Katonakereső!
A háborús filmek folyamatosan készülnek, és születnek klasszikusok is. Most játszunk a színészekkel! Ha elárulom a nevét, megmondod melyik filmben/sorozatban játszott katonát?
1. Tom Hardy
2. Damian Lewis
3. Richard Madden (a Trónok harcában is háborúzott, de nem arra gondoltam most)
Mindegyikük pozitív karaktert játszott, lehet, hogy jövő héten ugyanazt játsszuk, csak gonosz katonákkal? :)
Segítségképpen a képek súgnak, az adott filmekből vannak.
Megoldás: Tovább!
Szerelmes, riportot készítő, várost bejáró.
Gatsby különc egyetemista, aki otthonról elit neveltetést hozott, egyaránt tud beszélni szépirodalomról, filmművészetről. Remekül zongorázik. Szívesen botránkoztatja meg az előkelő köröket, jó a szerencsejátékban is. Az elit egyetemet is otthagyta egy kisebb magánintézet kedvéért. A szeme azonban felcsillan, amikor Ashleigh, a 
barátnője egy interjút New Yorkban készít el. Már alig várja, hogy megmutassa a lánynak a városát. Egész hétvégére tervet készít, ám a valóság közbeszól. Ashleigh szimpatikus a rendezőnek, és mire észbe kap, már magánvetítésen néz egy bemutatás előtt álló filmet és egy menő színésszel flörtöl. Közben Gatsby a régi barátokkal és ismerősökkel fut össze, köztük egy korábbi barátnője húgával, aki nem csak széppé változott az évek alatt, de olyan beszélgetőpartnerré is, aki nem csak bólogat Gatsby gondolataira, hanem saját véleménye is van, és harcolni is kész a fiúval, ha nem értenek egyet.
Mivel kellene kezdenem? Leginkább az jár a fejemben, hogy miért nem tetszett nekem ez a film jobban. Papíron jobbnak kellene lennie, de valahogy mégsem az.
Woody Allen karakteres filmes, a filmjeiben megvannak azok az elemek, ami miatt rá lehet ismerni, hogy ez az ő munkája. Ezek most is megvannak. A nagyváros iránti szeretete. Az a komoly intellektus, azok a beszélgetések, melyek csapongóak is néhol, és kultúráról szólnak. Van egyfajta sznobság benne, amit leplez is, nem is. Itt talán az volt a gond, hogy nem hozott újdonságot. Végig volt egy olyan érzésem, hogy ez a film olyan, mint a Rómának szeretettel. Vannak nagyon hasonló elemek a cselekményben, a város bemutatásában, az egésznek a hangulatában. Ok, ugyanaz a rendező, természetes, hogy vannak hasonlóságok. DE ennyire? Kicsit több eredeti ötletnek örültem volna.
A cselekmény éppen annyira kaotikus, mint a Rómában. A főszereplők útját felváltja követjük, miközben bejárjuk a várost és annak több rétegével is találkozunk. Mennyire hitelesek ezek a történetek? Gatsby szála még csak hagyján, abban még valami poént is felfedezni véltem, amikor az anyja beavatja a családi titokba. A szerelmi szál nem tetszett, de hozzáteszem, hogy Selena Gomez sem szimpatikus nekem, és túl sok a jósló rész. Már amikor beszélgetnek az óráról, a romantikus csókolózásról az esőben, tudtam, hogy ez egyfajta önbeteljesítő jóslat lesz. Igaz, Ashleigh története rosszabb. Amikor egymás után három pasi is rá csorgatja a nyálát, és szerelmet vall neki, inkább hiéna kacajra támadt kedvem. Ugyan mi volt a lányban, ami ilyen reakciót váltott volna ki? Semmi! Ő a naiva, akinek az ártatlansága lehet üdítő ebben a környezetben, de a többiekhez képest szellemileg annyira lejjebb volt, hogy nem tudott szimpatikus lenni. Az ártatlanabb miért kell, hogy butább és sekélyesebb is legyen? Mert ő az volt.
Karakterek. Itt már akad nagyobb bajom is. Egyszerűen túl komolyak és felnőttesek a szereplők a korukhoz képest. Gatsby, aki mennyi itt? 20-21? Olyan, mintha egy középkorú entellektüel lenne. Semmi fiatalos nincs benne, és roppant koravén. Nagyon bírom Chalamet játékát és általában a karaktereit is, jól állt neki az intelligens, kultúrsznob különc is, de ő is, meg a karaktere is túl fiatal még ehhez. Övé a tipikus Allen karakter, ezt a típust szinte minden eddigi filmjében felfedeztem, amit láttam tőle. Mintha kicsit magát helyezné általuk be a film világába.
