Cím: The Lion King – Az oroszlánkirály

Készítők: Jon Favreau rendezi, aki lassan a Disney animációval élőszereplőssé tett meséinek a visszatérő rendezője. Ő csinálta A dzsungel könyvét, aminek az eredeti mese verzióját nem szerettem, de az új változat lekötött. Folytatása is érkezik, szintén Favreau rendezésében. (Különben neki köszönhetjük a Vasembert is.) Eredetiben a szinkronszínészek is nagy nevek. Donald Glover lesz Simba, Seth Rogen Pumba hangját adja, például. De a nagy szerzemény Nala hangja: Beyonce.

Műfaj: családi, animáció

Cselekmény: követi az eredeti mesét. Adott a büszke Trónszirt, ahol az oroszlánok uralkodnak. Zordon nehezen viseli, amikor testvérének fia születik, így Simba elé kerül az öröklési sorban. A hiénákkal szövetkezik, és összeesküvést sző. Simbát csapdába csalja, a segítségére siető Mufasát a halálba taszítja, és a kicsivel elhiteti, hogy miatta halott az apja. Simba száműzetésbe vonul, halottnak hiszik otthon. De felnő, és amikor évekkel később a gyerekkori barát rátalál, szembe kell néznie azzal, mit tett Zordon a távollétében. A törvényes királynak haza kell térnie igazságot szolgáltatni, és szembenézni a múltjával.

Várható megjelenés: nyári film lesz, 2019 júliusában érkezik.

Miért várós?

• Az eredeti mese már klasszikus, a történetében minden benne, ami egy Disney meséből kasszasikert csinál. Gyerekkorom nagy mesei élménye.
• A trailer alapján szemkápráztató lesz. (Nagyon remélem is, hogy lekörözik a Dumbo felvonultatta CGI megoldásokat.)
• Hans Zimmer hozza a zenéjét, és várható új betétdal is – naná, ha Beyonce is ott van a szinkronszínészek között.
• Reménykedem, azért a betétdalokat nem énekeltetik az animációban a meséhez hasonlóan. Ami cuki egy rajzolt oroszlánnal és varacskos disznóval, élőnek tűnő animációval könnyen ciki lehet.

Családos, mostohaapás, apokalipszises.

Gary mindig is arról álmodott, egyszer igazi, saját családja lesz. Így amikor a nagy Ő besétál az életébe Samantha személyében, nem ijeszti el, hogy a nőnek van egy lassan 6 éves fia. Szerelem, gyors házasság, összeköltözés, minden terv szerint halad. De Gary akármivel próbálkozik, nem kerül közelebb új mostohafiához. Lucas soha nem néz a szemébe, nem játszik a többi gyerekkel, mindig egyedül ül, mereng, távol a többiektől. Viszont van egy ijesztő kecske bábja, amit mindig a kezén tart. Settenkedik, képes a semmit sem adó tévé előtt ülni órákig, és annak annyi, aki felidegesíti és a gyerek a pokolba kívánja. Ahogy Gary szembesül azzal, hogy Lucas születésnapja június 6-án 6 órakor van, hogy egy sátánista szeánszon fogant, egyre biztosabb benne, hogy az Antikrisztus mostohaapja lett. Mit tegyen?

Lehet egyszerre egy film paródia, és mégsem az? Ilyen meghasonlott filmnek érzem a Little Evil című alkotást, és még töröm is a fejem, hogy milyennek érződött.

Ami biztos, egy az egyben azokat a kliséket használja, amiket a pokoli gyerekes filmekben szoktak. Az a báb, ami nem csak egy báb, ijesztő hangon egy más entitás beszél belőle – ráadásul kecske alakú. A Sátán egyik megjelenési formája. Ahogy Lucas a semmit nem játszó, csak képzavaros tévé előtt ül, ráteszi a kezét. Láttam már nem is egy horrorban. Sőt, a gonosz elég sok filmen támad a tévén keresztül. Elég csak Samarára gondolni, vagy a Sinister démonára, akinek kész filmes története van. A szekta, amelynek olyan tagjai is vannak, akik nem tűnnek szekta tagnak – Rosemary gyermeke, helló! Valahol olyan ez a film, mintha Rosemary megszökött volna a gyerekével, aztán próbálna normális családot teremteni neki.

