Volt már olyan, hogy egy tévés krimiszereplő azt képzelte, hogy a szerep valóban alkalmassá teszi nyomozónak. Aztán ezt készítették el úgy is, hogy pancser volt, de ügyesebb nyomozók is akadtak.

A sorba most érkezik Kern András figurája, Tolnai Tivadar, aki egy sorozatban az Osztrák-Magyar Monarchia egy prominens nyomozóját alakította. Mire leírnám, hogy ugyan ki akarna egy Osztrák-Magyar Monarchiában játszódó krimit nézni, de akkor beugrott a Bécsi vér. Igaz, ami képkockát itt mutattak abból a bizonyos sorozatból, az inkább nézett ki rossz jelmező operettnek, mint komolyan vehető kriminek.

De nem is ez a lényeg. Lehetett volna ez jobb is, mert simán az, hogy nyugdíjas színész nyomoz, kisülhet jól. Csak itt hoztak egy olyan figurát, aki felé bármilyen szimpátiát érezni nehéz. Tivadar nagy sztár volt, Kossuth-díjas és meg is van benne az a szemléletmód, hogy hozzá képest mindenki béna és tehetetlen.

Most azonban öregek otthonába kell költöznie, és csak abban reménykedhet, hogy rendező fia majd valami szerepet kerít neki. Az otthonban színészek éldegélnek, sok a régi ismerős. Amikor az egyikük meghal, Tivadar gyilkosságra gyanakszik és el is kezd nyomozni.

Innentől meg haladunk egyre lejjebb. Egyszerűen nem jó kriminek a film. Se a nyomok, se ahogy össze igyekszik rakni részleteket. Nézőként meg olyan érzetem is volt, hogy ilyet már láttam. Mintha Agatha Christie light lenne, vagy inkább olcsó verzió. A végén a nagy leleplezés, addig, ahogy beszélget az emberekkel. Természetesen, megint mindent vissza fog tudni vezetni magára. Mert itt minden Tivadar körül kell, hogy forogjon.

Talán ez is a legnagyobb baj a filmmel. Tivadar, vagyis Kern orrvérzésig. Pedig alapból én nem kerülöm a színész filmjeit, de ez a szereplő nagyon nem tetszett. Még olyanabb, mint a miniszter, aki félrelépni próbált. Nagydumás, mindent megúszik, hatalmas ego, de igazi tartalmat nem érzek mögötte. Annál már csak az volt rosszabb, amikor mutatták a fiát. Lacika. Ok, igazából Bánki Gergely, de annyira A mi kis falunk szerencsétlenségével azonosítom, hogy meg sem próbáltam ebben a szerepben hitelesnek elfogadni.

A szereposztás különben brutális. Ha valaki korábbi nagy színészek öregek otthonát készítené, ilyen nevekkel érdemes dolgozni. Jordán Tamás, Koltai Róbert, Bodrogi Gyula, Bánsági Ildikó. Jordán még egy elég komoly maszkos jelenetet is kapott, Tom Cruise után szabadon. Nem rajtuk múlt. Ha csak Jordán és Koltai van a filmen, még jobban el is néztem volna. De Kern a középpont, az ellenszenves Tivadar.

A megoldás... Az meg olyan gagyi. Leginkább az, ahogy Tivadar ebből is kihozza, hogy ő bezzeg tudott mindent és igazából ő vert át mindenkit. Persze.

Nem látványfilm, a színészek jelenthetik a legnagyobb vonzerőt. Azt pl. becsülni is tudom benne, hogy nem erőltetik, hogy fiatalok, vitálisak és még nagyon pörögnek, hanem egy öregek otthonában alkotnak.

Még valami - az unokatestvérem megnézés nélkül, marketing és plakát alapján azt mondta, ez olyan lesz, mint egy olcsó és gagyi Tőrbe ejtve koppintás. Már meg is jegyezném, hogy a marketing tényleg elment erre. A film azonban más és sokkal gyengébb is. A Tőrbe ejtve bármilyen téren köröket ver erre, amiben kb. annyi a hasonlóság, hogy valaki nyomoz, és nem mindenki az, aminek elsőre látszott. Ennyi.

Nem tudom azzal zárni, hogy szórakoztató volt. Mert nem. Egy ponton engem inkább irritált és Tivadar nagyon-nagyon nem volt kedvelhető.

Összevártam az évadot, sejtettem, hogy ez olyasmi lesz, amit egyben meg tudok nézni. Alig pár rész volt az egész, szóval, nem esett nehezemre leülni és végignézni. Bár, meglepetés, akadt benne hosszabb rész is, nem csak fél órásak.

 A sorozat jellemzői különben megmaradtak: ez valami rettenetesen erőszakos műsor. El nem tudom képzelni, a következő évadokban hogyan akarják növelni a téteket. Lassan már nem lesz olyan pusztítás és szaggatás, amit ne láttunk volna. Most mit kaptunk? Pl. egy tucat más világbéli Markot, akik világváros és szuperhős pusztításba kezdtek, hogy az itteni énjüket kinyírják. De volt viltrumi katona is, aki bemutatta, hogy Mark miképpen használható emberek szétszaggatásra, gyerekek végtagjainak kitépésére meg hasonlók.

