Terápiás, élet gondjaival szembenéző, drogos.

Masha exkluzív intézetet vezet. Terápia, de szokatlan eszközökkel. Nem reklámozza magát, ajánlással lehet bekerülni és sok körötte a titok. Most 9-en érkeznek meg, hogy az elkövetkező 10 napban Masha kezei között újjá születhessenek. Hamarosan azonban rá kell jönniük, hogy két dolog köti össze őket: mindenki súlyos traumát cipel magával. Van itt híres írónő, akitől egy netes szélhámos kicsalta minden pénzét, elhitetve vele, hogy család lesznek a gyerekével, akinek a nő lehet az új anyja. Van itt egykori sportoló, aki a sérülése óta a fájdalomcsillapítók függője. De hirtelen meggazdagodott fiatal pár is, akik a pénz miatt magukat és egymást is kezdik elveszteni. A másik, Masha terápiája nem egyszerűen foglalkozás és beszélgetéseket. Mire észbe kapnak, már nagy adagban kapják az illegális szereket is, és el kell dönteniük, végigcsinálják-e így is a kezelést, amivel az asszonynak valami más célja is van, mint segíteni nekik.

A Hatalmas kis hazugságok volt akkora siker, hogy megjelenjen a klónja is. Igaz, a Hulu nem aprózta el. A feldolgozandó könyv, a szerződtetett rendező és színészek – papíron minden adott volt, hogy akkorát szóljon, mint az a bizonyos mini sorozat.

Bizonyos szempontból remek sorozatot raktak össze, mások miatt azonban mégsem tudott olyan lenni, mint az HBO sikere.

A számomra leginkább megosztó, ahogy az eredeti történethez hozzányúltak. Kicsi más a hangsúly, és ettől az egész sorozat másnak tűnik. A regényben el van ítélve, amit Masha tesz az emberekkel. Kiírjam? Bedrogozza őket. Ahogy a drog hatására felszabadulnak és megnyílnak, sokkal gyorsabban lehet velük haladni, mintha beszélgetésekkel és a hagyományos technikával nyitná meg a személyiségüket. Csak éppen ők maguk sem tudják, mit csinálnak. Szinte a betegeken kísérletezik ki, mekkora adagot lehet nekik beadni és nem is egyformán reagálnak a szerre. Elég csak arra a jelenetre gondolni, amikor Frances beleájul a reggelibe, miközben fejben egy trippen vesz részt.

A sorozat ellenben arra tette a hangsúlyt, hogy a 10 nap végére az emberek mindegyike jobban lett. Sokkal előbb kiderül a drog, és ők maguk választják, hogy beveszik és átesnek a teljes terápián. Itt nincs ellenérzés a végére, mondhatni, helyesli a hangvétel alapján mindenki, hogy drogozták őket és kísérleteztek. Ez már nem tetszett.

Ehhez jön hozzá, hogy Masha fenyegetettsége, és amiért az egészet csinálja, nem tetszett. Eleve nem tudok azzal mit kezdeni, hogy az a cél, hogy bedrogozott állapotban a halottjaikkal tudjanak beszélni. Ennél az is jobb lenne, ha szeánszokra járnának. A másik, amit Carmel szálából kihoznak. Értem, ezzel vittek bele egy kis thriller hangulatot, de nagyon nem akart működni. Túl beteg és tört volt az a nő, hogy azt mind megcsinálja, amit a sorozat szerint tett. Nem szerettem ezt a kibővítést benne.

Viszont az egyes emberek drámáit gyönyörűen kibontják, és az megkapó, ahogy pl. a Marconi család minden egyes tagjánál megmutatják, hogyan vádolják magukat Zach öngyilkossága miatt.

Vizuálisan a drog, a látomások megmutatása, ami többé teszi a sorozatot.

Nagyon erős a casting is, szinte minden kiemelt szereplőt sztár játszott vagy erős karakterszínészek. McCarthy, Shannon, Kidman, Evans… mozit is eladnának.

Próbálkozásnak szép – sajnálom, hogy másként facsarták a regényt, nekem az nem tetszett.

