Bekiabálósdi: melyik film jut eszedbe?

Adott egy okos, rátermett fiatalember, aki egy brutális támadásban elveszti élete szerelmét. Bosszút fogad. A CIA még ki is képzi és megindulhat a vadászat.

Ki mondta Mitch Rapp nevét rajtám kívül? Mert az a helyzet, hogy ezt már láttam az American Assassin történetben, és olvastam az eredeti regényt is.  Az amtőr meg ugyanezzel operál.

Akkor mi a különbség? Hogy Rapp minden téren gyilkossá képezte magát. Fegyverekkel, kézi harcban, de mellette okos is volt. A mostani szeretett nőt elvesztő Charlie viszont kivételesen, zseni szinten okos. 170-es IQ-ja van és a kormány egyik legjobb elemzője. Ő is kéri a CIA oktatást, de neki egyszerűen sok mindenhez nincs érzéke, amihez Rappnek volt. Charlie pocsékul céloz és nem is igazán képes így ölni. A bombákhoz és a gépekhez viszont nagyon ért. Ő nem a kormányban kezd el ténykedni, hanem önállósítja magát és egyszerre vadászik majd a felesége gyilkosaira, miközben menekül a kormány elől.

Azért tehát nem ugyanaz a két film, de nincs olyan szignifikáns különbség, hogy igazán eredetinek tudjam minősíteni. Akciófilmhez képest lehetne gyorsabb is, és talán pár okosabb megoldás se lett volna rossz. Ami szórakoztató volt: ahogy Charlie csapdába csalta a kivégzőket és elég extrém módon sikerült végezni velük. A csúcs a luxusmedencés robbantás volt, de voltak emberünknek ötletei. Főleg bombákkal - mint említettem, lőni nem nagyon tud, de robbantani annál jobban.

Furcsának is találtam, hogy egy személy marad életben és mehet börtönbe. Aki ténylegesen meghúzta a ravaszt és megölte Sarah-t. Azt hinné az ember, hogy őt akarta volna leginkább holtan látni. Vagy azt gondolná, hogy a börtön rosszabb, mint a halál? Azt azért kétlem.

A film baja, hogy nem ez az egyetlen olyan cselekményszál, ami nem áll össze vagy érzelmileg nem passzol. Ott van Davies is, a kontakt, akiről kiderül, hogy nő, aki a halott férje kémtevékenységét folytatta. Ők még akár társak is lehettek volna - mindketten özvegyek, mindketten okosak és megvolt a közös hang. A nőt azonban kurtán-furcsán kiiktatják és azt minősíteni se akarom, Charlie milyen könnyen lép tovább. Vagy bonthatnám a Medve felesleges színre léptetését, vagy Hendo feltámadását. Túl sok a buta és hihetetlen elem benne.

Látványra viszont nem rossz. Van üldözés, több robbantás és a végső csapda is ült. Fura, de éppen egy zseniről szóló bosszúfilmet sikerült úgy összerakni, hogy jobban élvezem, ha közben nem használom az agyam.

 A szereposztás se rossz. Maleknek mondhatni képben van ez a harcba induló zseni alkat. Mr. Robot inkább, mint a Queen, és remekül hozza a látszólag jelentéktelen figurát, akiről aztán kiderül, hogy nem is annyira reménytelen. Sztárok, ismert arcok tömkelege került mellé a filmbe. Csak éppen kliséket kapott mindenki és ki tudna ezekből valami többet kihozni? Egyszerűen nem érdekesek a szereplők.

Késő esti műsorsávban tökéletes lenne, de sejtem, hogy nem oda szánták. De olyanra sikerült. Különben rémes és közepes kritikái is vannak, és nyereséges sem lett. Verdikt: Charlie nem tér vissza egy újabb részre sem.

Nyárra visszatért az egyik kedvenc Columbo-pótlékom. Elsbeth mellett a Poker Face (s02e01-09), ami ezt a fajta krimit nagyon jól tudja hozni. Vagyis, kezdettől ismerjük a gyilkos személyét, indítékát és a gyilkolás mikéntjét. A sorozatrész azt mutatja be, hogy a nyomozó - jelen esetben az ügybe keveredő Charlie miképpen leplezi le a bűnöst. A nő extra képessége, hogy egyszerűen tudja, ha valaki hazudik. Így aztán elég egyetlen elejtett megjegyzés vagy mondat és már le is buktak. Tavaly is szerettem, most is szívesen nézem, csak éppen az összekötés maradt ki nekem. Hogy jutottunk megint oda, hogy Charlie járja az országot? A road movie jelleg adott, de miért? Nincs összekapcsolva az első évaddal, kb. mintha nem is lett volna. Ez bántja akkor is az agyam, ha a keret anélkül is teljesen értelmes. A nő keresi a helyét, alkalmi munkákat vállal és valahogy mindig belebotlik az emberek sötét oldalába. Jó ötlet és tetszett is, hogy most változatosabb a paletta. Volt már olyan rész is, amiben nem egy gyilkost leplezett le, hanem egy magániskolában tudta bizonyítani, hogy az éltanuló milyen mocskos trükkökkel kínoz, zsarol, stb. többeket. Vagy: egy csalónak kellett megkóstolnia a saját átverését magára alkalmazva. Változó, melyik rész és elkövető mennyire okos, de vannak emlékezetesebb darabok benne. Erre az évadra kvázi minden részbe jutott eddig egy ismertebb színész is. Változó, hogy gyilkosnak vagy áldozatnak érkeztek, esetleg Charlie segítőjének. Az ismertségük is eltérő - egyesek megbízható, gyakran látott sorozatszínészek, mint John Cho, de van mozisztár is, mint Awkwafina. Határozottan jó show, kifejezetten örülök, hogy nézhetem a 2. évadát.