Bár, azt hiszem, akik ezt nézik, magam sem vagyok kivétel, kíváncsiak vagyunk, ilyen téren is mit tudnak még mutatni és kitalálni. A The Boys kapcsán is van bennem egy ilyen. Minden évadra érkezik valami rettenetesen gusztustalan és véres esemény, az újabban mi lesz? Ugyanez a feeling itt is.

Ami viszont meglepett, hogy nem az volt a kiemelt téma, hogy Mark mit kezd a Földön, hogyan kezd el készülni az invázió ellen. Cecil ugyan erősítette kicsit, de szokás szerint megint hamar összevesztek. Így inkább azt nézhettük, ahogy Mark és Eve összemelegednek nagy nehezen, vagy Oliver is elindul a hőssé válás felé. Amilyen ütembe nő az a gyerek, már nem totyogó, hanem kiskamasznak néz ki. Közben váltottunk Nolan börtönnapjaira is, de az egyelőre még csak félbehagyott és nem továbbépített szál.

Vagyis, Viltrum fenyegetése még nagyon messze van. Amilyen megkezdett szálakat nyomtak a végén, mit ne mondjak, igencsak távolinak tűnik, hogy összefogjanak az univerzum meghódítói ellen és velük harcoljanak. Túl sok ellenség jelentkezik be még előttük.

Az akciók szépen kivitelezettek, sok is van belőlük. A kapcsolati rendszert is érdemben építik. Akár Oliver kapcsán, akár Mark és Eve kapcsolatában. Az egyik legjobb rész volt, amikor Cecil múltját pörgették vissza, és megismertük, hogyan lett belőle ez az ember. Neki is elég kemény eredettörténete van. De üde színfolt volt Debbie pasija is, aki nagyon igyekszik szokni, hogy szuperhősök mostohaapja legyen. Az autóval megyünk a megemlékezésre részen még mindig vigyorgok.

Vizuálisan minimális megújulás van - vagyis, Mark kapott egy új hősjelmezt. Ez kék. Különben... ismerős lesz, a korábbi évadokból. Eve-nek kellene még egy új jelmez, én nagyon nem vagyok kibékülve a rózsaszín együttesével.

Mi maradt még ki? Sok mellékszereplő van és őket is építgetik lassan. Most Cecil kapott ilyen téren a legtöbbet. Az is ad az élményhez, hogy ezek a szereplők nincsenek biztonságban. Itt halnak a szereplők, és elbúcsúztunk ebben az évadban az egyik legtöbbet szereplő mellékszereplőtől. Azt azért nem lövöm le, kitől.

Még bőven van ebben a sorozatban. Elegen nézzük ahhoz is, hogy folytassák. Vagyis, majd mesélhetek a 4. évadról is, az már be van rendelve. És mint említettem, rengeteg lehetőség van, ki keseríti majd meg Mark életét.

Most erősen túlozni fogok, de valamiért ez a film Jean Reno Wasabiját juttatta eszembe. Csak éppen az viccesebb és nézhetőbb volt. A Wasabi komédia akart lenni, ez meg akciófilm. De az ügynök, aki szembesül az ázsiai szerelmétől született gyerekével, az bizony ismerős.

Itt a gond alapvetően az, hogy a film nem szerettette meg velem a párost, akiknek drukkolnom kellene. John tipikus ügynök, akinek a munka a legfontosabb. Egész eddigi életében az volt az első, valamiképpen Joey és a kapcsolatuk is annak esett áldozatul, hogy a férfi a karrierjét választotta kettejük helyett, bár legalább börtönbe nem juttatta a nőt. Hosszú évekkel később találkoznak újra, nyakig a bajban. Joey egy bűnbanda fejének a felesége, akit a nő fia rühell. Rá is uszít egy titkos szervezetet, nem sejtve, hogy éppen a biológiai apjának ad tippeket és hozza vissza az életükbe.

De, mielőtt elkalandoztam. Az a gondom, hogy Joey rovására túl sok mindent lehet róni. Pontosan tudta, kinek a felesége lesz. Maga is bűnöző volt. Ok, a gyerek miatt védelmezőt és eltartót látott a férfiban, de nem mondhatni, hogy nagyon szenvedett volna. Tisztességesen is megélhetett volna, nevelhette volna a gyerekét. Johnnak is szólhatott volna. Csak éppen Kang mellett luxuskocsik, ruhák és ékszerek, egy felsőbb világ lett az övé. Olyan kétszínűnek érzem Johnnak felróni azt, hogy elhagyta, amikor le kellett lepleznie a bandát, de közben meg ő azért házasodott, hogy gazdag legyen. Nem nézve, miből van a pénz.

Nem is értettem, hogy mit ettek Joey-n. Kb. mindkét férfi találhatott volna jobbat is magának. Főleg Kang, aki nagyon is tisztában volt vele, hogy semmi érzelmet nem táplál iránta a felesége. Hogy Raymond apja a nagy szerelem, még akkor is, ha a nő sokáig maga is elhiszi, hogy meggyűlölte a férfit.