A szereposztás parádés, Allen filmjeiben szeretnek játszani a nagy sztárok is. Van itt az olyan veteránoktól kezdve, mint Jude Law, olyan ifjakig mindenki, mint Elle Fanning. Diego Luna, mint női álmok vágya tárgya… hát… érdekes.
Egyszer megnéztem, de ennyi. Több nem kell ebből!
Egy esős nap New Yorkban - 5/2,5 igencsak emlékeztetett a római filmre, néha még a cselekmény is. A szereposztás ok.
Cím: Pont az a dal
Készítők: abszolút csajos film. Az eddig sorozatot rendező Nisha Ganatra rendezte, két női főszereplővel. Dakota Johnson több mindenből ismerős lehet, Tracee Ellis Ross pedig énekes- és színésznő, ahogy a szerep megkívánja.
Műfaj: karrierfilm, zenés, komédia
Cselekmény: Maggie a sztár énekesnő, Grace Davis személyi asszisztense. Ezt azonban csak kiindulásnak szánja, hiszen igazából a zeneipar érdekli, és producer akar lenni. Grace már unja, hogy korábbi nagy slágereit adja elő újra és újra, szeretne egy új lemezt kiadni. Maggie támogatja, és reménykedik, hogy ő lehet a producere.
Várható megjelenés: ez is egyike a vírushelyzet miatt csúszó filmeknek. Majd kiderül...
Miért várós?
Kalandos, összebarátkozó, űrlényes, otthonra találó.
Sonic egy másik világ szülötte, egy kék sündisznó. Idilli szigeten nőhetett fel, ám kivételes ereje miatt mindig veszélyben volt. Mikor a védelmezője már nem tudta tovább óvni, egy másik bolygóra küldte, és meghagyta, ha lelepleződne, a mágikus gyűrűvel haladjon tovább egy másik világba. A Földön Sonic elrejtőzve él, de egy kisváros lakóit szemmel tartja, a családjának érzi őket, ha igazi kapcsolata nincs is velük. Amikor mérgében 
elszabadul az energiája, a kormány felfigyel a jelenségre. Egy zseniális, de egyben őrült tudósnak adják a feladatot, hogy kiderítse, mi történt. Dr. Robotnik beazonosítja Sonicot, és be akarja fogni. Menekülnie kell, és attól az embertő kér segítséget, akit rég figyel. Tom, a helyi rendőr nagyobb kihívásról álmodott, most megkapta. Kötelességének érzi segíteni a fura lénynek, és amíg a mágikus gyűrűért mennek, menekülnek Robotnik elől, össze is barátkoznak.
Vajon kinek készült ez a film? Elsőre rávágnám, hogy gyerekeknek. Részben biztosan, egy nagy mese az egész, olyan humorral, ami nyilvánvalóan a kisebbeket célozza. Ugyanakkor a Sonic egy népszerű játék is volt, vajon becélozták annak rajongóit is? Ha igen, akkor kétlem, hogy nekik nagy örömük tellett ebben a filmben.
Anno nem játszottam ezzel a játékkal, de a végén voltak belőle képek. A szereplők távolról ugyan hasonlítanak, de csak távolról. Ahhoz képest nem volt szép a film grafikája. A leginkább Sonic, aki nem tetszett. Értem, a nagy szemeivel aranyos, hasonlít a külleme és színe is, de csak hasonlít. A játék figurája nem ennyire mű. A Sonic filmnek nem tett jót, hogy részben digitális. Ma már annyival szebb grafikákat és karaktereket tudnak létrehozni, hogy nem tudott tetszeni a Sonic.
Ha már a digitális szereplőt leszóltam, nézzük az embereket! Két fontos szereplő van a filmen: Tom és Robotnik. Mindkettő sablonfigura, akiket a színészek igyekeznek élettel megtölteni. Tom a jó, aki segítőkész, a nagy álma is az, hogy megmentse valakinek az életét. Szereti a feleségét, támogatja, az egész városka kedveli őt. Van egyáltalán rossz tulajdonsága? Nem, ő egy hősi figura. Robotnik meg részben az ellenpárja. Önző, egy dolog érdekli, a saját kutatásai és a robotok. (Beszélő neve van, nem igaz?) Nem a klasszikus gonosz, aki világuralomra tör és árt az embereknek, ő simán őrült és robotbolond, akinek kellene Sonic energiája – hogy azzal hajtsa meg a robotokat. Gyerekes? Nagyon!
