Cím: Az – második fejezet

Készítők: az első sikerét folytatja a stáb, csak gyerekek helyett felnőttek küzdenek a gonosszal. Nem bízták a véletlenre, a stáblista olyan erős, amilyennel horror talán még soha nem büszkélkedhetett. James McAvoy, Jessica Chastain, Bill Hader is küzd majd a Bill Skarsgard formálta bohóccal.

Műfaj: horror

Cselekmény: 27 telt el, és a csapat tagjai emlékeznek az esküjükre. Ha Az visszatér, ők is eljönnek, hogy leszámoljanak vele. Ezúttal végleg. Az valóban eljön, gonoszabb és kegyetlenebb, mint valaha. De ki fog végezni a másikkal?

Várható megjelenés: 2019. szeptember eleje

Miért várós?

• Az első rész nagyon jó volt, reménykedem a folytatás minőségében is.
• Van esély egy jó horrorra, ami nem a Démonok között istálló terméke – már annyira unom az apácát, meg az ijesztő babát, más kell!
• Láttátok a szereposztását? James McAvoy önmagában bevonzana, de más kedvencek is leszerződtek a filmbe.
• Nagyon durva, amit Skarsgard ki tud hozni egy horrorból – lassan King specialista a srác. Hol vannak már azok az idők, amikor szépfiúkat játszott…

Történelmi, kosztümös, indiános, emberi jogos.

Catherine Weldon megözvegyült, és első dolga, hogy leszaggassa magáról az apja és a férje által ráerőszakolt láncokat. Művész volt, portréfestő, és valami jelentőset akart festeni, hogy megmutassa, nőként is meg tud állni a saját lábán, sikeres lehet. Kitalálja, hogy az utolsó nagy indián törzsfőnök, Ülő Bika portréját festi meg. Leveleket ír, majd maga is útra kel. Dakotában azzal szembesül, hogy senki sem támogatja a tervét, haza akarják küldeni. Pénzzel veszi rá Ülő Bikát, hogy maradhasson és dolgozhasson. Személyesen tapasztalja meg, hogy tették tönkre a fehérek az indiánokat, és továbbra is pusztítják az életformájuk. A saját bőrén tapasztalja, milyen gyűlöletre képesek a fehérek. Amikor egy új földtörvény az indiánok érdekeit sérti, ő is kiáll mellettük és tanúja lesz az eseményeknek.

Az Államok az európai országokhoz képest fiatal országnak számít. Ezért is alakult úgy, hogy a western lett az ő történelmi filmjük. A klasszikus érában nagyon sok ilyen film készült, és dicsőítette a bátor seriffeket, a hősies pisztolyhősöket, akik megvédték a telepeseket. Az indiánok e filmek többségében a gonosz szerepére kárhoztattak, némelyikük lehetett csak jó barát, mint Winnetou. Arról hallgattak a filmek, hogy mit tettek a fehérek az indiánokkal – tudtátok, hogy a skalpolás sem indián szokás volt? Az európaiaktól tanulták el.

A mai western újul abban az irányban, hogy többet és igazabbat akar mutatni nekünk. Nem makulátlan hősöket és nemes telepeseket. DiCaprio már félvér fia haláláért is állt bosszút, túlélve a hegyet, medvét és a sírt. Ez a film pedig arra világít rá, milyen bűnöket követtek el az indiánok ellen államilag is.

A film ugyan egy személyes történetbe csomagolja, de az üzenet a lényeg. Minden téren megsemmisítettek egy civilizációt és életformát, mely más volt, mint az ő érdekük. Ok, az valahol érthető, hogy kemények voltak azokkal, akikkel pár éve háborúztak is. De a bűnök mindkét oldalon felsorakoznak: a fehérek voltak, akik szívbaj nélkül mészároltak le indián nőket és gyerekeket a csatát követően. Az indiánok szabadságuk vesztve, tengődtek azon, amit hagytak nekik. A filmben ezt a maradékot is igyekeznek elvenni tőlük. Látszólag jogi úton, törvényesen, de gond nélkül véresebb eszközökhöz nyúlnak – övék a túlerő, a technikai fölény is.