Legalább unalom nincs - végig gyorsan halad a történet. Van hajsza és menekülés, még a múltidézésben is beépített ügynökös akció és autós üldözések vannak. Pörgetik a filmet, csak éppen értelmesek nem tudtak lenni. Nagyon nem okos a film és teljesen kiszámíthatók a fordulatok. Nincs benne az a menőség sem, ami eladná a filmet vagy ami megjegyezhetővé tenni.

Érdekes választás az is, hogy Luke Evans lett a főszereplő. Bírom a színészt, korban is ott van, hogy passzoljon rá a szerep, csak valahogy mégsem passzolt Johnnal. Bár könnyen lehet, hogy csak azért morgok ennyire, mert olyan szinten azt hozták ki belőle, hogy Joey a minden, hogy azt nagyon nem vette be a gyomrom.

Most látom, hogy Luc Besson írta. Mint a Wasabit is. Akkor nem is lep meg, hogy ennyi közös elemet felfedezni vélek benne. Egyúttal hozzá is teszem, hogy tudott ennél a francia filmes bőven jobbat is már.

A kritikái különben közepesek, de inkább az alsó régióból. Egyet is tudok érteni, én is oda lőném be. Azért nem nagyon gáz, de az átlagnál valamivel lejjebb tenném.

Henrik és feleségek. Kinek mennek fejből a számok is? Vagyis, VIII. Henrik, akinek 6 neje volt. És kinek mennek a feleségek is? Regénysorozatnak hála én egy ideje tudom őket, de aztán jött a Six is. Aki musical néző, onnan könnyen megjegyezte. Elvált, lenyak, kipurc, elvált, lenyak, túlél. Angolul jobban hangzott: divorced, beheaded, died, divorced, beheaded, survived. Nevekkel: Katalin, Anna, Jane, Anna, Catherine és Katherine.

Ez a film is ezt a témát ragozza, de egy feleségre koncentrálva. A trükk meg az, hogy nem a legismertebbeket teszi a középpontba. Vagyis, nem Boleyn Anna és Catherine Howard, hanem a túlélő lesz a főszereplő.

A cím különben szépen megfogja, mit akartak leginkább megmutatni Katherine Parr személyiségéből. Ennek a nőnek komoly elvei voltak és nem csak feleség volt, de benne volt a vallási reformokba, saját könyveket adott ki és összefogta az igencsak mozaik családját. Elég csak belegondolni: Henrik hatodik neje volt és három mostohagyereket kapott vele, akiknek mind más volt az anyja. Ő pedig eltökélte, hogy mindegyiket szeretetben, sajátjaként neveli.

Ami új volt a filmben, az Henrik házasságainak ismétlődő dinamikája. Nekem eddig az a kép volt erről a házasságról a fejemben, hogy Henrik inkább ápolónőt szerzett maga mellé, és nem asszonyt. Ebben a filmben ez viszont egy elhált, hatalmi játszmákkal teli frigy volt. Katherine tojáshéjakon járt, hogy ne dühítse fel a férjét. Látszólag minden rendben is volt, Katherine mindent igyekezett megtenni. Még a saját elképzeléseit is el tudta fojtani a férfi kedvéért. Csakhogy, a hatalom és Henrik mániái meghozták a feszültséget.

Ami teljesen új elem is volt számomra: amikor Henrik halála esetén, a fia nagykorúvá válásáig Katherine-t tette meg kormányzónak, a nemesség már össze is esküdött az asszony ellen. A Seymour-klán összezárt és még Thomas is a nő ellen fordult, aki pedig Henrik előtt a jegyese volt és nyílt titok volt, hogy az érzelmeik nem hűltek ki, ha a nő másnak is a hű felesége. Addigra már elég jól megtanulták a leckét, mit tesz Henrik azzal, akire csak a csalás árnyéka vetül: fejeztet. A másik, hogy ez a feleség is teherbe esett a történet során. Amikor elment a baba, Henrik azt értékelte árulásnak és ment neki azért az asszonynak, hogy nem szereti, megölte a gyereküket.

Nagyon szépen megfogták, micsoda őrület volt Henrik házasságaiban. Nem egy olyan jelenet volt, amin zavarba is jöttem, mit akarnak kifejezni vele. Amikor Henrik betömte a nő száját? Az már egészen perverz és ijesztő volt, demonstrálva egy korlátlan hatalmú férfi minden erejét, amit a nő ellen használ.

A film meglepően jól is néz ki. A ruhák, a korhűnek tűnő kinézetek. Komolyan le is döbbentem, micsoda arcszőrzetek tűntek fel a vásznon. Ilyen szakállakat bevállalni, a külcsín ellen. Hú. Főleg Thomas Seymour kapcsán idegesített, mert kb. Sam Riley volt az egyetlen helyesebb színész a stábban, de ez rajta is rengeteget rontott.

A fókusz azonban Jude Law Henrikje és Alicia Vikander Katalinja. Mindketten komolyan összerakták a figurát és nekem megvolt a beteg házasság dinamikája is. Law-t olyan szinten sikerült Henrikké alakítani, hogy valóban előbb jutott róla eszembe a Tudor-király, mint a színész maga.

