tini horrorom nem cserélem le, de ez pontosan illik azok közé.

A filmmel az a legnagyobb baj, hogy mára ez már nem is biztos, hogy horrornak számítana. Még a thriller is erősebb, mint amit ebben a filmben megmutattak. Egyik történetben sem sokkolnak véres jelenetekkel, ha elő is kerül egy halott, azon látszik, hogy bábú/mű vér/trükk az egész. A szörnyeket nem mutatják, brutális jelenetek sincsenek. Ok, ezért valahol hálás is vagyok, azt pl. tuti nem bírtam volna megnézni, ha a pedofil nem csak ráijeszt a kislányra, hanem mondjuk meg is erőszakolja. Viszont a farkasemberes rész ebben a formában nagyon semmilyen. Még csak azt sem láttam, hogy néznek ki ezek a lények.

A film végére betett csavar sajnos nem ült, túl erőszakosan van előkészítve. A csavar előtti utolsó történet már annyira ezt készíti elő, hogy annak a zárszava már elárulja, mire kell készülni a mesélők jelenében.

Színészek terén sem vállaltak nagyot. Két olyan színészre bukkantam csak, akik jelentősebb karriert tudtak a későbbiekben befutni. James Marsden, aki A listás nem lett, de olyan sikerfilmekben szerepelt, mint az X-Men. Ron Livingston, aki a Hivatali patkányokkal ment egy nagyot, és azóta is több mindenben feltűnik, ha már inkább csak mellékszereplőként is. Ok, Amy Smart sok gyenge filmből ismerős még, de ő már kisebb név. A többiek pedig még ennyire sem voltak ismerősek. Ez nem is olyan film, amivel nagyot lehetne alkotni. Popcorn horror, ami mai mércével messze van az ijesztőtől.

A látványvilága ma egyértelműen kevés, de a saját korában sem volt éppen etalon. Legalább a kötelező horror elemeket betehették volna. Vagy, ha nem akarnak vérrel sokkolni, lett volna ijesztő. De egyik sem jött össze. Se nem hentelés, se nem körömrágó.

Mivel eléggé fáradtan néztem, és bejönnek az ilyen több történetből összerakott filmek, nem volt rossz élmény, de nem is tartozik azok a filmek közé, amiket lenne kedvem még egyszer megnézni. Ennyi pont elég volt belőle, még szinte sok is.

Horror kemping - 5/3 a zsánert kedvelem, de nem volt eléggé horror vagy poén egyik története sem.

https://www.youtube.com/watch?v=EgDSetDxR8A

Cím: The Last Duel

Készítők: Matt Damon és Benn Affleck jegyzi a forgatókönyvet - ilyen felállás hozott már nekik Oscart. A rendező se kutya: Ridley Scott. A két színész játszik is a filmen, és érkezik melléjük Adam Driver.

Műfaj: történelmi, thriller

Cselekmény: a 14. századi Franciaországban két lovag mondhatni legjobb barátok. Addig, míg az egyiket meg nem vádolja a másik felesége nemi erőszakkal. A barátság hamar válik semmivé...

Várható megjelenés: 2021 elején

Miért várós?

• A film története érdekesnek tűnik. Vajon tárgyalótermi dráma vagy bosszúfilm felé megy el? Scott rendezésében kétlem, hogy bírósági ügyet járunk körbe.
• Ahogy a fotókon a színészek kinéznek... ha bevállalták ezt így, valamit tudnia kell a filmnek.
• Ridley Scott.

Lovas, szerelmes, vidékre költözős.