Nem is értem, hogy szerződtették rá Jim Carrey-t. Ok, nem az aranykorát éli a színész, de olyan szomorú, amikor ikonikus karakterek sorát köszönhetjük neki, aztán feltűnik, mint dr. Robotnik. A végén, amikor robotosan jár, az valósággal fájt. James Marsden, mint Tom, hozza ugyanazt, amit szokott. Talán egy fokkal bolondosabb, mint a Westworld karaktere, különben egyik kutya, másik eb.
Milyen maga a cselekmény? Nem fogott meg. A kezdet nem rossz, ahogy azt mutatják be, hogy Sonic hogyan vesz részt a kisváros életében úgy, hogy senki – jó, egy összeesküvéselmélet-hívő kivételével – nem veszi észre. Ott még aranyos, és meg lehet kedvelni a csupaszív, vidám figurát, aki szenved a magánytól.
Csak aztán megindulnak a kalandok, és alig lesz több a film, mint egy road movie, ami alatt a karakterek összebarátkoznak. A végére izgalmasnak kellett volna lennie Robotnik támadása, de annyira mese az egész, hogy nem volt igazi feszültség. Amikor Sonic ájultan hever, akkor sem tudtam izgulni érte, annyira a történet atmoszférájában volt, hogy nem lehet semmi baja, mindjárt felkel és ellátja Robotnik baját.
Vagyis, nehezen tudom elképzelni, kinek készítették ezt a filmet. Nem eléggé gyerekfilm, de nem is felnőtteknek való. Nincs semmi plusz benne, ez csak olyan átlagos.
Sonic, a sündisznó - 5/3 kisebb gyerekes családoknak teljesen ok szórakoztató film. Számomra nagyon gyerekes.
Nagyon kerestem azt a verzióját Vuk dalának, ami a mese végén is volt. Helyette csak a Wolf Kati előadta verziót találtam, de az bántja a fülem.
A Vuk gyerekmese, akkor itt egy instrumentális verzió, gyerekek előadásában - Wolf Kati nélkül.
Anyától elszakadni nem tudó, feltámasztó, gyilkos.
Ed tipikus mama kicsi fia, aki még anyja halála után sem képes elszakadni az asszonytól. Az alapján hoz döntéseket, hogy a mama mit szeretett volna. A boltban nem lesz új típusú áru, mert a mamának nem tetszett 
volna. Otthon: marad a házban, nem jár el sehova, mert a mama is ezt akarná. Egy különös férfi keresi fel, aki tesz egy egyszeri ajánlatot. Van egy módszer, amivel újra életre lehet kelteni az anyját. Nem olcsó, de a biztosító szépen fizetett az asszony halála után. A mama visszatér, de mintha valami nem lenne vele rendben. Előszeretettel ül a hűtőben, máskor túlpörög. Mikor egyszer csak összeesik, újabb összegért Ed megtudja, hogyan tartsa továbbra is életben. Esténként meg kell vele etetnie 2 élő bogarat. Ám a mama egyre többet eszik, vadászni kezd a környékbeli házi állatokra, majd nagyobb élőlényekre is. Ed nagyon nem tudja, hogyan tovább, pláne, hogy az új szomszéd, akire a fiatal és a dögös jelző is illik, kiszemeli magának a férfit.
A történet alapja még tetszett is, csak valahogy a végeredménnyel nem voltam elégedett. Meg lehetett volna ezt jobban is csinálni, igaz, ma már sokkal magasabban van a nézők tűrőképessége. Ami 1993-ban még elment horror komédiának, abban most itt nem találtam meg az ijesztő elemet.
Hiszen az anya visszatérése erősen össze van kötve a már szinte zombis élő hús szeretettel. Itt mégis abszolút humorosra faragták a jeleneteket, még azt is, ami ijesztő lehetett volna. Amikor késsel és villával üldözi az öreglány a háziállatok az utcán… Az agyam egy elvetemült szelete érti, mi akar ebben a vicces lenni, de inkább a fejgörcsöt érzem, hogy ez minek kellett. Vagy, amikor a fűnyíró kistraktorral akarja bedarálni a fia barátnőjét. Az lehetett volna ijesztő is, ahogy a pengék vadul forogva egyre közelednek a lány felé… de itt nem működik az sem, annyira paródia az egész. Pedig, nem hiszem, hogy ez paródia akart lenni. (Fekete komédiaként adták, anno.)
Ha ma lenne fekete komédia, az lett volna a minimum, hogy a mama elkezd rohadni, mégiscsak élő halott, akit testrészekből raktak újra össze, mert a szerveit felajánlotta orvosi célokra. Plusz, szerintem az étkezési szokásaiból is többet kaptunk volna, mert itt annyit sem láttunk, hogy egy bogarat megeszik. A korhatársáv minden…
Egy-egy jelenete azért jól sikerült, ha nevetni nem is, de jókat tudtam rajta mosolyogni. Az ötlet megvolt, csak ma már ez így kevés.