A Criminal Minds (s18e07) jelen része viszi tovább a Sycarius csoport ténykedését. Csak nem az a cél, hogy Elias visszataláljon a gyilkos énjéhez? Most konkrétan megidézték neki az őt sorozatgyilkossá formáló nagybátyját, és abban az értelemben nem is hagyományos rész volt, hogy kergették a gyilkost, majd a végén elfogták. Ebben a részben nem a BAU nyert. Nagy nyitott vége is van, meg érdemes azt is megnézni, mennyire másként bánik már a csapat Eliasszal. Már ölelte meg JJ-t, most pedig Penelope ment be hozzá és mondhatni lelkiztek egyet. Éppen csak Tyler nem pacsizott még le vele, akinek Elias ölte meg a nővérét, szóval, ők valószínűleg nem lesznek jó barátok. Volt jó zenebeágyazás is a héten, de összességében ez egy átívelést építő rész volt egészében.

A Murderbot (s01e07) kapcsán úgy érzem, ezt jobb lett volna egyben darálni. Ebben is látom azokat az elemeket, amiért szeretem a sorozatot. A látványa, az elmebeteg humora, Murderbot szarkasztikus narrációja. Csak éppen annyira kis cselekmény van egy epizódban, hogy ezt most simán kevésnek éreztem. Igazán előre nem is léptünk, csak egy mókás epizódot kaptunk, mielőtt jönne egy nagyobb összecsapás. Ettől még várom a folytatást és bírom a sorozatot, csak a heti nézés az, ami nem feltétlenül jó hozzá.

Jón egy újabb évad ufózás is, vagyis itt a Resident Alien (s04e01-02). Hamar megoldották, hogy Harry visszakerüljön a Földre és mindenki harcra készen álljon a szürkék ellen. A seriffhelyettes a cyborgot rejtegeti a hegyekben és nyomozni próbál neki, miközben a seriff próbálja nagyon azt hinni, hogy csak képzelte az ufót. A polgármesterék nyomoznak a kislányuk után, illetve a nő nagyon edz, hogy fizikailag felvehesse a versenyt a gyerekrablókkal. Míg Asta a félvérrel szűrte össze a levet, Harry a szökését hozta össze az űrből pár potyautassal. Meg is tudja, mit akarnak a szürkék a Földön. Megjegyzés: a cyborg fia sokkal életrevalóbb, mint Harry, aki magától nem jutott volna vissza a bolygóra. A gyerekek, akik már nem is annyira kicsik, meg a Harry helyére lépő sáskát figyelték meg és próbáltak valami tervet gyártani. A nagy fordulat meg az lett, hogy az ufók kísérleteztek és Harry most ember. Nagyon nem is tetszik neki ez a forma. Gyorsan, sok minden és sok cselekmény került bele, hogy innen igazán neki lehessen indulni. Visszajöttek a színészek, megvan a kis gonosz humoruk is. Már csak drukkolok, hogy haladjanak is az események, ne csak húzzák az időt. Megjegyzés: Asta egyszerűen egyre kevésbé szimpatikus. Örülök, ha inkább a mellékszereplőt kapnak teret. Vannak bőven...

A helyzet az, hogy A könyvelőt már láttam. De 2016-os film és közel 10 év alatt már nem sok minden maradt meg belőle a fejemben. Így a 2. rész előtt beiktattam azt is.

Sokat nem akarok róla írni, de azt meg kell jegyeznem, hogy most sokkal fogyaszthatóbbnak találtam, mint anno új filmként. Akkor vontatott, hosszú, furcsa jelzőkkel illettem. Annyira szerettem volna, ha mozgalmasabb az a film, de helyette nem nagyon tudtam egy csomó dolgot hova tenni benne.

Egy azért megmaradt most is. Anna Kendrick. Annyira felesleges az egész karaktere vagy pedig egy hozzá hasonló nevet ilyen szerepre betenni. Ha Medinát játssza egy ismertebb színésznő, az rendben lett volna. De a könyvelő lánykát? Teljesen jellegtelen és nem igényli a film a jelenlétét. Az egészben annyi a szerepe, hogy mivel ő a bérgyilkosok másik célpontja, Christian ebből érti meg, melyik munkája miatt lett célpont. Azt vajon humornak szánták, hogy az első ránézésre jelentéktelen miatt? Felsorolja a világ legveszélyesebb bűnszervezeteit, aztán az tör rá, ami különben még legális munka is volt.