A más kultúra elfogadása, az indiánokat sújtó előítéletek özönében, Catherine történetén keresztül válik személyessé. A nő nyitott, és hajlandó igazán látni, és megérteni az indiánokat. Még segít is nekik a maga eszközeivel. Az övé lenne az emberi, a követendő hozzáállás, de a történelmet nem a jó emberek írják. Ez tragikussá teszi a harcát és az alakját: eleve bukásra van ítélve, a néző tudhatja a film elejétől kezdve.

Nem látványfilm, de korrekt történelmi hangulatot sikerült kelteni. A kosztümökre, helyszínekre is odafigyeltek.

Erőssége a filmnek a szereposztása is. Jessica Chastain szokás szerint jó, és Sam Rockwell simán hozza megint a karaktert, amiért Ebbing határában Oscart is kapott.

Talán lehetne eseménydúsabb, pörgőbb is, de a célját így jobban eléri. Mutat egy másik nézőpontot a történelemre, és emberségre nevelget.

A nő, aki előttünk jár - 5/4 lassabb film, de tele jó színésszel, korhű környezettel és kellően erős, hatásos üzenettel.

https://www.youtube.com/watch?v=kFFwknK6iUI

Nyomozós, összebarátkozós, rendőrös.

Sebastian Bouchard egész életét párizsi kerületében töltötte, és neki ez így meg is felel. Élni, rendőrként dolgozni, mint belleville-i őslakos akar. A barátnője, aki összeköltözne vele, sérelmezi is, hogy a férfi se a kerülettől, se az anyjától nem képes elszakadni. Mikor egy gyerekkori barátja hazalátogat, egy Miami felől érkező drogügylet nyomában járva, Bouchard is az események sűrűjébe kerül. Ő van a férfival, amikor merénylet áldozata lesz. Ő ígéri meg az özvegynek, hogy előkeríti a tetteseket. Mivel a halott rendőr apósa hatalommal bíró attasé, Bouchard egy repülőn találja magát az anyjával, és Miami felé veszik az irányt. Egy helyi rendőr, Garcia lesz a társa, és együtt állnak neki a droghálózat felderítésének.

Mindenkinek megvannak a maga kedvencei, és születnek is jó rajongói filmek. Amelyek valóban megidézik egy-egy szeretett film stílusát, cselekményét, és közben önmaguk is tudnak lenni. Nos, ez a film nem ilyen.

Francia komédia, az utóbbi évek egyik legtöbbet látott francia színészével a főszerepben – Omar Sy most rendőrként igyekszik bizonyítani, miközben az amerikai életérzést nyomatnák a filmben ezerrel.

Hiszen az amerikai buddy rendőrfilmek voltak a minta. Bouchard nagy rajongója is ezeknek, keményebb akciófilmekkel együtt. Még a filmet is telenyomták Halálos fegyver vagy Piszkos Harry idézetekkel. De ettől nem lesz olyan, mint azok voltak!

Egyrészt, maga az ügy, amit fel kellene deríteni, egyszerű. Tulajdonképpen már a nyomozás elején tudja, kit kell elkapnia, csak a diplomáciai mentesség miatt trükkösen kell bizonyítékot szerezni. Ezzel el is meséltem a nyomozást. Amiben nem a krimi dominál, hanem a mókás helyzetek halmozása. Nem azon van a hangsúly, hogy Bouchard hogyan szerzi meg az információkat, hogyan rakja össze a részleteket, hanem hogyan megy az anyja az agyára. Milyen ruhát vegyen fel, hogy nyomhassa Miami Vice stílusban. Hiányzik is nagyon a krimi belőle, mert hiába alapvetően komédia, mégiscsak rendőrös komédia…

Gond az is, hogy annyira a komédia a hangsúly, hogy aminek drámának kellene lenni, az nem lett az. Meghal szegény jó barát, látjuk a temetését a síró özvegyével és megtört gyerekeivel, a következő pillanatban meg önfeledten megy a buli a napfényes Miamiban? Minek kellett motivációnak egy halál, egy tragédia, ha aztán semmi súlya sem volt?

A két eleinte ellenséges, de összebarátkozó rendőr vonal se nyerte el a tetszésem. Nincs olyan kémia a karakterek között, mint a fentebb emlegetett amerikai filmekben szokott lenni. Amíg megkerülik egymást, amikor már összedolgoznak – nincs különbség az érzésben, ami gond.