Nine Perfect Strangers – 5/3,5 remek színészek, több rétegű dráma, de a vége: most akkor jó, rossz, vagy micsoda?

Nine Perfect Strangers | Official Trailer - YouTube

Amikor másodszor is betörnek a házba, Henry szembeszáll velük. Kiszabadítja a megkötözött Meerát, majd az egyik cserépből fegyvert húz elő, és agyonlövi a betörőket. Azt is, aki megadta volna magát.

Környékbeli suttyók voltak, ahogy a rendőrség elmondja. Ráadásul rokonok, akikkel gond volt. A családban egy rendes ember volt, a bandavezér lánya. Az első lett volna, aki főiskolát végzett a családban, de nyoma veszett. A rendőrség azt gyanította, a család tüntette el.

Meerának nehéz megemésztenie a férje pisztolyát, amiről nem tudott. Majd az lesz gyanús neki, hogy elment aznap este, amikor az egyetlen túlélő a betörők közül meghalt a kórházban. Meera szimatolni kezd utána, de nem talál semmit. Éppen felhagyna az egésszel, amikor egy baráti összejövetelen Henry furán viselkedik és Meera megint gyanakodni kezd rá.

Megcsináltatja az eltört kamerát, és a felvételen látja, ahogy a betörő vallomást tesz. A lánya eltűnt, és gyanús volt neki Henry. Nála dolgozott az építkezésen, és nagyon nem tetszett neki, ahogy a férfi a lányát méregette, amikor meglátogatta. Az első betöréskor kutyát hozott, és Henry irodájában jelzett a kutya. Másodszorra a fiúkkal azért jött vissza, hogy megkeresse a lányát.

Meera is kutatni kezd, ő meg is találja a titkos szobát. Henry erre jön haza, és dulakodni kezdenek. Meera kerekedik felül, és a férje meghal. Meera a kiszabadított lánnyal elhagyja a házat.

A megoldással adós maradtam a mai napról korábban.

Tehát:

1. Gladiátor

2. Walk the Line

3. The Master

4. Joker - ezt az egyet sikerült Phoenixnek díjra is váltani.

Szerelembe eső, átokkal küzdő, nyomozós.

Gaspard már túl sokat csalódott és már nem is akar tovább küzdeni. Beéri annyival, hogy nyitva tartja az örökölt vízi éttermet és így a nagyanyja, anyja szellemiségét. Ugyan az apja és a minden lében kanál szomszédja szeretné, ha megint randizna, élni kezdene, erre nem hajlandó. Így nem kicsit kavarja fel, amikor az apja eladná az éttermet és valami másba akar fogni. Gaspard ekkor hall meg valamit, és talál a Szajna partján egy sérült, ájult sellőt. Kórházba rohan vele, majd hazaviszi magával és igyekszik ápolni. A sellő nem érti, a férfi hogyan maradt életben a közelében. Énekelt neki, és minden férfi, aki hallotta a hangját, olyan nagy szerelembe esett felé, hogy abba beleszakadt szó szerint a szíve. Mivel Gaspard él, beszélgetni kezd vele – közben egy dühös özvegy a nyomukban van, és ahogy a páros egyre közelebb kerül egymáshoz, úgy lesz ereje a lány hangjának Gaspard ellen is.

Mi a mai nap tapasztalata? Ne engedjem, hogy egy szép borító elcsábítson. A párizsi sellőre rákerestem, láttam a kifejezetten szép plakátjait. Ehhez hozzájött, hogy szeretem a sellős filmeket. A kis hableány volt az egyik kedvenc Disney mesém, sokat láttam a Csobbanást is… Miért is ne néztem volna meg?

Nem is indult rosszul a film. Hangulatosan alapozza, melyik félnek milyen az élete. Lula, a sellő énekel és ezzel öl, hogy életben maradhasson. Gaspard meg tulajdonképpen csak van két helyszínen: a hajón és a lakásában. A találkozás mindkettejük életében más, és indulnak az események.