Nem az a film, ami szórakoztatna vagy jól esne. De érdekes, és ha az embernek van agya a házassági drámákra, megvan a vonzereje a színészeivel. A kritikái talán csak közepesek, de én nem bánom, hogy megnéztem.

Továbbra is szeretem ezt a sorozatot, csak éppen újat nem tudok írni a The White Lotus (s03e06) kapcsán. Jó színészek, nagyon hangulatos helyszín és nem kevés görbe tükör az ábrázolt szereplőkre. Most különben a feszültséget fokozták. Mindenki egyre kétségbeesettebb és egyre rosszabbul érzik magukat. Az különben még mindig rejtély, ki kezd majd őrjöngésbe.

Az All American (s07e07) is a szokott formáját hozta. Ugyanazokat a történeteket ragozzák, ugyanazokat a magánéleti köröket futják. Még mindig ugyanaz zavar: túl sok történetet kap Coop. Tisztába kellett tenni a magánéletét és ami érett, megtörtént. Vagyis, megvolt a szakítás. De mivel a barátnője már csak vendégszereplő, lehetett sejteni, hogy ez lesz. De mennyivel szívesebben néztem volna Layláékat vagy a kamaszok ügyeit.

A Tracker (s02e12) egy szimpla, nyomozós részt hozott. A segítők segítettek telefonon, Colter meg gyorsan megoldotta az esetet. Egy kis Gyilkos elméket is belekevertek, de ilyen rövid részben nem lehetett kifejteni egy beteg, pszichés zavarral küzdő személy kórtörténetét. Tudtak már ennél jobbat is ebben a sorozatban.

Évadzárózott a Spade nyomozó (s01e06). A fő benyomásom az volt, hogy jól összecsaptak mindent. Az egész évadban csak az utolsó két rész volt, amiben elkezdték pörgetni az eseményeket és kiderültek dolgok. Főleg az utolsó rész - abban több minden volt, mint előtte összesen. A szereplők nagyjának volt olyan nagy titka, aminek eddig semmilyen nyoma nem volt. Spade-et sem éreztem olyan személynek, aki megoldotta az eseményeket. Azt az új szereplő hozta össze, aki titokzatos igyekezett maradni, de lehetett sejteni, hogy CIA vagy hasonló szervezet embere. Többen meghaltak, volt, aki elég röhejesen. Még csak azt sem éreztem, hogy mindent rendesen elmagyaráztak volna. Az olyasmikhez meg nem is szólok semmit, hogy Spade lánya évek után most jelentette be először, hogy 2 évvel idősebb, mint amennyinek eddig mindenki hitte.

Már érik, hogy el is kaszálom a Suits: LA (s01e01-02) nyitását. Három résznyi esélyt szoktam adni, de most kettő is soknak tűnik. Az alaptörténet unalmasan lett kibontva: a főszereplő és társa szétválnak és a két cég mondhatni egymásnak esik. Az első két részben eldőlt, ki melyik ügyvéddel tart. Ezen kívül belenéztünk kicsit a múltba. Láttuk, Amell karaktere miért utálja az apját. Láttunk egy nagy ügyet, ami majd átível az évadon. Egy producert vádolnak, hogy gyilkos. Azt lehet érezni, hogy a főszereplőt miképpen mintázzák Harvey-ról. Hasonló karakter, hasonló trauma a múltban és baj a szülőkkel. Még el is hangzott, hogy egy fifikásabb ügyvéd volt csak, Harvey. De a többiek elvesznek a történetben, nem karakteresek és valahogy semmilyen ez az egész. Amit tudnak hozni, az a csillogó felszín, szép emberek, de a történet olyan semmilyen egyelőre.

Kis lépések a Chicago Fire & Med (s13/10e16) kapcsán. Cserélgetik a tűzoltóságon az embereket, de csak olyanokkal, akik már voltak erre. Vagyis, úgy tűnik, jön vissza Kelly öccse. Novakkal meg alakulhat köztük valami - vagyis, a szerelmi szálak és a munka uralkodása mindenek felett. De azt szépen összerakták, hogy miképpen áll ki a csapat a kapitány mellett, aki a feleségét gyászolja. A Medben pedig Ripley sorsa dőlt el. Volt egy kis múltidézés, de semmi különös. Ezek is csak a szokott, ismerős elemek a gyászfeldolgozással megdobva.

Az előző rész közvetlen folytatása volt The Pitt (s01e13) részében. Vagyis, érkeznek a lövöldözés áldozatai és nagyüzemben látják el a betegeket. A plusz elem az volt, hogy Robbie nevelt fia és barátnője is bekerültek sérülten. Robbie pedig elérte a töréspontot, noha nem a fiú, a barátnője volt, akiért hiába tettek meg mindent. Gyors, drámai, pörgős. Kis lélekteni elemmel.