Újranézve annyira nem zavart, hogy ez egy lassú film. Mivel tudtam, merre építkezik, inkább azt néztem, hogy miképpen kapcsolódik minden össze, ha azt előismeret nélkül nem is lehet azonnal látni. Előismerettel viszont igen és sokkal inkább megvannak az összefüggések, ráismerések, ha eleve tudjuk, mire mutatnak. Ha már Medinát emlegettem, az ő bevonása is ilyen. Úgy van felépítve, mintha King Christian elfogását várná tőle, de így már eleve tudtam, hogy bevonni akarja a nőt, hogy fogadja el egy bűnöző elemtől is a segítséget a munkában.

Azért így sem lett gyorsabb a tempó, simán lehetett volna feszesebbre húzni a filmet. Még akkor is, ha annak megvan a szórakoztató volta, ahogy Christian egyre több gyilkos készségről tesz tanúbizonyságot és elkapja, akiket utánuk küldenek.

Logikusabb sem lett a film. Olyan furcsa a múlt - mi történt a temetésen, majd Christian további sorsa. Bár azt poénnak vettem, hogy mi derül ki a  másik oldal profi gyilkosáról, azért ott is van egy rész, amit nem tudok összerakni. Egy katonacsalád sarja, akit különben tisztességre és a család mindenek előtt elvre neveltek, hogy lett bérgyilkos? Annyira nem tudom elhinni, hogy az apa az egyik fiából katonát, a másikból fizetett gyilkost nevelt.

De, ami igazából a lényeg most, hogy ez a film kapott egy folytatást. Hihetetlen, mennyire visszatért rá a stáb. Még a rendező is egyezik az első filmével.

Viszont, ez már egy teljesen más hangulat és történet. A rejtély, ahogy összeáll a könyvelő élettörténete, ebben már nincs. King, már nyugdíjas magánnyomozóként belenyúl egy ügybe, amiért meggyilkolják. Medina egyedül nem boldogul a megfejtéssel, így bevonja Christiant, aki meg a testvérét hozza magával.

A cím megmaradt, de ebben már nyomokban sincs könyvelés. Christian más látásmódja kell a nyomozáshoz, nem a matematikai zseni volta. A gyakorlati és alvilági tudást meg Braxton hozza. Iszonyat erőltetett, ahogy előadják a testvérek közti csipkelődést. Hogy Christian miképpen tartotta a távolságot, az öccse meg ezen kamaszosan be van sértődve, mintha nem közel ötvenes, hanem tizenéves srácok lennének.

Az eredeti komorabb volt, némi drámával. Ezt inkább a komédia felé tolták, aminek elemei a testvérek közti szócsaták vagy Medina viaskodása szinte végig, hogy bevonta Christiant. A táncot vagy a randi kísérleteket nem is említve. De nem vicces, inkább idegesített, mint könnyedséget adott volna a filmnek.

Most még több olyan elem van benne, ami egyszerűen nem passzol. King halálától kezdve Braxton szakmáján át a Christian háta mögött álló egyre nagyobb informatikai csapattal. Persze, összehoznak egy olyan 'iskolát', ahova csupa savant szindrómást tudnak beültetni és teret adnak a technikai zsenijüknek. De azzal sem vagyok kibékülve, hogy Anais még akkor sem indul megmenteni a gyerekét, amikor már ismeri a múltjukat. Ha nem is maradtak úgy érzései, mondhatni szociopata lett, akkor is védenie kellene. Mert ahhoz volt benne elég indulat, hogy egykori kínzóját és férje gyilkosát levadássza, de a gyereket a sorsára hagyná? Noha annak idején mindent érte tett - a kvázi rabszolgamunkát és prostitúciót is érte szenvedte el.

 Akciófilmnek jobb. A testvérek kvázi végigverik magukat az igazságig. Rambo módra nincs, ami ártson nekik. Braxtont agyon is lőhetik, a következő jelenetben már menti a napot. Nem néz ki rosszul, de annyira.... gagyi közeli néha, hogy nem esett jól nézni.

Ha már ezt felhoztam - látvány és hogyan esik. Kvázi 10 év telt el, de brutális, mekkora a színészeken a változás. Kendrick az egyetlen, aki nem tért vissza, a többiek mind itt vannak öregebben és nyúzottabban. Bernthal képes alsónadrágba, tükör előtt ugrabugrálni. Affleck meg kvázi úgy néz ki, mintha 20 és nem 10 év telt volna el. Medina és King rendben voltak, velük nincs ilyen bajom, de a főszereplők... Különben is fejtegettem már, hogy mennyire nincs akciófilm szereplőkre utánpótlás. Itt két ötvenes ver le mindenkit. Affleck meg különben már most rozsdásabb és beragadtabb benyomást kelt, mint sok akciópapa +10, +20 évvel a nyakukban.