Csak éppen innentől kezdve nem tudtam mit kezdeni a filmmel. Az túl egyértelmű, hogy ezek ketten egymásba fognak szeretni. Lula számára Gaspard az egyetlen, akit nem öl meg a dala és nem is akar ártani neki. Kedves vele és gondoskodó, ő meg olyan nagyon egyedül volt az anyja halála után. Talán ez a közös bennük. mindketten nagyon egyedül voltak.

Vannak helyes randik, vannak kis, humoros betétek: a szomszéd asszony kis akció, vagy Lula egyéb dolgai. Közben meg Milena bosszút akar állni, és némileg komikus hatásokkal nyomoz a lány után.

A gond talán az, hogy én el tudtam ítélni Lula tetteit. Nem volt szelektálás, nem volt semmi mérlegelés. Ha valaki a közelébe ment, már énekelte is a halálba. Olyan szempontból meg is tudom érteni, Milena miért akart annyira bosszút. A férje, Victor, orvosként rohant oda a sérült nőhöz, hogy segítsen. Meg kellett érte halnia. Ami akkor is kiakasztó, ha különben azon járt az agyam, mennyire nem találták el Milena és Victor párosát. Jóképű, fiatal férfi és egy nő, akit simán az anyjának néznék? Elsőre nem is tudtam eldönteni, hogy ez vicc, vagy komolyan kellene venni, hogy egy egymásért rajongó, szerelmes párról van szó? De a lényeg. Lula gyilkos, egy ponton még dicskeszik is azzal, mennyi emberrel végzett már. Miért kellene drukkolni, hogy happy end jusson neki? Mert szép és fiatal? Ahogy már fejtegettem, Milena idősebb, lényegesen rondább – de erkölcsileg az ő oldalára kerültem.

Meg olyan különös, ahogy ebben a filmvilágban kezelik a sellőt. Teljesen természetesnek veszik, még randira is megy vele a főszereplő. Senkinek a szeme se rebben a halfarkától, ami itt nem válik lábakká.

Szürreális – ez a látványban is megvan. Néha eszembe is juttatta Amelie csodálatos életét, de ebben nincs meg az a báj, ami abban megvolt.

Az érdekesnél kedvesebb jelző nem ugrik be róla, nem nagyon tetszett ez a film.

A párizsi sellő – 5/2,5 ez a mágikus realizmus, amit nehezen emésztek meg. Ráadásul a végét se szerettem.

A Mermaid in Paris / Une sirène à Paris (2020) - Trailer (English Subs) - YouTube

Női szívet meghódítani vágyó, karaktert váltó, romantikus.

Thibault reménytelenül romantikus és jófiú. Ápolóként dolgozik, és minden lány legjobb barátja. Rendszeresen ő az, akihez minden problémával szaladnak, aki kedves és megértő, de aztán mindig máshoz mennek hozzá, ő meg hoppon marad. Megismerkedik a szakítása miatt búsongó Rose-zal, és nagyon hamar egymásra hangolódnak. Thibault szerelmes lesz, de mire ezt bevallaná a lánynak, ő már randira készül mással és Thibault a legjobb barátja. Az elkeseredett fiatalembernek három jó barátnője ad tippeket, hogyan kell kikerülni a barátzónából, ami Titi rendszeresen beragad. Három hónapra orosz kiküldetésre indul, legalábbis Rose így tudja. Valójában a lányok veszik kezelésbe, és sportolnia kell, táncolni tanul, hatékonyan és nem barátként beszélgetni, még szexuális tippeket is megosztanak vele. A felkészült Thibault visszatér Rose életébe, hogy ott szembesüljön azzal, mi történt addig, amíg ő álompasivá igyekezett válni.

Ezzel megint találtam egy filmes klisét, amihez hosszan lehet szedegetni a filmeket. Amikor a barátból lesz valaki szerelmes. Itt talán annyival cifrább a helyzet, hogy Thibault eleve nem Rose barátja akart lenni – sok filmben egy régi barátság alakul szerelemmé.