A történet egyenes vonalban megy tovább Miss Scarlet (s05e02) esetében. Eliza igyekszik bekerülni a rendőrségre, és egy magánnyomozói cég zsarolása miatt kap is egy állást. Vagyis, válogathatja a titkárságra szánt nőket. De természetesen kitalálja, ebből hogyan keveredhet át a magánnyomozói céh elnökének meggyilkolásának esetéhez. Kezdenek barátkozni az új felügyelővel, de azért még vannak ellenségeskedések. Jobban is működik, amikor harcolnak egymással. Nekem még jól is esik, hogy végre van valaki, aki be tud szólni Elizának. Blake eléggé ellenáll a nőnek... 

Az utolsó évadot kezdte a Bosch: Legacy (s03e01-04). Már most fel van pörgetve és vannak történetszálak, amelyeket már 4 rész után zártak is. Vagyis, Harry gyanúsítottként lett kezelve a férfi meggyilkolása miatt, aki majdnem Maddy gyilkosa lett. (Ő ásta el élve.) De ezt a szálat 4 rész után lezárták és Harry tisztázni tudta a nevét. Mindez szépen össze is van kötve egy másik, átívelő szállal. Honey indul az államügyészi székért, nem is áll rosszul. Harry többek között őt támogatja, és Honey is kiáll mellette. Amilyen nehezen indult a kapcsolatuk, ez most annyira erős barátság. Szívesen nézem is, ahogy összedolgoznak és segítik egymást. Maddy egy tolvajbanda nyomába eredhet, ez szintén hosszabb átívelés lesz. Vannak okos bűnözők, jó tempóban haladunk. Tényleg, van még egy szál is. Bosch egy eltűnt családot keres és nem kevés korrupció, csalás nyomára akadt máris. Azért remélem, nem csak halottakat talál a végére. Az állandó szereplők mind visszajöttek és jól is néz ki a sorozat. LA szépen hozza a világosabb és sötétebb arcát, a színészek pedig szerepben vannak. Nem véletlen, évek óta játsszák már. A történet nagyon eladja magát, várom is a folytatást.

Egy újabb sorozat, ami a szokott formáját hozza: A mi kis falunk (s09e16) a szokott külön történeteket hozza. A doktornő udvarlókat kapott, a fél falu tolvajt keresett. Gyuri meg a másvilágról próbált tudakozódni. Akadt egy vendégszereplő is. A tolvaj-ügy még elment, de a másik kettő a szokott erőltettség a szokott szereposztással. Bár az is mosolygós volt, ahogy az udvarlók piszkálták egymást.

Van, amit nem kell túlbonyolítani. Egy akciófilm éppen elég egy épületen belüli hajszával, esetleg egy kis felvezetéssel. Csak kell hozzá egy ötlet.

A csend rabjait az ötlet adja el. A főszereplő, Frank példás rendőr. Kb. ez az élete, meg a lányával igyekszik kapcsolatot ápolni, de az sem megy éppen könnyen. Az egyik hajszában megsérül - és itt az ötlet. Olyan súlyosan károsodik a hallása, hogy nem csak készülékre szorul, de nagy valószínűséggel a megmaradt hallása is odalesz. Ő pedig ezt nem képes elfogadni, így lassan halad az olyasmikkel is, mint a jelbeszéd elsajátítása. Amikor visszahelyezik szolgálatba, akkor is marad a kérdés, hogy alkalmas még erre a munkára?

A korábbi társa, Doug kéri meg, hogy segítsen kihallgatni egy tanút. A nő is siket és Frank a kezdetleges lelbeszéd tudásával kell, hogy szót értsen vele. A bonyodalmat meg majd az okozza, hogy a nőt le akarják vadászni. Az épületben, amiben már kb. senki sincs, mert bontásra van ítélve. Mivel Frank visszaszaladt, a helyzet közepében találja magát. Valahogy életben kellene tartania a nőt - de lemerül a hallókészülékében az elem, a lány sem hall semmit. Mit lehet tenni így képzett, gyilkos szándékú fegyveresek ellen?

Csak rövid idő, csak abban a házban. Egy hajtóvadászat, amiben Frank és Ava próbálnak életben maradni és menet közben rá is jönnek, hogy pontosan miről szól ez a történet. Mert nem akárkik jöttek, hogy végezzenek a nővel. De nekem az olyasmik adták el, hogy a két nem halló ember miket talált ki, hogyan trükköztek és küzdöttek. Néha különben  nagyon tudtam őket sajnálni - mint a liftben, ahol kérhettek volna segítséget és ahol minden elrendeződhetett volna, ha az egyikük hall és így tudta volna, mikor jelentkezik be az operátor, akitől kérhettek volna azonnali segítséget.

Túl sok színészi kvalitás nem kellett a filmhez, ez leginkább akció. A megoldás is konkrétan besétál, nem kell okosnak sem lenni ahhoz, hogy majd Frank rájöjjön, ki és miért áll a háttérben. Kinnaman szerintem tipikusan az a színész, aki próbálkozik, megismerjük és voltak dobásai, de igazi sztár nem lesz belőle sosem. De ezt a figurát jól hozza, a legtöbb szerepe rendőr vagy katona. A mellékszereplők között is vannak ismert nevek, ez is eladhatja a filmet.