Foglaljuk össze, mert minél többet írok, annál inkább elmegy a kedvem a 2. résztől. Gyengébb a történet, szinte akció komédiává írták. A főszereplők öregnek néznek ki a szerepükhöz. Ráadásként sok a buta elem is, amelyek fel tudnak bosszantani.

Vagyis, megcsinálták ezt a folytatást, de minek? Nyereséges nem lett, a kritikai visszhang inkább pozitív. Affleck készítene neki egy harmadik részt is, Braxton és Christian járná benne az országot. Road trip buddy movie. Vagyis, pont azt erúsítenék benne, ami miatt a 2. rész kevésbé tetszett. Én azért remélem, nem készül el, bár ki tudja. Lehet, hogy el fog.

Amikor olvastam, ennél a résznél tartottam ott, hogy megkérdőjelezzem, minek kínzom magam a sorozattal. Mert az eredeti Falk-verzióban bizony sok minden van, ami zavarta az agyam. Így a filmnek már csak azért is jár a dicséret, mert nem egy olyan pontot javít az eredetihez képest, ami nem tetszett.

Kezdjük azzal, hogy humorral fogja meg az alaphelyzetet. Franz kinevezést kap Münchenbe, amit nagyon nem akar. Mindenre kész lenne, csak maradhasson otthon. De nincs választás, bútorozhat össze Rudival és próbálhat valahogy kijönni a főnöknővel, akinek a pattogós stílusa, szabálykövető viselkedése nem fér össze Franz laza életvitelével. Mondhatjuk azt is, hogy ők ketten rövid úton egymás agyára mennek. Ez van a regény verziója helyett: abban Franz kapott egy háromgyerekes kolleginát, akit unalmas perceiben döngethet, miközben Susi már a menyasszonya. Igen, a film nem akart egy ilyen csalót adni nekünk és ettől a film megkímélt minket.

Humoros oldalról fogja meg Franz és Rudi együttélését. Különben a cím is innen jön: Franz, aki a nagyi konyhaművészetéhez van szokva, nehezen viseli, hogy Rudi konzerven élne vele együtt. Franz inkább főz és elkészíti a címbéli savanyúkáposztát. Rudinak ízlik ez majd annyira, hogy a falásba bele is fog betegedni. Így már a címnél is vagyunk. Jól mutatja a rész humorát, tartamát, mert bizony ezen a szinten van az egész rész.

A krimi menthetné, mert abban is sikerült tompítani az eredeti történeten. Franz apjának kocsiját ellopják, és mire előkerül, már van benne egy hulla. Ki az és mi történt vele? Titokban kell nyomozni, mert Franz nagyon nem akarja, hogy a főnöknő gyilkost keressen a családjában.

De megtartották a tabu közeli elemeket is. Így is ki tudta verni a biztosítékot, és már olvasva se szerettem a csavart a nyomozásban. A szegény cseléd azzal akar kitörni nyomorult sorsából, hogy a főnöke fiának szül gyereket. Mi a csavar és miért lepődik meg ezen mindenki? Nem árulom el előre, de ha nézitek a filmet és meglátjátok azt a családot, érteni fogjátok. Mondjuk úgy, ha nem esik áldozatul a cseléd, akkor szerintem börtönben lenne a helye. Mondjuk, a német törvényt nem ismerem, de meglepődnék, ha ez már megengedett korosztály lenne.

A történeten túl, a minőségről, humorról és színészekről már nincs új a nap alatt.

Mindenki jött vissza, a mellékszereplők is. Meg újakat is avatnak, mint a rendőrnő Münchenből. Ez egy kifejezetten sikeres filmsorozat, nem meglepő, hogy kapaszkodnak belé. A fő szereplők már rutinból megcsinálják a maguk részét. Nem feltétlenül örülök, milyen irányba halad Rudi, de még azzal sincs igazán bajom. Ha Franz a mániája, legyen. Schwarz jól hozza.

A hangulat most is az a humoros bajoros, amit beletettek a filmekbe és némileg a regény is produkálja. Könnyed, mosolygós, egyes elemeiben parodisztikus, de még a vicces oldalon maradva. A kisvárosi idióták szokás szerint alkothatnak most is - lett különben egy új kedvencem is. A hentes fia, aki rendőr akar lenni és meg is kezdi a szolgálatot. Na, az megint mosolygós.

Még mindig áll, hogy ezt a műsort jobban szeretem filmen, mint olvasva. De lassan beérem filmmel, ahol a könyvekkel tartok, majd érdekes lesz, újra olvasni milyen lesz, hogy már képben vagyok a filmekkel is.

Újabb évad Reacher, újabb regény filmes feldolgozása. Különben meg nem sok újat lehet mondani, ez a sorozat nagyon kimaxolja, amiben jók és egyre csak azt fokozzák.