Ami biztos, hogy ez egy jó komédia alapanyag. Még akkor is, ha folyamatosan sajnáltam nyomorult főszereplőt. Ő az, aki annyira jó, hogy az már életveszélyes. Mindig csak ad és ad, míg neki már nem marad semmi. Nem csak szerelmi téren, de eléggé látjuk, hogy a barátaival is ilyen a kapcsolata. Mindenki szereti, mindenkivel jóban van, csak éppen ennek az egyik alapja, hogy soha nem mond nemet. Annyira életképtelennek érzem az ilyen szereplőket, hogy az ilyen jelenetek belőlem nem nevetést váltottak ki, vagy jobban szerettem érte a srácot. Inkább bosszankodtam, hogy miért ilyen… reménytelen eset. Nem akarom kifizetni a lakbért, engedd már el! Neked úgyis sok volt a bónuszod a hónapban… Ő meg el is engedi. Noha biztosan nem azért dolgozott pluszban, hogy a lakótársa helyett is fizethessen. Egyszerűen zavarnak az ilyenek és itt a film elején fel is forrt az agyvízem.

Aztán szerencsére elkezdődnek a jó pasi órák, és onnantól már jobban éreztem magam a filmmel. Azért hasznos dolgokat is tanítanak neki, és csak kis változások vannak, de az pont elég ahhoz, hogy még önmaga, de már másabb ember legyen. A kis gonosz énem megnézte volna, ahogy a magabiztosabb, kevésbé kedves Titi kiosztja a barátait – egy ilyen kis jelenet azért belefért, de főleg a lakbérrel folyton lógó szerintem ennél többet is kaphatott volna tőle.

Tetszett az is, hogy nem csak a klisé szerint alakítják az eseményeket. Amikor azt gondoltam, innen már sima út a happy end, léptek egy olyat, amit nem sakkoztam ki előre. Igaz, a végére szépen kipipálják a kötelezőket is: a veszekedést, a nagy gesztussal békülést és azt a rózsaszín véget, ami az ilyen filmek sajátja.

Magukat a karaktereket is szerettem. Thibault barátnői, akik teljesen más egyéniségek, de jól kiegészítették egymást. Thibault, aki azért aranyos is, bár a kihasználhatósága zavart végig. Még azt is megértem, miért lett Rose a nagy Ő. Egyedül, a fiú mellett is működött. Az már más téma, hogy a színész, aki Thibault bőrébe bújt, nekem nem volt szimpatikus. Nem fogom tudni megindokolni sem, egyszerűen nem kedveltem.

Szerencsére a film humora végig szalonképes. Ok, van benne szexpoén is, és eléggé kimerítik a hüvelykujjban rejlő lehetőségeket, de nem perverz vagy gusztustalan módon.

Egy alkalommal simán nézhető, a kellemes romantikus film jelző is járt neki.

Barátzóna – 5/4 olyan kis tipikus, kiszámítható limonádé, de van annyira aranyos humoros, hogy elment.

https://www.youtube.com/watch?v=9-voNCYrc10

Cím: Mátrix 4. – The Matrix Ressurections

Készítők: bámulatos a stáblista. Szinte mindenki jön vissza (azért akad fájó veszteség is), és az új nevek is durvák. Wachowski ötletéből megírták, rendezték; a forgatókönyvbe a sikerszerző David Mitchell dolgozott be. De jön vissza Reeves, Moss, Pinkett Smith is. Azt fel se sorolom, ki mindenki más érkezik pluszba.

Műfaj: akció, sci-fi

Cselekmény: Neo átlag polgárként él tovább, Thomas A. Andersonként, aki receptre kapja a kék pirulát. Morpheus azonban visszatér, és vele a piros pirulával az ébredés.

Mg kevés, tudom, de egyelőre ennyi is a cél. Kezdjen el érdekelni minél többeket, mi történt a Forradalmak után és hogyan tovább.

Várható megjelenés: decemberi premier van kitűzve – külön érdekesség, hogy szinte azonnal megy az HBO online-ra is.

Városi legendás, gyilkosos, rasszizmussal foglalkozó.