Nekem különben az tetszett legjobban, ahogy Ava és a helyzet ráébreszti a férfit, hogy egy dolgot vesztett el. A hallását. Attól még ugyanaz az ember, jó rendőr és nem kell lehúznia a rolót. Ebben a filmben sikerült úgy nyúlni a fogyatékosság témájához, hogy az ne legyen se lesajnáló, se túl negatív. Lehet vele együtt élni, nem kell az életminőségnek csökkennie, csak ki kell találni, így miképpen lehet intézni a dolgokat.

Nem nagy film, nem is látványparádé, de sokadszor ismétlem magam: van egy ötlete, ami tetszett, jól is kivitelezték és nekem eladta a filmet. Ezt mondhatni szerettem és szívesen néztem meg.

Az utóbbi idők legsikeresebb magyar filmje. És tényleg, 5 ismerősömből 4 látta. Hozzáteszem, nem mindenki moziban. Én sem ott néztem meg - a Netflix lesz a megoldás. A furcsa meg az, hogy általában mindenkinek tetszett is.

A történet egyszerű, de kitalálták, hogy lehet több és kisebb, egyszerű történetet jól eladni. Ha poénra akarnám venni, akkor A mi kis falunk receptje működött itt is. A három lány mindegyike megkapta a maga történetét, ami párhuzamosan futott, míg a lányok egymással futottak.

Találtak egy olyan pontot is, hogy romantikus komédia legyen, de nyomja agyon a románc a filmet. A legidősebb lány, Dorina munkamániás ügyvéd. Rendszeresen összecsap a rendőrség egyik ezredesével, akiről aztán kiderül, hogy szomszédok és van egy okos kiskamasz lánya, akivel Dorina összebarátkozik. Lehet sejteni, hogy az apjában sem sokáig lát ellenséget. De nem akar kapcsolatokat. Kinevezést akar. Harcol is a férfi kollégával az iroda társ pozíciójáért. Ez egy történet.

A középső, Kata az első szerelmével - aki különben a testnevelés tanára volt középiskolában - alapított családot. Jól megvannak, de Kata szeretné, ha már nem csak együtt élnének, de Ákos el is venné. Végül fogadást kötnek: ha a futóversenyen Kata megveri a férjét, akkor megkéri a kezét. A helyzetet majd bonyolítja, hogy egyre több jelet fedez fel, hogy Ákos félrelép- Ez a kettes történet.

A legfiatalabb, Emma az örök útkereső. Rossz kapcsolatok, semmi gyökér, egyszerűen nem találja magát. Most éppen azzal néz szembe, hogy az állása nem jelent neki semmit, a nős főnöke a szeretője és egyben a lakása tulaja. És nincs jövőjük. Azonban a futóedzővel sok mindenről beszélnek, és a flört mellett elindul Emma is az úton, hogy felelős és a helyére került nő legyen. Az külön pontot is érdemel, hogy nem a szerelem vagy egy másik férfi lesz a megoldás. Éppen azt tanulja meg, hogy maga legyen a saját bajnoka.

Elvben az anyjuk is ideférne, de ő nem kapott külön történetet. Akkor látjuk, amikor a lányokkal van. Meg is lepődtem, hogy mennyire elveszett a filmben. Ez a lányok filmje.

Mindegyik szálon halmozva vannak a humoros elemek. Lehet ez a félreértés, hogy ki az a szőke Ákos oldalán. (Meg mi történt a fülbevalójával.) Vagy a szekrénybe bújkálás, vagy a futás nehézségei. Azért belejönnek majd, csak a kezdet nehéz. Divinyi Réka sok munkáját szeretem, ebben is felismerni, amit pl. a Csak szexben is szerettem. Sokkal ökosabb ez a film, mint egy sima románc. Ha könyv lenne, chick litnek mondanám, de talán a film sem sértődik meg, ha rányomom a címkét.

Látni azt is, hogy nagy produkció volt. A sok helyszín, a kidolgozottsága és leginkább a szereposztása. Azt is lehetne mondani, hogy aki A mi kis falunk és a Valami Amerika sorozat fontos résztvevője, jó eséllyel ebben is előfordul. Kevés plusz érkezett hozzájuk: a Tenki - Csányi házaspár vagy Bányai Kelemen Barna. Szépen passzolnak is a szerepek, kicsit olyan érzet, mintha rájuk lenne igazítva. Mivel a már emlegetett sorozatokat is követtem, azt azért nehezebben emésztettem, hogy itt a korábbi 'testvérek' kerültek pár helyzetbe. Csuja Imre és Udvaros Dorottya itt házasokat játszanak, ahogy Trill Beatrix és Ember Márk meg majdnem párrá váló fiatalokat. Tudom, más történet, de akkor is nagyon előttem van, ahogy a fenti két sorozatban ők testvérpárok.

Még egy dolog jut eszembe, amit nem először látok Herendi Gábornál, de azért fintorgok még. A végére betett élő reklámok. Anélkül meglettem volna, ha értem is, miért kellenek.

Összességében azonban jó szórakozás volt, szívesen néztem ezt a filmet. Volt olyan, hogy akár máskor is megnézném, másodszorra vagy harmadszorra is lehet szórakoztató és nézhető.