A kép is sokat elárul. A sorozat Reachere sokkal inkább a könyveké, mint a Tom Cruise verzió. Nagydarab, nagy ember, aki nem riad vissza az erőszaktól. Mellette kifejezetten intelligens is, de az elsőre nem látszik. Az sokkal inkább, hogy simán tördel lábakat. Igen, lassan ez lesz a védjegye. Megvan, amikor valakit behajtogat az asztal alá, de szó szerint? Nem? Akkor ebben az évadban is meg lehet nézni minden cuki ropogással együtt.

Mellette átveri, akit át kell. Összerakja, ki miben és mennyire van benne. A regényekben számomra az a karakter legnagyobb vonzereje, hogy milyen éles az elméje. itt simán megoldja azt rövid idő alatt, amit a társainak, a megismert rendőröknek hónapok óta nem sikerült. Nem is érti az ember, hogy tudta a sereg meneszteni, amikor egyszemélyben megvolt vele mindenük. Ha leépítés van, a gyengéket szórod először, nem a legjobbakat. Itt miért nem ez történt? Mindegy, nem is fontos a jelen évadban. A lényeg csak annyi, hogy bár az akció miatt az van kidomborítva, hogy milyen ereje és fizikai képességei vannak - mennyit úszkál ebben az évadban... - de azért nem feletkeztek meg arról sem, hogy Jack Reacher okos.

Azt sem hagyták ki, amit a regényeknél tudok sérelmezni. Reacher és a nők. Tapadnak rá, minden könyvben mással van együtt. Itt is sikerül beújítani neki Duffy ügynököt, hogy aztán az évad végén elköszönjenek egymástól. Itt egyikük sem egy fészekrakó típus, de Reacher épített már le olyan nőt is, aki az lett volna. De a lényeg, hogy a kötelező hódítást is pipálja a sorozat.

Az elején még kicsit játszottak azzal is, hogy mit látunk, mi az igazi és a megrendezett. Az idősíkok meg lettek keverve, és ezzel adtak egy kis plusz színt. Utána lineáris és logikusan építkező, de volt próbálkozás másra. Több nem is kell az érdekességhez, csak hogy ne ismételjék magukat szolgaian. A Reacher történetek úgyis annyira sémásak, hogy valamit kell kitalálni, hogy színesebbek legyenek.

Szeretem a karakterépítését és a humorát. A nagydarab izomember, aki Reachernek is feladja a leckét? Azon majd megszakadtam, amilyen arcot vág Reacher, amikor a behemót meg se érzi az ütését. De tetszett a Beck család apa - fia kapcsolata is, ahogy a végső áldozat sok mindent helyre tett és árnyalta, hogy a sorozaton belül is van kedvelhetőbb meg kifejezetten ocsmány bűnöző. Mert volt egy plusz csavar, de ez meg szokott lenni a sorozatban. Most is. Nem az minden, aminek elsőre tűnt.

Elkanyarodtam. Azt akartam belőle kihozni, hogy Ritchson megtalálta ezzel a szereppel az álomszerepét. Úgy néz ki és minimális mimika kell hozzá. A jelenléte eladja. Valamint, indul az univerzumépítés. Neagley saját sorozatot fog kapni - nem véletlenül jött Maria Sten pár részre ebbe az évadban is. Ismertebbé teszik, hogy ennek a sorozatnak a nézőit az ő világába is behívják.

A negyedik évados berendelést még nem láttam, de könyv még bőven van hozzá. A Neadley biztosan jön. Szóval, biztosan beszélgetünk még Jack Reacher figurájáról. Már csak azért is, mert minden regényt még nem olvastam. Az is visszavan.

Nem sorozat volt. Három film, amelyet összekötött egy közös gonosz erő, amit a végére értettünk meg igazán. A félelem utcája ötletes volt és ügyesen meglovagolta a horror - retró vonalat, amit a Netflix akkor ezerrel pörgetett a Stranger Things sikere okán.

De most itt egyfajta folytatás és nem nagyon értem, minek. Nincs köze az eredeti történethez, a hely mitológiáját sem érinti. Egyszerűen csak abban a városban játszódik és a végén feltűnik egy jel, ami odakapcsol. De különben? Akárhol máshol is történhetne, nem kell a Fear Street világban lennie. Kicsit olyan érzésem is volt tőle, hogy csak lenyúznak még egy bőrt a rókáról.

A történet sem éppen eredeti. Adott a lány, akit senki sem szeret túlzottan. Pletykák vannak körötte, mert állítólag az anyja ölte meg az apját, aki a gimis szerelme volt, amikor szakítani akart vele a teherbe esés okán. Pedig különben minden rendben lenne Lorival: helyes, figyelmes, barátnő alapanyag. Csak éppen a menő lányok szeretik szekálni, a családjára ferde szemmel néznek és nem sok esélye van. Változtatni akar ezen, így jelentkezik bálkirálynőnek. Ahogy közeledik a választás, meg hullani kezdenek a vetélytársak.