Karen több, mint 20 éve nem járt a farmon, melyen született és felnevelkedett. Még az apja temetésére sem tudott elmenni. Most azonban kénytelen hazamenni: rendbe kell tennie a farmot az eladás előtt, és az írás sem akar menni neki. Viszi magával a kamasz lányát is, aki nehezen viseli, hogy a barátai nélkül kell töltenie a nyarat. A birtokon sok a munka, és a helyi ügyvéd is rossz híreket közöl: a végrendelet még nincs meg, és Karen apja szóban a birtok felét Hughnak ígérte, amiért jó 20 éven át segített neki a fenntartásban. Karen és Hugh nem jönnek ki jól: mielőtt Karen New Yorkba ment, jegyesek voltak. Minkettejükben maradtak tüskék, és egyik sem akar engedni. Hugh neveli az öccse megárvult fiát, akire Juliet, Karen lánya egy rendezvényen felfigyel. A nagyapja Rodeó nevű lovát nagyon szeretné megtartani a lány, ehhez meg kellene nyernie egy lovas versenyt nyár végén. Monty lehetne a tökéletes trénere, és a titokban tartott edzések közben a fiatalok kezdenek egymásba szeretni is.

A limonádé romantikus filmek tipikus példája. Azt nem fogom az előnyére írni, hogy anya és lánya szerelmi történetét is követhetjük, mondhatni egy áráért kettőt. Ahhoz mindkettő túlzottan tipikus és kiszámítható.

Az első pillanattól nyilvánvaló, hogy Karen és Hugh azért nem bírnak kijönni egymással, mert a harag alatt ott vannak még a szerelmük szikrái is. Még akkor is, ha több, mint 20 év eltelt és Karen túl van egy váláson és más férfitól született gyereke. (Ennek is megvan a logikus oka: ha Juliet Hugh lánya lenne, nem jöhetne össze az unokatestvérével. Így viszont Monty nem a rokona.) Mesének is érzem, ahogy visszaváltanak szerelmesbe. Ugyan sokáig elhúzzák a viszályt a készítők, de amint kibékülnek, úgy felgyorsulnak az események, hogy nem akartam hinni a szememnek. Az egyik percben még ölik egymást, aztán meg házasodni akarnak egyből?

Juliet és Monty története meg kamasz szerelem első látásra a tiltás bukéjával. Karen hallani sem akar arról, hogy a lánya Monty közelébe menjen, a nagybátyja miatt. Nekik nagyon nem is kellett szerelmi szálat írni, bonyodalom nélkül és kezdeti vonzalomból lesznek nagyon hamar pár, ha eleinte csak titokban is. A konfliktus meg annyi, hogy a lány anyjának is be kell látnia, hogy nem tilthatja el őket egymástól a saját múltbeli sérelmei miatt, amihez a kamaszoknak semmi közük sincs.

Annak ellenére, hogy mennyire limonádé és nem éppen intelligens a film ezen vonulata, a hangulata jó. Kellemes, súlytalan, szórakoztató. Ez sok mindent jóvátesz a cselekményből.

A lovas részek. Ezzel már nagyobb bajban vagyok. Annak ellenére, hogy ott a címben a ló, nem a verseny és a lovaglás a lényeg. Maga a hordókerülő verseny alapötlete is béna. Most komolyan, 4-5 hordót kell körbe lovagolni? Elsőre nem is hittem a szememnek, hogy ennyi az egész. Talán csak 1 edzős jelenet van, és a verseny sem sikerült izgalmasra, ahhoz túl egyszerű a hordók kerülgetése.

A lovakat viszont szeretem, így még ennek a kis jelenlétnek is tudtam örülni. Egyszerűen jobb attól a film, hogy lovagolnak benne.

Kezdjem, vagy ne a címet? Érthető, mi akar lenni benne a poén, de nem tudok nevetni rajta. Már csak azért sem, mert Juliet Júlia lett. A Rodeó és Juliet, ahogy a filmben hívják a lányt, már emészthetőbb lett volna. Plusz, Rómeó itt nem is Rodeó, hanem Monty. De mindegy, nem húzom ezen fel magam.

Ennél jobban tudott irritálni, hogy Hugh és Monty haja is vállig érő. Ha pár évtizeddel korábban játszódna, talán. De napjainkban… végig szúrta a szemem.

Agyilag nem tudom értékelni, de érzelmileg kellemes limonádé, egyszer nézhető.

Rodeó és Júlia - 5/3 hangulatos, de nem egy komoly vagy okos darab. Olyan limonádé, ami simán kellemes.

https://www.youtube.com/watch?v=VkPN3t22KDw