Minden elem kicsit túljátszott, kifigurázott – még az is simán belefér, hogy az Óment emlegetik, és onnan akarnak ötletet lopni, vagy éppen ellentmondanak az ott történteknek. Ezek alapján lehetne paródia, de azoknak nem kellene viccesnek is lenni? Mert én ezt a filmet nem éreztem humorosnak. De nem is komolyan veendő horror, simán a kettő közé sorolnám.

Amivel humorosak akarnak lenni, az inkább borzasztó. Mondjuk, amikor Gary szó szerint a sírból telefonál, azon vigyorogtam. De minden más jelentben, amikor Al akar lenni a humorforrás, sikítani tudtam volna. Az egyszerűen borzalmas volt!

A karakter is, a színésznő is, aki játssza. Már eleve az, hogy ő nő létére mostohaapa. Most komolyan, ez vicc akart lenni? Láttam már olyan filmet, ahol meleg pár nevel gyereket, de egyben sem hívtak nőt apának. Akkor két anyja volt a srácnak. Vagy két apja, attól függően, milyen pár nevelte. Erőltetett, túljátszott, inkább bántó, mint poénos karakter. El tudom képzelni, hogy Bridget Everett hasonló karakterekre alapozta a komikusi pályáját, de ebben a filmben, ilyen formában nagyon nem működött.

Látványra semmi extra, nem dobták tele CGI trükkel. A jump scream visszafogott, alig van jelen. Igazából azzal operálnak, hogy a kissrác igencsak ijesztően néz. Több nem is hiányzott nekem, már különben is unom a jump scream effekttel operáló horrorokat.

A casting korrekt, itt Evangeline Lilly se ment az agyamra, Adam Scott hozza a formáját.

Még egy kis családi filmes tanulság is kisült belőle: mindenki maga dönti el, mivé válik.

Szóval, megakadtam. Félúton paródia és horror között. Egyszer elment, de annyi elég is.

Little Evil - 5/3 igazán paródia irányba nem mentek el. Vannak jó ötletek benne, de idegesítő alakok is.

https://www.youtube.com/watch?v=Mnj-MXs1yVU

Gyerekes, világot mentős, varázskardos.

Alex még gyerek, és megvan a maga baja. Máig hiányolja az édesapját, aki évekkel korábban hagyta el őt és az anyját. Az iskolában is sokat piszkálják, főleg két nagyobb gyerek: Lance és Kay. Egyszer egy építési területre üldözik, ahol Alex lezuhan a törmelék közé. Egy kőben kardot talál, amit kihúz. Nem sejti, hogy ezzel természetfeletti erők célpontjává vált: Morgana, a legendás Arthur király boszorkány féltestvére kezd feléledni a föld alatt, és a kardot akarja a hatalommal együtt. Alex a megjövendölt király, akinek ki kell ellene állnia lovagjaival. 4 nap van napfogyatkozásig, míg minden éjjel démoni harcosok támadnak rájuk. Ez idő alatt kell felkészülni, sereget gyűjteni. Szerencsére jó barátja, Bedevere és az időkapun érkező Merlin segítségére lesznek, és még ellenségeiből is barátok lehetnek a nagyobb célért.

Van pár olyan karakter, akikhez rendszeresen visszatérnek a filmesek és a regényírók is. Robin Hood, Frankenstein, Sherlock Holmes, és még sorolhatnám. A kerekasztal lovagjai, Arthur király története is része ennek a kánonnak.

Az egyik legutóbbi filmes feldolgozása ez a családi – bár elsősorban a gyerekeket célzó – film. Az első gondolatom az volt, hogy zavar, mennyire eltértek az eredeti mondától. Morgana nem éppen a fekete mágiát és a nyílt harcot választotta, hogy megszerezze a trónt. Nőiesebb és alávalóbb módszere volt ennél, de most nem az a cél, hogy ezt elmeséljem. Aztán beláttam, hogy az eredeti történet itt nem használható. Egy fattyú gyermek, aki apja életére tör – abból hogyan lenne mai családi film?