Már az alapfeltevés, a horror ágon innen zavar. Ez a verseny szavazással dől el, a srácok szavaznak arra, akit bálkirálynak és királynőnek akarnak. Lorinak egyetlen barátja van, a népszerű lányok nem szeretik. Mégis, hogyan akar népszerűségi versenyt nyerni? Ok, elengedem.

Horror történetnek jobb azzal, ahogy a lányok majd hullanak sorra. A végére kiderül, ki volt és miért. Van egy kis csavar benne, de semmi olyasmi, ami annyira 'hűha-pillanat' lenne. Azt azért nem mondom, hogy adja magát ez a megoldás, de okosnak sem merem nevezni.

Különben is igaz, hogy ez nem egy okos film. Kicsit a kilencvenes évek tini slasher történeteit idézi. Ilyen szempontból passzol a Fear Street filmek sorába, csak az ötlet, amitől a másikak eredetibbek voltak, ebben nincs meg. Kár érte különben. Valamennyire agyat lekapcsolva, csak nézni lehet, de gondolkodni nem szabad közben és vele sem.

Azt külön kiemelném, hogy még történeten belül is milyen idióta húzásokat erőltettek bele. A két esélyes a bálon táncpárbajt vív, de csak kis szolidan. Lori ringatózik, még csak szexi ringásnak se lehet nevezni. Az igazgatónő mégis megjegyzi neki, hogy többet várt tőle ilyen olcsó szexualizálásnál. Az nem zavarta, amikor a másik jelöltek amerikai zászlós fürdőruhában vonaglottak a színpadon? Igen, ilyen jelenet is van benne. A vonaglás különben túlzás, de most ennyit megengedtem magamnak.

Nem sztárszereposztás, de nincs is azzal baj, ha kevésbé ismert színészek is szerepet kapnak. Szerintem innen senkit nem avatunk új sztárrá, de majd meglátjuk. Az eye candy faktort maxolták ki.

Egynek elment, aztán kiderül, mi lesz a sorsa. A kritikusok különben nálam is jobban utálták, én azért olyan hevesen nem. Egyszer elnéztem, ha nem is tartom jó filmnek.

Amíg várjuk a The Boys következő évadát, kikapcsolódhatunk egy Jack Quaid mozival is. Valamely szinten hozza azt, ami a sorozatban is megvan, de azért nem ugyanaz.

Ebben ugyanis egy olyan srácot követünk nyomon, akinek egy rendellenesség miatt nincs fájdalomérzete. Vagyis, csinálhatsz vele, amit csak akarsz, ő nem érzi. Amikor nagy nehezen összejön az új banki alkalmazottal, és pont ezt a lányt viszik túsznak a bankrablók, maga ered a nyomukba. Őt aztán tényleg csak annyi dolog korlátozza, hogy nem kellene meghalnia, mielőtt visszakapja a lányt. Milyen eszementséget tudtok elképzelni, amit elvállal a mentőakció közben? A film könnyedén rá tud cáfolni. Nem tudnám megmondani, melyik volt benne a leginkább eszement jelenet.

Ezért is emlegetem fel a színész sikersorozatát. Abban is minden évadban van legalább egy olyan megosztó akciójelenet, ami egyszerre gusztustalan és már túl sok, de valahogy mégis illik a sorozat eltúlzott, véres világába. Itt pedig Nathan csinál egy csomó mindent, amit még nézni is borzalmas. Ő képes arra, hogy időhúzás gyanánt kínoztassa magát. És nem könnyed verést kell érteni - átszúrják, kitépik a körmeit, hasonlók. Egy pont az, amit már nem viselne el - a szeme kiszúrása. Az se fájna neki, de a vakságra nem gyógyszer a nem fájdalom. Addig meg színészkedik, mennyire szenved és fáj neki, miközben semmit nem érez.

De sorolhatom az ilyen őrültségeket a filmben. Amikor a kezét alakítja üvegszilánkokkal teli ütőfegyverré. De az utolsó harca, ahogy az utolsó bankrablót elkapja... Arra szavakat se nagyon találok. Van ebben a filmben bőven ilyen túl sok elem, de az... Azt simán a The Boysba is el tudnám képzelni.

Még egy hasonlóság van - Quaid karaktere. Nathan kedves, naiv, olyan kis ártatlanka, aki mindenre rácsodálkozik, tele van jó szándékkal és nem sok vizet zavar. Míg a szeretett nő miatt nem kell ámokfutásba kezdenie. Az egyik szuperhőst akar ölni, a másik bankrablókat és ugyanaz az alaptermészet kezd majd harciasabbá és bevállalósabbá válni. Nem ugyanaz a két figura, de annyira egy a motiváció, ahonnan és ahova eljutnak, hogy érzem benne, hogyan lett a színész profiljára szabva a szerep.

Akciófilmnek nagyon kerek. Tele van látványos és őrült jelenetekkel. Végig mozgalmas, végig pörög. Az agyunkat ugyan érdemes kikapcsolni és nem a valóságot keresni benne, de ez most meglepően könnyen ment. Annyit szörnyülködtem a látottakon, hogy fel sem merült bennem azon töprengeni, mikor kellett volna Nathannek holtan összeesnie. Mert ok, hogy a fájdalmat nem érzi, de attól a sérülések még ölik a testét.