Ez volt a 2023-as Agatha Christie brit filmes/sorozatos feldolgozás. Születtek már nagyon jó alkotások így, de ezt nem fogom oda sorolni.

Eleve, az alaphelyzet túl sok minden másból ismerős. Két ember megismerkedik a tömegközlekedésen, kicsit elbeszélgetnek. Az egyiket megölik, a másik meg kötelességének érzi, hogy kinyomozza, mi is történt valójában. Pláne, hogy biztosra veszi, egy másik bűnügy miatt kellett, hogy a szemfüles asszonyt elhallgattassák. Elutazik a kisvárosba, kotnyeleskedik.

Nem tudom, pont ezt a regényt olvastam-e, de nem tartom valószínűnek. Viszont, olyannyira sok az ismerős elem, hogy ennek ellenére deja vu kínzott. Annyira szerettem volna, ha meg tud lepni a sorozat, de semmi kiemelkedő vagy igazán meglepő nem történt benne. Egy kellemes, kedélyes kis krimi, aminek sajátos hangulata van, csak nem feltétlenül olyan, amit egy krimiben szerettem volna érezni.

A szereposztás - itt két megfigyelés akad. Az egyik, hogy már ezt a szcénát is elérte, hogy Bridgerton-stílusban nyúljanak a történethez. Luke itt egy nigériai bevándorló, aki egy politikai állás miatt érkezik Angliába. Vagyis, már van is egy fekete színész. Mivel a kisvárosban szerelmes lesz, vegyes páros is akad rögtön. Akkor is, ha nem olyan véget kapnak, mint a regényben. (Agatha Christie verziójában összeházasodnak, és együtt mennek új életet kezdeni.) Csak éppen Agatha Christie nem egy nigériai törzsfő fiáról írt, akinek az identitása is be lenne emelve a cselekménybe.

Vagyis, ezzel adtak egy új szálat a történetnek. Luke küzd azzal, hogy miképpen tudna nagyobb szinten változást elérni. Hogy segít legjobban a hazájának? És napjaink politikáját is látom megjelenni abban, hogy eltérő lesz a főszereplő sorsa a sorozatban. Elköszön a nőtől és az állása helyett hazaindul Afrikába. Ott kell megoldani és rendbe tenni a dolgokat, ahol azok vannak és nem egy másik kontinensen.

Különben a színészről és alakításáról is az jut eszembe, ami a két részes sorozatról: kis kellemes limonádé, ami nem sok vizet zavar. Az Alienben különben már láttam a színészt, de nem tudnám megmondani, melyik szereplő volt. Az egyik kamasz, aki gyorsan meghal a Romoluson? Nincs kedvem megnézni.

Ismert színészekkel különben sem voltunk elkényeztetve. Tom Riley az egyetlen, aki nekem névre és arcra is ismerős volt. Nekem nagyon beakadt, milyen Leonardo da Vinci volt anno.

Nem egy rossz krimi, de jó műsornak nem tudom mondani. Nekem ez ahhoz most túlzottan nélkülözött minden egyéni karaktert. És igen, nekem fájdalmas, hogy most kb. mindenben bolygatják a rasszokat és már Agatha Christie történetben és afrikai nemes ifjak identitásválságát nézhetem.

Láttam én már borzalmas filmeket, de erre még keresem a szavakat. Közel egy hétig szenvedtem vele, és még mindig gyötör. Rettenetes.

A történet szerint egy gyerekgyilkost akarnak lebuktatni. Ezért beépítenek mellé egy rendőrt. Innentől kezdve meg el voltam veszve a történetben. Mégis, mibe akarta a rendőr belevinni? Hogy lett ebből vallomás? Mit csináltak ezek? Pedig egy jó szakaszt duplán láttam, mert semmire nem emlékeztem belőle, mondhatni ébren aludtam rajta. Ez a film, ez a történet egyszerűen nem bírt összeállni a fejemben.

Sok része meg több, mint fura. Mark két énje között ugrálunk. Az egyik jelenetben még bűnöznek Peterrel, a következőben meg otthon van a fiával, lefekteti meg hasonlók. Simán ugrál a két énje között: a rendőr és aminek be van építve. Ilyenkor nem kellene megszakítania minden kapcsolatot az otthonnal, nehogy lebukjon? De még a rendőrségen is volt bent egyeztetésen.

Azt se vettem le, Peter egyáltalán minek csinált bármit is. Egyszer Markra is rányomul, így egy kis elnyomott homoszexualitást kinézek belőle, de különben nincs értelme, miért ölt vagy most mit alkot. Nem tudtam hova tenni az egész férfit. Neki sikerült úgy fogyatékosnak tűnnie, hogy nem is volt az.

Az egész film kopár, unalmas és olyan semmilyen. Semmi látvány, semmi feszültség és még iszonyatosan hosszú is. De minek? A rendőrségi szálakat alig kötötték össze. Van egy, az eseten dolgozó nyomozónő is, aki néha feltűnik, beszél, de a beépítésbe csak a végére kerül képbe? Miért?