Használják az eredeti történet elemeit, de a cselekmény érdekében mernek változtatni is rajta. Teljesen kimarad Lancelot árulása – fura is lenne, ha 11-12 éves gyerekek harcában szerepet kapna, hogy a királyné kibe szerelmes. Tetszett, ahogy a Tó Hölgye minden vízben jelen van. Tetszett, ahogy Merlin 3-4 alakban is megjelenik, és milyen bolondos figura lett. Bár azt fárasztónak találtam, ahogy nem tudja megszokni, hogy a mi korunkban már mindenütt ablak van, így ő madárként mindig csattan egy nagyot az üveg nyílászárókon.

A történet mozgalmas, helyenként egészen szórakoztató. Igaz, a nagyon gyerekes volta miatt egyszer-egyszer bele is untam, de azért inkább tetszett összességében, mint nem.

A látványvilága elmegy. A CGI csontváz harcosok a lovaikkal egészen jól néznek ki, ha már máshol láttunk ilyet, van ahol jobb tervezésben is. Morgana viszont csalódás volt. Emberi alakban a körötte kígyózó indákkal, sárkányként még inkább. Ahogy emberi arcot erőltettek arra a gyíkra, szinte hallottam a fejemben, ahogy ő maga is azt akarja, valaki szabadítsa már meg a szenvedéseitől.

Az üzenete jobb, mint a családi filmeké általában. Arra nevelnek, ki is mondják, hogy a gyerekeké a jövő. Az ő döntéseik, jövendő tetteik határozzák meg, jobb lesz-e a világ. Mert most nem jó hely, tele van korrupcióval, szenvedéssel és bűnnel.

A szereposztás – a két felnőtt fontos mellékkarakter neve jól cseng. Merlin Patrick Stewart lett, rajta szinte látom, hogy örömmel bolondozik. Rebecca Ferguson simán csak elveszik Morgana jelmeze alatt.

Gyerekeknek remek kis délutáni matiné, egyszer a szülők se halnak bele.

Király ez a srác! - 5/3,5 helyenként kifejezetten szórakoztató, tetszett az üzenete. De nagyon gyerekekre szabott.

https://www.youtube.com/watch?v=JMGsCDGYjO0

(A csapat új tagja először jár a titkos, földalatti börtönben.)

Oké, elég a bizonytalanságból. Miféle szörnyeket rejtegettek itt lent? Indominus Rex? King Kong? Az a gyerek az Ómenből? (MacGyver)

(Minerva újra találkozik a régi tanárával, akit máig gyűlöl.)

• Haragból küzdesz, Minerva. Nem elszántságból. Ez kiszámíthatóvá tesz és hanyaggá.
• A harag tart életben. Sokkal hasznosabb, mint te voltál.
• Mennyivel több lehetnél nélküle. (Into the Badlands)

(Sheldon és Amy meg kell jelenjen az igazgató előtt. Sheldon hamar tisztázza is a tényállást a feleségével.)

Engem is látni akar. Ok, egyeztessük a sztorinkat: minden a te hibád. (Agymenők)

(A sebész a hóviharban elakadt, de nagyon kellene a kórházban a jelenléte.)

• Hundley, hat kilométerre vagyok. Bármi is az, hívja dr. Kayst!
• Kays Floridában nyaral. Minának súlyos hipotermiás betege van szívleállással.
• Hacsak nem nyomom keresztül a lábam a kocsim padlóján, és hajtok oda, mint Frédi Flintstone, nem tudom, mi mást tehetnék. (The Resident)

(Az apának nem tetszik, a menő bandák milyen nevet választanak.)

• A zenekarról beszélnek, apa.
• A Zeppelin már egy banda? A generációtok mindent tönkretesz. Hermits (remeték), stones (kövek), beetles (bogarak)... ezek a szavak régen jelentettek valamit. (The kids are alright)

(Ha az egyik tanár túlzottan kotnyeles, egy kolléga helyreteszi.)

Josie, megkérdezzük, hogy van angolul, hogy egy sárkány vagy? (Isten hozott Trouvilly-ben!)

(Kényelmetlen, amikor a verőember rossz célpontot kap el.)