A történet nem éppen okos. A végére van egy csavar a bankrablókkal kapcsolatban, de gyorsan rá lehet jönni, hogy ez lesz a végére. De nem a történet miatt nézi az ember ezt a filmet, így ezt különösebben nem is rovom fel.

A szereposztással teljesen jól megvoltam. Quaid ilyen figurával híres, neki ez jól áll. Mellé meg odatették azt az Ambe Midthundert, akit predator-vadász indián hősnőként ismertem meg. Jól áll neki a modern, csajos, ugyanakkor keménységet is mutató Sherry szerepe. Ők a legfontosabbak, bár az övék sem túlzottan felépített jellem. De ahogy írtam, nem a konkrét cselekmény, nem is a szereplők, hanem az őrület és akció adja el a filmet.

Amit akartam, megkaptam. Ezt még akár újranézős filmnek is találom, bár nem vagyok benne biztos, hogy az utolsó bunyót, főleg a végét, akarnám még egyszer látni. A The Boys nekem nagy kedvenc, de azt se nézném meg még egyszer, amikor a fiúk étmentek egy bálnán.

Akkor, mit fogok nézni a nyáron? Elkezdtem az új/visszatérő sorozatokat. Ne csak daráljak, nem igaz?

Hihetetlen, de már a Criminal Minds (s18e01-06) a 18. évaddal jött vissza. Az új számolás szerint a harmadik és azért egy kicsit fogom a fejem. Nem is titkolom, hogy én simán elnéznék egy Elias-sorozatot is. De amit már szerencsétlennel művelnek itt... Az előző évad végén megkéselték. A készítőknek is volt annyi esze, hogy a legjobb szereplőt nem ölik meg. Túlélte, de amnéziás. Innen indulunk, mert ezzel a BAU kap még egy esélyt, hogy lecsukassa a bűneiért. Most könnyebben túljárhatnak az eszén? Indulnak a tesztek, az emlékeztetők, meg hasonló finomságok. Gilford lubickol is a szerepben, még mindig simán nekiadom a legjobb szereplőnek járó díjat a sorozatban. (Majs aztán meg lehet lépni azt is, hogy a megszületett lelkiismeretével mit kezd.) De, hogy legyen más szál is, kitalálták, hogy legyenek heti részek is. Elias hálózata kezd újjáéledni és olyan sorozatgyilkosok kerülnek elő, gyilkolnak, akikről feltételezik, hogy a hálózat részei voltak. Meg néha akad random gyilkos is, és az a jobb. Az már túlzás, hogy mindig Elias, Hálózat és soha nincs vége. Pedig én bírom a srácot, de olyan szinten szuperbűnözőt csinálnak belőle, hogy a csapat már ott tart, hogy szerintük az agyi szkennert is átveri akár. Ne már! Vagyis, lavíroznak az átívelés és a napi részek között. Változó, melyik gyilkos mennyire sikerült. Élve eltemetőt mostanában olvastam Chris Carternél, az annyira nem fogott meg. De vannak ötleteik. Kriminek elnézem. A BAU tagjainak magánélete, ami teljesen lelomboz. Tara édeleg a párjával, várom, mikor lesz az esküvő. Dave szenved attól, hogy pátyolgassa Eliast. Tyler állandó szereplővé ki lett emelve, és ahhoz képest, hogy kb. 10 év, amíg a csapatba kerülhetne, már állandó szereplő. A tragikus: JJ. Az ő családjában lesz haláleset, vagyis a kedvenceim éri a baj. Külön rész van a búcsúnak szentelve, nyomják ezerrel a nézők kezébe a zsebkendőt és egy részre Reid is beköszönt. Várom, mit hoznak ki az évad második feléből. Főleg, hogy Eliasszal mi a terv. Az Evolution nagyon köré épül, ha reklámozzuk, ha nem.