Anthony és a barátnője, Brianna nemrégen költöztek új lakásba. A férfi művész és éppen új témát keres. A helyi városi legendák keltik fel a figyelmét: az asszony, aki megbolondult és elrabolt egy babát, akit tűzbe akart vetni, de maga veszett oda. Egy másik férfi, akit azzal vádoltak, hogy pengéket rejt az édességekbe és a rendőrség lelőtte, noha ártatlan volt. Akit Kampókéznek nevez a népnyelv, és azt tartják, ha tükörbe nézve ötször kimondod a nevét, eljön és megöl. Anthony az elkészült alkotás ki is állítja, és ahogy az emberek elkezdik kipróbálni a legendát, megindulnak a gyilkosságok. Anthony pedig látomásoktól szenved és olyan dolgokat tud meg a saját múltjáról, a közösségről, amely egészen más megvilágításba helyezi a történteket.

Most kellene azzal kezdenem, hogy milyen volt korábban, milyen lett most. Mert bizony Kampókéz nem eredeti ötlet, egy slasher horror az alapja elég régről. Még azelőttről, hogy ilyesmit megnézhettem volna, úgyhogy nekem az eredeti kimaradt. Az alapot tudtam csak: a tükörbe a név, aztán jön a gyilkosod. (Nekem mindig Freddy Krueger ugrott be róla, talán mert mindkettőnek vágószerszáma van és az unokatestvérem emlegette őket, én meg nem tudtam, miről beszél.)

A jelen filmben viszont vastagon benne van Jordan Peele is, így felkeltette az érdeklődésem. Intelligens horrorokat csinál, ő egy olyan rendező, akire különben érdemes odafigyelni. Itt íróként és producerként volt jelen. Jobb lett volna, ha rendezi is? Attól tartok, az alapanyag változatlan maradt volna, de ezt már nem tudjuk meg.

Peele nagy abban, hogy társadalmi problémákat és feszültségeket fogjon meg filmes nyelven, misztikusan, horror alapokkal. A Tűnj el nem véletlenül ment akkorát, bár nekem nem tartozik a kedvenceim közé. Nekem az Us jobban átjött.

Most is itt van a rasszizmus és a feketék helyzete, de ebből a filmből kimaradt az a finomság és árnyaltság, amit más Peele alkotások tudtak. Annyira direkt az egész, hogy az már komolyan zavart. A közösségben miért születnek ezek a rémtörténetek? Mert a feketéket bántja a rendőrség és a fehérek. Mire várnak jelenleg a fejlesztők? Hogy a szegényebb feketék eltűnjenek, és lehessen másoknak értékesíteni. Miért akarják, hogy Kampókéz új életre keljen? Hogy a feketék bajnoka legyen. Igen – eddig eljut a film! Az új Kampókéz azért kell, hogy megszülessen, hogy a rasszistákkal és korrupt figurákkal leszámoljon!

Ezek mellett elsikkad, hogy van kiemelt szereplőnk, aki küzd az őrülettel és egyre több mindenre kezd rájönni menet közben. Anthony szinte kispadra kerül, és nem érte el a film, hogy drukkoljak neki. Annyira végzetszerű, hogy ez lesz a sorsa. Tulajdonképpen már gyerekként erre volt kiszemelve, és most akaratlanul elindítja az eseményeket, amelyek majd a végjátékhoz vezetnek.

Fura az is, hogy ez slasher, amiben komolyan figyelnek a korhatárra is. Azt gondolná az ember, az lesz az ijesztés, hogy jön a Kampókéz, aztán brutálisan belezi a szereplőket. Ehhez képest meglepően visszafogottak, és amikor nagy vérfürdő lenne, akkor csak egy külső szemlélő hall valamit, vagy a széleket, a tényleges akciót nem látja.

Sztárszereposztás sem jutott a filmnek, bár az új Mátrix meg fogja ismertetni sokakkal Yahya Abdul-Mateen II nevét, aki itt Anthony, ott Morpheus lesz.

Egyszer meg lehetett nézni, de se nem vérfürdő, se nem intelligens horror.

Kampókéz – 5/3 egyes horror elemeket szépen hoz, de túl direkten van kihegyezve a rasszizmusra.

CANDYMAN Trailer (2020) - YouTube