• Komolyan, nem gondolod, hogy mégiscsak ő lehetett?
• A fickó megrövidített 2 millió dollárral. Hidd el, nálad is jobban szeretném, ha ő lenne.
• Ok, rendben, nem ő az. Van, akkor valami javaslatod mit kezdjek vele?
• Az már nem az én gondom. (Bull)

Szellemes, gyerekeket fenyegető, szembeszállós.

Anna gyászoló özvegy, aki nem merülhet el a veszteségében. Helyt kell állnia, mint két gyermek édesanyjának, akiknek hiányzik a szolgálatteljesítés közben elhunyt rendőr apjuk. A munkahelyén is számítanak rá, veszélyeztetett gyerekekkel foglalkozó szociális munkásként dolgozik. Ő megy ki Patriciához, akinek két fia pár napja nem volt iskolában. Anna egy szekrénybe zárva talál rá a két gyerekre, akik otthonba kerülnek, míg az anyjuk börtönbe. Ám még az este telefon jön: a két kisfiúra megfujtva találtak rá a folyóban. Patricia Annát okolja, aki nem engedte, hogy megvédje a fiait. Anna nem ért semmit, de aztán saját két gyereke is fura tüneteket produkál. Lassan hinni kezdi, a gyászoló asszony szelleme most az ő gyerekiért jött el. Egy egykori pap az egyetlen reménye, hogy mindannyian megélik a holnapot.

Kellett már a Démonok között univerzumnak, hogy valami új is történjen benne. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem már egyre unalmasabb a démonok, akik ellen küzdenek benne. Az alapfilmekkel elvagyok, de Annabelle és az Apáca sem nyerte el a tetszésem.

A gyászoló asszony csak félhivatalosan része a sorozatnak, de elég sok az utalás, hogy annak részeként kezeljük. Hoztak át onnan szereplőt, és megidézik a már emlegetett babát is. Ugyanúgy egy gonosz entitás ellen küzdenek. DE nyugi, nincs hozzá előismeretre szükség, az is érteni fog mindent, akinek nem mond semmit a Warren házaspár neve.

A történet magja a kliséknek megfelelő. Van egy gyanútlan család, akik tudtukon kívül egy természetfeletti lény útját keresztezik, aztán indulhat a harc a túlélésért. Lesz renegát pap segítő szándékkal, lesznek a semmiből kinyúló és megijesztő kezek, ijesztő arcok, lesz szentelés és imákkal démonűzés is. Az is megfelel a szokásos filmeknek, hogy egy egyedülálló anya igyekszik a gyerekeit életben tartani.

Aki még nem látott ilyesmit, el lesz vele, mert a kötelezőket szépen felmondja a film. Korrekt iparos munka, de annál nem több. Újat nem tesz a zsánerhez, csak használja azok szabályrendszerét és látványvilágát. Akinek nem az első menete hasonló filmekkel, eléggé tudni fogja előre, miből és hova tartunk.

Ez nekem legjobban a jump scream jeleneteknél látszik. Mert ebben a filmben is azzal akarnak frászt hozni ránk, hogy a semmiből feltűnik a szellem. Hirtelen megragad, üvölt, meg hasonlók. Aki képben van a zsánerrel, már a kamera állásából vagy a háttérben futó zene váltásából előre fogja mondani, hogy most tessék figyelni, mindjárt lecsap a szellem! Jól vannak időzítve, a zsánerben ijesztőek is, csak nagyon ismerős.

A karakterek jól illenek a zsánerbe, szintén. A szereposztás most nem olyan erősségű, de nem is kellett bele több név. Linda Cardellini mellékszereplőként több mindenben volt már láthatóan, mondhatni, már rutinból hozza ezt az anyatípust. (Neki kell most a hátán vinni a filmet, nagyjából sikerül is neki.)

Legyek kicsit gonosz? Már kitaláltam, milyen magyar sztorit lehetne beemelni ebbe az univerzumba. Ágnes asszony szelleme is kísérthetne, aki Arany óta mossa véres lepedőjét. Ő lehetne a szellem, aki hűtlen férjeket/feleségeket tesz hidegre, aztán csak mosna.

Nem tudom azt mondani, hogy ez az a horror, amire vártam, de ezt még nézhetőnek találtam.