A casting. Az Omar Sy filmek többségét bírom, de ez most nem tetszett tőke. Egy-egy ponton drámát kellene játszania, de ezek simán röhejesre sikerültek. A laza, menő zsaru jobban megy a színésznek, de most nem esett jól ez a komolytalan karakter. Luis Guzman lehet még ismerős, akinek meg a rosszfiú szerepek állnak jobban, nekem nem tud hiteles lenni, mint elkötelezett rendőr. (Bár inkább ő, mint Omar Sy.) Azt is furcsálltam, milyen multikulti lett a film. A francia, afrikai gyökerű rendőr az ázsiai barátnővel és mexikói baráttal…

Ettől is többet vártam, se elég vicces, se elég krimi nem volt.

A belleville-i zsaru - 5/3 az amerikai rendőrös filmeket koppintja, de kevesebb humorral és eredetiséggel.

https://www.youtube.com/watch?v=7ABftTJehn8

(Nővérek egymás közt a családról beszélgetnek.)

• Hogy van anyu?
• Alszik.
• Biztos?
• Odatettem a tükröt az orra alá.
• Igen, hát muszáj a múltkori után.
• 5 perc választotta el az élve temetéstől.
• Annyira dühös volt… (The Marvelous Mrs. Maisel)

(A próbát erős repülős hangok zavarják meg, a rendező ki is akad.)

• Ez meg mi?
• Próbálják a Zoliék a repülőhangot, amit te kértél.
• Zolikám, azt beszéltük, hogy néha elhúz egy repülő a hotel felett, nem azt, hogy lerohanja őket a Delta Force! (Csak színház és más semmi)

(Eligazítás, ahol Carl megint megvillantja, mennyire empatikus. )

• Miféle hely ez a sziget?
• Zakkant lányokat tartottak ott.
• Vagyis, akiket a férfitársadalom annak tekintett. Lényegében az állam által számkivetett lányok börtöne volt. Én kamaszkori mélypontjaimon még hallottam apámtól, hogy szerencséd, hogy most élsz Rose, különben mehetnél Sprogo-ra. A faszfej.
• Nem ismertünk gyerekként, de lehet, hogy kibírhatatlan voltál. (A 64-es betegnapló)

(Jake tippje bejön, tényleg a pszichiáter a gyilkos, de már vár rá a kocsijában gyilkolási szándékkal.)

• Kiszagoltam magát.
• Tudtam! Maga egy Hannibal.
• Húzódjon le jobbra! Állítsa le a motort!
• Miért csinálja ezt?
• Mert megtalálta a jegyzeteimet, és felteszem, kikövetkeztette, mit tettem Susannel és Jamesszel.
• Jamest is megölte?
• Hoppá! Ezek szerint csak Susant következtette ki. De nem számít. Jamest sosem tekintette volna gyanúsítottnak, nagyon kedves és rendes ember volt.
• Akkor miért ölte meg?
• Mert nyilvánosságra hozta volna a viszonyom Susannel, ami tönkretette volna a karrierem.
• Tudtam!
• Meg kellett tennem a többi betegemért! Tudja, sokan vannak, akiknek az egészsége tőlem függ.
• Aha, kivéve azokat, akiket meggyilkol.
• Az csak kétszer fordult elő.
• Egyszer már korábban is?
• Rothmanék. Borzalmas emberek voltak, senkinek se hiányoznak.
• Maga tényleg borzalmas pszichiáter. (Brooklyn 9-9)

(Az egyik nyomozónak nem tetszik, hogy Carl átvenné az ügyét, de a főnök leállítja.)

• Mondjuk, ez éppen nem egy Q ügyosztályos eset.
• Ne is haragudj, úgy 12 éve történt és az áldozatok múmiák. Ez aztán akkora Q, hogy a fal adja a másikat. (A 64-es betegnapló)

(Abigail megérkezik sikeres unokatestvéréhez, aki fel is méri, miért jött a rokon.)

• És mit akarsz?
• Reméltem, hogy felvételt nyerhetek Önnél, mint… valami.
• Mint mumus a gyerekek mellett, esetleg? (A kedvenc)

(Miután megszöktették Dumbót, az igazgató számon kéri az idomárt.)