Amit viszont jól kitaláltak benne, az a nyerészkedés. Még egy ilyen elvetemült termékkel is mit végig nem csinál az értékesítés… Valahol már sajnáltam is nyomorult Edet, mert még csak nem is sejtette, hogy egy örökös körforgásba csalták bele. Amíg van pénze, gondoskodni fog a cég arról, hogy a mamával gond legyen, hogy Ed kénytelen legyen visszajárni hozzájuk, és csak fizetni, fizetni és fizetni…
Színészek. Jaj. A legismertebb név, aki még karriert is csinált, Steve Buscemi. De, hogy ő mennyire nem egy komikus, már kinézeténél fogva sem! Itt sokkal fiatalabb, de kinek jutott eszébe ilyen szerepre leszerződtetni? Jámbor jófiúnak, amikor olyanok a vonásai, hogy a fordított felállás sokkal jobban működött volna? (Ha ő lett volna a halálból visszahozott, nem a visszahozó.) Azt azért nem neki rovom fel, hogy egyes jelenetek milyen idiótán néznek ki. Az összes szomszéd lányos jelenetben borzalmas, túl júl sikerült a reménytelen lúzer alakítása. A vége is… hogy valakit egy torzó, egy sima fej is képes legyen majdnem legyőzni… Nem csak Buscemi külleme, maga a karakter is nehezen kedvelhetővé tette a filmet. Nem ijesztő, nem eléggé vicces, Buscemi hullának néz ki, meg Ed is béna.
Ha valakinek ez valamiért nosztalgia, nekik ok. Másnak nem annyira.
Zsákbamama - 5/2,5 egy-egy helyzet vicces benne, de inkább furcsa volt ez a film, mint vérbeli komédia.
(Az ellopott mobilon Nick ír Ethan helyett az egyre idegesebb barátnőnek.)
(Sonny mereng, miután a csapat kiszabadította az épületből. A fiúk persze azonnal csattanós választ adnak a társuknak, aki ezúttal a csapat kutyájával került szorult helyzetbe.)
(Jake szerzett egy rajongót a mentés után, akinek a megjegyzéseit a férje se hagyja szó nélkül.)
(Darkside a seregei irányításáért egy győzelmet kér a harcosa, Jóságos Nagyi ellen, és Harley szénája nem áll jól. A csapat már indulna segíteni.)
Megfogadtam, hogy sosem ölök meg idős embert. Inkább ráhagyom az amerikai egészségügyi rendszerre. De segítenünk kell Harley-nak. (Harley Quinn)
(Az ételkritikus túlsúlya már halálos, de a férfi nem akarja meghallani az orvos diétára felszólító érveit.)
(Gretel nem nagyon akarja meginni a varázsfőzetet, de a boszorkány megtalálja a megfelelő szavakat.)
(Nehéz a gyakornokok élete.)
(Miután Rebecca alól kihúzták a céget, még tanácsot is próbálnak adni neki. Nem kellene.)
Testvéres, boszorkánnyal szembenéző, mágikus.
Gretel 16 év körüli kamaszlány, aki az utóbbi időszakban több családi vészhelyzetet megélt. Az édesapja elhunyt, az anyja összeomlott, és szintén halni készül. Már semmilyen formában nem tudja ellátni a gyermekeit. Gretel megpróbál cselédként elhelyezkedni a környékbeli földesúrnál, de az öreg szeretőt, és nem házvezetőt keres igazából. A lány így más megoldást keres, és a kisöccsével nekivágnak az erdőnek. Abban reménykednek, a
favágók között otthonra találhatnak. Ám egy különös házra bukkannak, mely egy idős asszonyé, aki szívesen látja a gyerekeket. Terített asztal, házi alkalmazottként otthon várja itt őket. Gretel pedig varázsolni tanulhat a nőtől. Ám egyre zavaróbb rémálmok kezdik kísérteni, és amikor a lánynak választania kell a testvére és a boszorkány között, könnyen hoz döntést.
A történetből gondolom világos, de azért ki is írom. Ez a film egy Jancsi és Juliska mese. Még akkor is könnyeden felismerhető az alapja, ha elég sokat változtattak a mesén, és egy olcsó horror lett belőle.