Ez eredetileg egy díjnyertes kisregény volt. Az első 2 kötetet olvastam is, és vártam is, milyen lesz a Murderbot (s01e01-06). Nekem eddig különben tetszik. Az a humor és könnyedség, amit a Mickey17 filmtől szerettem volna megkapni, ebben a sorozatban van benne. Aki nem ismerné még, a történet a jövőben játszódik, amikor az emberiség életét robotok teszik kényelmesebbé. A főszereplő egy harci robot, aki feltöri a chipjét, vagyis megszabadul az embereknek való engedelmességtől. De felméri, hogy renegát robotként nem sok jövője lenne, így játssza tovább a szerepét. Egy szedett-vedett vidéki, nem a központhoz tartozó rendszer felfedezői bérelik ki, hogy a kitermelésre szánt bolygón védje meg őket. Murderbot - ő nevezi így el magát - szenveleg a szerencsétlenkedéseiken, igyekszik titkolni, hogy feltörte a szerverét és sorozatjunkie lett. Évadokat darál egy űrszappanoperából, ami olyan, mintha a Star Trek és a Grey's Anatomy szerelemgyereke lenne. Ha meg közbe felnéz az aktuális epizódból, amikbe mi is beleleshetünk, megmenti az embereket. Akikről nem egyszer megállapítja, hogy idióták. Iszonyat szerencséje van különben ezzel a csapattal, mert ők nem hisznek a rabszolgaságban. A cyborg esetében sem, és nyitottan állnak hozzá, amikor kezdik észrevenni, hogy Murderbot más. Rövid, 20-25 perces egy epizód. Megismerjük a szereplőket, a bolygón rájuk leselkedő veszélyt és Murderbot folyamatos beszólásai adják hozzá a hangulatot. Van akció, nagyon erős nyitott végei vannak az epizódoknak és még vicces is. Már tudjuk, hogy van itt egy más érdekcsoport is, és lassan jönnek a válaszok is, miért akarják megölni őket. Sci-fi kalandok és poénok, meg a robot, aki annyira nem emberi, hogy viccesek lehessenek a reakciói az emberekre. Skarsgard remek választás Murderbotnak - mimika minimális kell, a kiállás a lényeg és a szarkasztikus narráció. A stáb közül még David Dastmalchian digitálisan feljavított kutatója lett jópofa, de egyre jobban szórakozom azon a szemét űrszappanoperán, amit Murderbot mániásan néz. Ott John Cho a robotjába beleszerető Kirk. Ez a sorozat eddig tehát kifejezetten tetszik, akár összevárva a részeket is gyorsan ledaráltam volna.

Az a típusú film, amit jól el lehet dugni a késő esti műsorsávba. Félig alvás közben még talán szórakoztató is, csak ébren és tudatánál ne próbálja nézni senki! Mert bizony nem egy okos filmmel van dolgunk, ha elsőre annak is igyekszik álcázni magát.

Mi a történet? Van egy özvegy, kicsit homályos és rejtélyes, hogyan is halt meg a férje. Végre rászánja magát, hogy egy appon megismert, szimpatikus férfival vacsorázzon, míg a testvére vállalja a babysitter szerepet a nő fia mellett. Az étteremben azonban a nő mobilja pittyegni kezd, és mire észbe kap, már zsarolják is. Meg kellene mérgeznie a randipartnerét, vagy a testvére és a fia nem érik meg a másnapot. Violet nagyon igyekszik kitalálni valamit, miközben egyre fogy az ideje.

Tehát, a film annak a története, hogy az étteremben levők között igyekszik megtalálni a nő zsarolót, miközben húzza az időt. Akár jó is lehetett volna, ha nem annyira olcsó és gagyi megoldásokat választanak. Ahogy Violet megfejti, mi történik. Aki a fenyegető, amit el akar érni. Annyira mű az egész, hogy józanon nem ajánlott nézni. Ehhez jönnek hozzá az olyan elemek, amelyeket különben nem találok logikusnak. A férfi éppen leleplezni készül nagyhatalmú embereket, és erről simán beszél a vacsora mellett? Meg egyáltalán, pont most kell randiznia? Jóképű pasi, jó szakmával, és egy problémás kisgyerekes anya a legjobb, akit talál? Értem, film, de akkor is. Ahogy írtam már párszor, ilyesmik miatt el kell dugni késő éjjelre.

Látványra nem nagy szám. A film nagyja az étteremben játszódik és ez még a jobbik fele. Ott ad egy plusz érzetet, hogy zárt helyen vannak és nincs menekvés. A trükközésre egy tér, és legfeljebb a mosdó bevonása ad lehetőséget. Amikor a végére egy kis akciót akarnak beletenni, és a nő rohan haza megmenteni a szeretteit, már elcsúszik a dolog. Egyszerűen nem hiszem el, hogy egy profi bérgyilkos ne tudna végezni egy majdnem kamasszal és egy kisgyerekkel annyi idő alatt. Túl gyorsan haza is ér különben a nő, de még így is a bérgyilkosnak kellett volna a gyorsabbnak lennie.

Ismétlem magam, talán előbb-utóbb meg is fogadom: ne használjam ehhez a filmhez az agyam. Nem kell, inkább gátja csak a szórakoztatásnak.

Színészek - senki ismert vagy érdemleges. Az eye candy faktor dominál. Szép főszereplők, és kb. ennyi. Nagyon nem is kellett játszani, csak szépen kinézni a vacsoraasztal mellett. Sklenar románcokban már feltűnik, alá is húzza az állítást - a 'szemrevaló' szerepkörrel. Fahy a Sirensben csípeztt meg egy szerepet, ahonnan ismerős lehet - az a sorozat rajta van a 'Ha majd lesz időm' listámon, de inkább Moore miatt.

A lényeg, egyszer megnéztem és nagyon igyekszem logikát és értelmet mellőzni. Ez egy üres, azt is írhatnám, buta szórakoztató film, amin nem szabad gondolkodni.