• Torzszülött, mit művelt?
• Amiért fizetett, uram. Pokoli műsort kapott. (Dumbo)

 (Chester elkapja Marcost, és be akar vallatni vele mindent. A fiú visszaszól, és Chester másik foglya is beszól.)

• Aha, Chester végzett velük.
• Mert?
• Mert… kétségbeesetten azt akarja, hogy számítson valamit ebben a világban, nyomot hagyjon, még akkor is, ha teljesen jelentéktelen. Miután építésre nem képes, csak rombol. Ő olyan, aki a köztévén is megdugna egy kecskét a 15 perc hírnévért.
• Ahhoz neki még kamera sem kell. (Deadly class)

(Gyuri és menyasszonya megint vitáznak, de a nő rögtön vált, amint Teca beszól.)

• Különben meg nem felejtek el soha semmit.
• Csak meglocsolni engem húsvétkor.
• Most mért mondod, drágám? Meglocsoltalak.
• Téli szélvédőmosóval.
• Az egy véletlen volt.
• Hát akkor te vagy ilyen büdös?
• Az én vőlegényem legalább kreatív. (A mi kis falunk)

 (Isten előadja családjának legújabb tervét, testvérei nem is értik, a szülei hogy bírják végighallgatni is.)

• Nem értem, hogy bírják elviselni.
• Anya sok bogyót szed. (Miracle workers)

Családegyesítős, cirkuszos, repülő elefántos.

Holt Farrier hazatér a háborúból, és csupa veszteség lett az élete. A harcokban odaveszett az egyik karja, míg otthon egy járvány elvitte a feleségét. Most egyedül maradt két kisgyerekkel, és egykori munkájának is annyi. A cirkuszban lovakkal dolgozott, amiket eladtak. Most elefántok mellé helyezik, akikkel nem tud mit kezdeni. Az újonnan vett elefánt megellik, és a kicsinye felforgatja a cirkusz életét. Hatalmas fülei vannak, ami miatt szörnyszülöttnek kiáltják ki. Még az anyjától is elválasztják, amikor az védeni akarja a kölykét. Holt két gyereke kezd el foglalkozni vele, és rájönnek, a kis elefánt képes repülni. Dumbo hamar szenzáció lesz, akire felfigyel egy lelketlen, gazdag cirkuszos is, akinek csak a profit számít. Amikor erre a cirkusz ráébred, végrehajtják a maguk forradalmát magukért, Dumbóért.

A Disney továbbra is folytatja klasszikus meséinek újraélesztését, élőszereplős formában. A legújabb ilyen projekt a Dumbo, amely eléggé megosztóra sikerült. Én elvoltam vele, de hozzáteszem hamar, soha nem voltam nagy Dumbo néző.

Nekem tetszett, hogy hozzá mertek nyúlni a történethez. Nem a régi mesét látjuk emberekkel – elég nehézkes is lenne úgy, abban a kis elefánt és egy egér vitte a prímet, meg a varjak. Tényleg, majdnem elfeledkeztem a madarakról! Itt van a kis elefánt körül egy egész cirkuszi közösség, családokkal és különböző fellépőkkel. Nem is Timmy lesz Dumbo védangyala, hanem Holt két gyermeke veszi át ezt a szerepet. Más az alaptörténet, amibe beleépítettek egy csomó olyasmit, ami az eredeti meséből jött. Ugyanúgy megvannak a bohócok, egy pillanatra megidézik a varjakat, Dumbo és a toll története is ismerős lesz, vagy az anyaelefánt dala, amikor elválasztják a kicsinyétől és Dumbo kiszökik hozzá – vagy az álomjelenet, most buborékokkal és az ismerős dallammal.

Tetszett, hogy megváltozott a cél és a végkimenetel is. Egy mai mesében nem lehet az a vége, hogy Dumbo cirkuszi sztár lesz, és így visszakapja az anyját is. Most már a szabadság és az anyja lesz a cél, és sokkal állatbarátabb a befejezés is. (Még sokalltam is, amikor az újjáalakuló cirkusznak az egyik szlogenje az lesz, hogy ők emberségesen bánnak az állataikkal.)