Ott van az is, ahogy a színészek kinéznek. Durván fogalmazva egyik nagyobb parasztnak tűnik a másiknál. Bár ez így nem pontos, ott nincs ez a réteg. Hogy is szokták őket az Államokban nevezni? White trash. Az sokkal pontosabb. Ápolatlan, leharcolt, nyomasztó és mélyszegény. Rossz volt rájuk nézni.

Megjegyzem, annyira altatott a film, hogy elsőre le sem esett, melyik férfi a gyilkos, melyik a beépített rendőr, pedig elmondták. És nem bírtam felidézni, olyan szinten haldokoltam rajta.

És iszonyat jó kritikái vannak. Dicsérik a filmet, a színészi alakításokat benne. Erre annyit tudok mondani, hogy háromszoros gyorsítással néztem és így is untam, kb. úgy éreztem, nem történik benne semmi. Ez nekem nagyon nem jött át meg be sem.

Ennek a történetnek is megvan a maga útja. Eredetileg musical volt. A Netflix filmesítette. Aztán lett belőle könyv is, mert miért is ne olvasnánk el is? Mi színházba nem tudunk elmenni rá, de így is össze tudunk hozni egy plusz színt, ha nézzük is, olvassuk is.

De megéri?

Attól függ, mihez mérem. A téma nagyon Netflix-kompatibilis. Adott egy kisváros, ahol még a bált is képesek lennének betiltani, mert az iskola egyetlen, felvállaltan meleg tanulója vett rá két jegyet. A film ezt már tényként közli. A kiindulási pont is az, hogy két nagyot bukó musical sztár keres egy projektet, amivel javítanának a sajtójukon. Ez lesz a kisvárosi történet és gyorsan le is utaznak, hogy Emma támogatói legyenek és nekimenjenek a sajtó előtt bárkinek, aki megtiltaná a lánynak, hogy ő is bálozzon.

A film nagyon a színészekre is összpontosít. A Meryl Streep játszotta Dee Dee, aki az igazgatóval keveredik egyre közelebbi kapcsolatba és aki rideg dívának szeret tűnni, noha azért neki is maradt még valami a szívéből. James Corden Barry-je, aki magára tud ismerni a helyzetben és előbb kiáll a gyerekek mellett és valóban segíteni akar, nem csak jobb sajtót. Hoznak magukkal mellékszereplőket is a színházból, bár hogy ők minek vannak? Angie legalább időnként lelki támaszt nyújt Emmának, de Trent jelenléte elég felesleges.

Talán az is a filmmel a bajom, hogy elveszik benne Emma és Alyssa. A könyvben rájuk volt kihegyezve. Hogy Alyssa mennyire titkolja, hogy ő Emma párja. (Az ő anyja a leginkább homofób, aki betiltatta a bált.) Emma milyen áldozatokat hoz és hozott, mert felvállalja magát. A szülei pl. kidobták, a nagyanyjával él. Van nagy kiborulás, békülés. Vagyis, van egy történetük. A film ebből keveset mutat és leggtöbbször csak azért, hogy mellé nyomja a felnőtt színészeket. Pedig, Pellman jól énekel, van kiállása és szerethető Emma lett. Mégis, Meryl Streep karaktere egyszerűen lenyomja.

Így nem is annyira a kiközösítés lesz a téma, hanem hogy az önző színészek valóban megszeressék a gyerekeket, kezdjenek jobb emberek lenni. Ne olyan önző dögök, mint amit addig produkáltak.

Nagyon színes, nagyon látványos egy musicalfilmhez mérten. Sok helyszín, sok ruha és tánc, zene orrvérzésig. Itt használtak minden eszközt, amit csak lehetett, ha már filmes a háttér és nem színházi. A dekorációért különben nyert is díjat a film.

A húzónevek meg a sztárszínészei, akik nem véletlenül nyomják le a történetben a kamaszokat. Ezt Kidman, Streep, Corden, Kerry Washington nevével adták el. Ők is a főszereplők. Azt már csak zárójelben jegyezném meg, hogy a színészek kora és az általuk játszottak kora nem éppen passzol össze. Kidman már közelebb van a 60-hoz, mint az 50-hez és az általa játszott Angie kb. harmincas, akit a történet során szerződtetnek Roxie Hartnak. Kidman remek színésznő szerintem, de nem adnám neki azt a szerepet. Panaszkodtam már arra, hogy mennyire nincsenek már fiatalabb sztárok, akik vinnék ezeket a szerepeket. Itt is megvolt ez az érzetem. A friss diplomás fiatalembert is egy 50 közeli színész játssza...DeBose, aki 17 évest játszik, már közel van a 35-höz.

Megírni jobban sikerült, mint amilyen a film lett. Van fülbemászó dala, látvány is benne és szerethető részei. De nem szerettem az arányokat és egyre inkább zavarnak az ilyen szereposztások. Ok, fiatalabbnak néznek ki a koruknál, de akkor is. Tényleg nincs olyan harmincas vagy negyvenes színésznő, aki el tudta volna ezeket játszani? Vagy fiatal húszas a lányokat, legalább?

El is engem, nem is ez a lényeg. Egyszer meg lehetett nézni, de ennél több nincs benne.