A gyászoló asszony átka - 5/3,5 nézhető. Jól időzített jump scream, hangulatos atmoszféra, de újat nem tud mutatni.

https://www.youtube.com/watch?v=r6NWfj-gB5g

5: Thor trilógia – a Marvel viking istene sok mindenen van már túl. Alapvetően folyamatosan családi vészhelyzeteket kell megoldania saját filmjeiben. Van egy öccse, aki mindig rosszban töri a fejét, és rendszeresen puccsot kísérel meg. Aztán kiderül, hogy egy nővére is van, aki kivételesen erős, és családi hagyományok örököseként hataloméhes is. Volt már királydráma. Látványos, de zavaros sci-fi kaland. Humoros akcióorgia. A kedvencem a 3, felvonás, de ez teljesen szubjektív. Mindenki kiválaszthatja, melyik az ízlésének leginkább megfelelő. Közös erősségük a látványvilág, az erős szereposztás. Igaz, az eredeti viking mitológiát nem ismerheted fel benne, csak pár utalás akad, ami helytálló.

4: A kívülálló – Kainan harcos, aki már túl sokat vesztett. Most hajótörést szenved, és az általa szállított szörnyeteg elszabadul – kénytelen levadászni. Ám azzal szembesül, hogy űrhajója időutazásra is vitte. Visszakerült a vikingek korába. Be kell illeszkednie a helyiek közé, és velük kell egy idegen világ szörnyét levadásznia. Új otthonra, új családra lel, és miközben szembenéz a múltjával, a múltban megleli a jövőjét. A CGI még nem volt erős. A történetbe is bele lehetne kötni, de nekem tetszik az ötlete. Sok utalás jól működik a viking mítoszokra, James Caviezel itt már a Person of Interest előtt is badass. Mellette meg olyan színészek bukkannak fel, mint Ron Perlman, John Hurt.

3: The last kingdom – Bernard Cornwell regényei elevenednek meg e sorozatban, mely legutóbbi évadával már a Netflix égisze alá került. Korábban is korrekt volt, de az utolsó évad kifejezetten erősre sikerült. Wessex az utolsó keresztény királyság, és Alfréd király mer arról álmodni, hogy egész Anglia egyesülni fog keresztény színekben. Ehhez csak a vikingekkel kell végezni, ami lehetetlennek tűnik. Uthred keresztény birtokosnak született, de nagybátyja ármánya miatt vikingek nevelik fel. Később Alfréd embere lesz, és mindig küzd kettős identitásával. Politikai és csatatéri ármányok, izgalmas karakterek, és már a külcsín is méltó a tartalomhoz. Ha csak az utolsó évadot nézném, ez lenne a 2. helyezett a 3. helyett.

2: Vikings – de mivel teljes sorozatban gondolkodtam, ez a széria eggyel feljebb került. A kezdése nagyon ütött, mára teljesen elszappanosodott, romlik minden téren. Ragnar Lothbrok földműves és harcos volt, aki egyszer valami merészbe vágott. Új partokra vezette a hajóját, és Angliába került fosztogatni. Új irányt adott a vikingeknek, királyi rangra emelkedett, és már életében legenda lett. Az ő életében személyes drámák, politikai ármányok és viking hagyományok voltak a meghatározóak. Ekkor még a sorozat is igyekezett valami történelmit villantani, nemcsak szórakoztatni. Véres volt, látványos volt, szórakoztató volt, de több is. Már Ragnar fiainak történetét mesélik és ez a plusz kiveszett belőle.

1: Így neveld a sárkányod – nagyon elfogult vagyok, így ez a helyezés a rajongásomnak is betudható. Mert Hablaty viking törzs szülötte ugyan, de ebben a mesében az igazi vikingekről nem sokat lehet megtudni. Már eleve az, hogy sárkányok is vannak a történetben… de annyira szívmelengető, olyan szép mese, hogy ennyi viking szál is elég, hogy ide írjam. A történetet kell még valakinek ismertetni? A vikingek Hibbant-szigeten napi szinten küzdenek a sárkányokkal, míg a törzsfő szerencsétlennek tartott fia, Hablaty véletlenül le nem lövi a legritkábbat, egy Éjfúriát. Megölni nem képes, inkább titkon gyógyítja és összebarátkoznak. Ezzel az egész törzs történetét megváltoztatja. A mese szól a felnőtté válásról, a barátságról. Gyönyörű a grafika, a karakterei nagyon szerethetőek. Tényleg csak egy baja van: vége lett. De öröm az ürömben, méltó vége lett.