De akkor nézzük, miért nem lett jobb ez a mesefilm!

Ami nekem legjobban fájt, a CGI. Már olyan szép digitális állatokat csinálnak, miért lett Dumbo ilyen? Nem tűnik igazi elefántnak, helyenként annyira gumiszerű, hogy lelki szemeim előtt már látom, ahogy a hamburger mellé ugyanilyen gumifigurát adnak a menüben. Nagyon emberi lett, főleg a tekintete. Rajzolva, régen, igazi elefánt volt, csak nagyobb fülekkel. Most nem tűnik annak. Rajzfilmesebb, mint a rajzfilmes.

Az emberi szereplők mesésen leegyszerűsítettek és halványak. Hiába van tele a stáb, olyan színészekkel, mint Eva Green, Danny DeVito, Michael Keaton és Colin Farrell, ha mesefigurákat kell megformálniuk. Farrell ráadásul ugyanazt a karaktert hozza, mint mr. Banks megmentése esetében. Ő lesz az új Disney, megváltásra való apafigura?

Burton néha megcsillantja a zsenijét, vannak ütős jelenetek, de sajnos, nem sok.

Egyes dolgokat szerettem benne, másokat nem annyira. Ez csak egy elment.

Dumbo - 5/3,5 újít, de megidézi a régi mesét is. Helyenként nagyon szemkápráztató, máshol fájt.

https://www.youtube.com/watch?v=4rVNJD0_ASg

5: Pillangó - egy férfi története, akit egy francia büntetőgyarmatra küldenek, ártatlanul. Aki szökni akar, és nem engedi megtörni magát. Magánzárka, verés, a szörnyű körülmények ellenére sem adja fel. Minden embertelen körötte, de ő ember marad. Igaz történet alapján, irodalmi forrásból. Két feldolgozása is van már, de minden eddigi vélemény alapján az első film a jobb máig.

4: A góré - nem kell sok, hogy egy jó ember megváltozzon odabent. A film hőse fehérgalléros bűnöző volt, akinek hamar szabadulnia is kellett volna, de minden összejátszott ellene. Beilleszkedik, megkeményedik, és feláldozza magát, hogy a családja kimaradjon abból a mocsokból, ami az ő élete lett. Nekem meg végig az motoszkált a fejemben, hogy megérte neki?

3: Prison Break - ha évadokra vágom, van olyan része, ami közelébe sem lenne a Top5-nek. De van olyan is, amit feltennék a dobogó tetejére. Sokunk ezért a sorozatért kezdett angolul, hetiben junkie-ként sorozatot nézni. Az első évadban minden tökéletesen passzolt. Remek karakterek, komoly drámák, egy olyan terv, ami okos és merész is. Azt az évadot még most is oda-vissza lehet nézni, a többit sajnos nem.

2: Orange is the new black - a női börtönök mindennapjaiba leshetünk be, irodalmi alapanyag alapján. A csini szőke régi drogfutárkodásért kerül be, és szembesül a rendszerrel. Mert van piszok itt bőven. Szemét őrök, korrupció minden szinten. Az emberek pedig legalább ennyi titkot rejtegetnek. Van, aki kedves öreglánynak tűnik, aztán a legnagyobb gyilkos és túlélő mind közül. Nagy karakterek, komoly drámák, és még humora is van. Itt ráadásul, ha be is esik egy-egy gyengébb évad, nincs olyan szintesés, mint a Szökés esetében.

1: Büntető ököl - Vince Vaughn élete legjobb alakítása? Akár ezt is képes lennék megszavazni neki ezért a filmért. Adott egy kisstílű bűnöző, aki rosszkor van rossz helyen, és neki kell elvinni az egész balhét. Noha csak fel kellene dobnia pár embert, és otthon lehetne a terhes feleségével. De neki becsülete van, leül, amit kiszabnak rá. De nem vár rá nyugodt börtönélet: zsarolni kezdik, még nagyobb mocsokba lökik, és egyre nagyobb a pokol, amit túl kellene élnie. A többi rab, a börtönőrök, mindenki rászáll. Ő pedig emberként viseli, és visszatámad, amikor már minden lehetősége elfogyott. Drámai, megrázó film, tele a börtönök erőszakával, és egy olyan Vince Vaughn-nal, aki soha nem mutatott  még ennyit a színészi kvalitásaiból.

Szerelmes, robotos, élet értelmét keresős.

Zoe egy olyan intézetben dolgozik, ahol minél életszerűbb, érzőbb mesterséges emberek – tulajdonképpen robotok – létrehozása a cél. Már a célvonalban vannak, a legutóbbi termék egészen kiváló. Zoe a munka során egyre közelebb kerül a kollégájához is, Cole-hoz. Amikor azonban kezdeményezni próbál, a férfi lefagy. A férfi lassan bevallja, hogy Zoe is az egyik termék, egy mesterséges lény, akit ő programozott. 3 hónapja van üzemben, és direkt nem tudatták vele, hogy mi ő. Tesztelni akarták, mennyire tud beilleszkedni emberek közé, valaki észreveszi-e, hogy a nő más. A vonzalmuk azonban tagadhatatlan, és megpróbálnak randevúzni is egymással. De a nőt folyamatosan kísérti, mennyire valódi a kapcsolat és a szerelem, vagy csak a programja része.

Ez elvileg egy szerelmes film, némi sci-fi beütéssel. A sci-fi eleve nehezebben nézhető műfaj nekem, de most már bajom is volt. Filmet ennyire régen untam, ha rövid akarok lenni.

Ha hosszabb akarok lenni, akkor ennek a filmnek alig van cselekménye. A szereplők modern környezetben, nagyon búbánatosan néznek nagy szemekkel, miközben sétálnak. Néha beszélgetnek. Még a szerelmi szál is ilyen semmilyen, vagy inkább keserves és fájdalmas. Egyszer nem éreztem jól magam, az egésznek annyira lehangoló a hangulata… Ok, talán az is segített a hatásban, hogy nagyon fáradtan néztem, de akkor is – nem adott semmi pluszt, semmi energiát, csak még jobban leszívott.

Utáltam, amilyennek a jövőt és megoldásait mutatták. Az emberek magányosak – akkor miért nem keresik egymás társaságát? A film alapgondolata az, hogy az emberek annyira egyedül vannak, hogy társnak készítenek nekik robotokat. Ami annyira agyament, amikor ott az a sok magányos ember. Hogy is ne lennének egyedül, amikor inkább beszélgetnének és randevúznának egy robottal, mint egymással?

Utáltam, hogy nincs abban se romantika, se érzelem, se logika, ahogy a két főszereplő egymásba szeret. Miért jönnek össze? Oka nincs, a vonzalmat pedig nem érezni a két színész és a két karakter között.

Még jobban irritált Zoe szenvelgése az embersége miatt. Él, érez, de csak egy gép. Ez meg fáj neki. A férfi robot annyira bele is fájdul ebbe, hogy kéri a kikapcsolását. Sok filozófia, sok szenvedés, én meg nem értem, minek nézem ezt.

Plusz, én nem hiszek abban, hogy az emberiség így tudná kezelni a helyzetet. Ha feltalálnak egy robotot, ami annyira emberi, hogy maga is elhiszi, érez fájdalmat is, de mégis csak egy gép, nem szerelmi aspiráns lenne belőle. Hanem a tökéletes áldozat. Akit megszerez egy szadista, aztán kedvére kínozza. A robotnak fáj, szenved, de meghalni nem tud. Egy tökéletes erőszakolható, kínozható baba – az embert meg miért vonnák kérdőre, ha egy tulajdontárgyával szórakozik? Ha mégis átírná a programját, visszatámadna, akkor meg egyenesen haladunk a Terminátor és a Battlestar Galactica felé. Lehet, hogy csak túl sok Black Mirrort nézek, de hogy szeretnénk egy robotot, ha magunkat se tudjuk?

Nekem Lea Seydoux játéka is fájt – egyszerűen irritál a színésznő, itt is.

Ha ilyet, de jót akartok nézni, inkább az Ex Machina legyen a választásotok!

Zoe - 5/2 lassú, túl filozofikus, nekem túl optimista is. Az életben biztosan kihasználnák a gépeket.

https://www.youtube.com/watch?v=1CR7qLjnLX0