Tanáros, kisvárosba költözős, szerelmes.

Agathe imád tanítani, ha a családja szereti is azzal cukkolni, hogy ennél sokkal fontosabb és komolyabb munkát is végezhetne. De a nő az angoltanítást és a gyerekeket is kedveli. Így nem is kicsit sokkolja, amikor a párizsi állását nem hosszabbítják meg, hanem egy vidéki iskolába nevezik ki angolt tanítani. Az apja megígéri, hogy a kapcsolatait használva áthelyezteti, csak egy évet kell kibírnia vidéken. Így Agathe belevág a kalandba, ha kezdetben folyton csak a rosszat is látja mindenben. A gyerekek keveset tudnak angolul, ráadásul a szemtelenek. A kiadó lakás csak egy szoba, a háziasszony ráadásul bolondos. És miért akarja mindenki az erdőbe küldeni? De elég egy szimpatikus matematika tanár, némi erőfeszítés, és a nő otthon kezdi érezni magát.

Francia filmek, annyira próbálkozom, miért nem találok végre egy olyat, amit kedvem lenne újranézni? Ez az a szint, mint a legutóbb látott Omar Sy film. Egyszer meg lehet nézni, de sem maradandó élmény, se felhőtlen szórakozást nem nyújt. Hol van az a varázslat, amiért szerettem a francia filmeket? Lassan kénytelen leszek feladni, és Amelie, majd a Kóristák vigaszához nyúlnom.

De előbb nézzük, milyen a jelen filmünk!

A történet klisés. A fővárosi tanár lekerül vidékre – ez megfelel annak, amikor az amerikai filmben a menő körzet tanára elmegy egy szegényebb körzetbe tanítani. Már az Apácashow 2. része is erre épült, de így hirtelen eszembe jut még a Vezet a ritmus, az Osztály, vigyázz, de még a Kóristák is. Az kit lep meg, hogy a foglalkozásnak hála a gyerekek megkedvelik a nőt, és tanulni kezdenek? Hogy lesz egy jóképű, kedves férfi, aki a főhősnő szívét megdobogtatja? Hogy pont akkor kapná meg az állom állást, amikor már helyben is jól érezné magát? Ahogy mondtam, nem eredeti ötlet, hanem klisék halmozása a film.

Hangulatában sincsen semmi plusz. Sem a karakterek, sem a kisváros nem rendelkezik valami egyéni színnel, bármivel, amiért megjegyezném őket magamnak. Nincsenek hagyományok, kiugró látnivalók, a szereplők a lehető legközelebb állnak a hétköznapihoz. Nem is értettem, hogy a matematika tanár, Raphael, miért tetszik meg a nőknek elsőre. Mintha olyan jó pasi lenne, de szerintem nem az. Amivel különben nincsen baj, mert mindenki ennyire hétköznapi a filmben. Csak a kiemelése furcsa, mert nincs alapja.

Nem lett igazán vicces a film. Most komolyan az a legnagyobb ötlet, hogy a gyerekek olyan bénák angolból, hogy amikor olyan házit kapnak, hogy rajzoljanak egy luxus villát, lesz, aki egy arany villát (evőeszköz) rajzol és ad le?

A konfliktus is semmilyen. Annyira hiányzott egy kis dráma, valami igaz érzelem ebből az egészből! Így csak egy limonádé, aminek semmi egyedisége nincsen. Csak nézed, aztán el is felejtetted, milyen volt a film.

Ahogy most belegondolok, nekem az volt a film legemlékezetesebb része, amikor Brüsszelbe mentek kirándulni, és megnézték az Atomiumot. Az sem a jelenet miatt, csak jó volt filmen is látni a helyszínt, visszahozta saját nyaralási élményeim.

Nem fájt nézni, de semmi pluszt sem adott. Ez csak egy elment…

Isten hozott Trouilly-ben! - 5/3 ismeretlen színészek, közepes poénok és sokszor látott klisék – egyszer elmegy, de ennyi.

https://www.youtube.com/watch?v=yc8wu1FGUIM