A történet egyes része, az alapfelállásban, amiben más, még nem is tűnt rossznak. A boszorkány itt nem simán enni akar egy jót a gyerekekből, de a lányban felfedezi ugyanazt az erőt, ami benne is megvan. Még érdekes is, ahogy a mágia megnyilvánul, ahogy tanítgatni kezdi a lányt. Egész tant épít fel arra, hogy mindenkinek megvan a gyenge pontja, és azt kell legyőzni, ha valaki nagy boszorkány akar lenni. Gretel gyengepontja az öccse, ahogy a banyának a lánya volt. Megoldás? Ismeritek az eredeti mesét is, nem igaz? Azért a boszorkánynak leeshetett volna az a logikai baki, hogy amíg ő gyűlölte a lányát és könnyen feláldozta, Gretel szerette az öccsét. Nem egyforma könnyű feláldozni és megenni őket…
Igaz, a kivitelezése már a mágia tanításának is olcsó és nem is látványos. Az, ahogy a feketére iszapozott kezükkel irányítják az erőt… a legnagyobb trükk, hogy egy fa ágai meghajlanak, és a seprű mozogni kezd. Végig vártam, hogy csak látunk valami nagyobbat is ennél, de nem lett.
A horror is ugyanennyire semmilyen. A lánynak vannak rémálmot idéző víziói, és ijesztőnek szánhatták a boszorkány öregasszony alakját is, de egyik sem volt képes megijeszteni, még éjjel sem, pedig sötétben néztem. Annyira gagyin néz ki, nyilvánvaló a büdzsé szegényes volta, hogy az már siralmas.
A pénz hiányát is művészfilmes eszközökkel váltották ki, amitől egyedi hangulata lett a filmnek, de ez nem jelent itt minőséget. Nem látványos, nem ötletes, simán csak furcsa lett.
Még nagyobb baj, hogy a történettel is akadtak problémáim. Már Gretel öregítése és a szexualitás behúzása is sok – az még ok, hogy a földesúr szeretőt akarna, így válik érthetővé, miért indulnak a favágók felé. De minek kellett azt nézni, hogy a menstruációs vérrel szennyezett lepedőt mossa a patakban? Valami nagyon női szimbolikát akartak a boszorkányokhoz kötni, de csak zavaros lett és irritáló. (Meg lehet nézni azt is, milyen alakja van a boszorkány házának. Nem ház formájú. Szimbolika van abban is.) Hansel szála is minimum zavaros. A végén most mi az ő jövőképe? Favágó vagy boszorkányvadász lesz? De az sem volt tiszta, honnan veszi Gretel, hogy lehet fekete és fehér is ugyanaz az erő. Mindegy, nem is akarom érteni, annyira nem volt érdekes.
A szereposztásban van egyetlen érdekesség. Sophia Lillis nagyon szépen építgeti a karrierjét. Az óta sokan megismerik, de már saját sorozata is lett közben. Nem is értem, miért csinálta meg most ezt a filmet, Az előtt jobban megértettem volna. A többieknek még a neve sem ismerős, nem hogy az arca.
A gyártási költségeit behozta, de a kasszarobbantástól messze volt. Nem fogott meg.
Gretel & Hansel - 5/2 volt benne valami új szempont, de nagyon irritált a látványvilága és egyes történései is.
5: Temple – a történet hőse orvos, akinek egy magánügy miatt kell valami újba fognia. A felesége életét akarja megmenteni, ezért képes lett a metróban titkos kórházat nyitni. Bűnözők, törvényen kívüli elemek, akiknek sebész kellene, de nem mehetnek a kórházba? A Temple állomáson, ha ismeri a megfelelő embereket, megkaphatja az ellátását.
4: Hotel Artemis – újabb történet, melyben a gyógyászat a nyújtott szolgáltatás. Ha tagja vagy a Hotel Artemisnek, beengednek és ellátnak, bárki is üldözzön. Ám most valami történik a falak között: Jean nővért utoléri a múltja, és ahogy elkezd ráébredni, igazából mi okozta élete tragédiáját, a kórház élete is a feje tetejére áll.
3: Deadly Class – egy iskola, ahol a jövő bűnözőit képezik. Kamaszok kerülnek be, és képzett gyilkosok mennek ki. Olyan tantárgyakon kell jól teljesíteni, mint a méregtan vagy a halálos harcművészetek. A vizsgák gyakran halálosak, a bukás az életút végét is jelenti. Az igazgató tehetségesnek gondolt külsősöket is beszervez, mint a főszereplő Marcus, különben örökléses alapon a bűn királyai és királynői képeztetik itt az örököseiket.
2: Bérgyilkost fogadtam – a történetben egy életunt fiatalembert ismerhetünk meg, aki szeretne meghalni, de az öngyilkosság nem a 
kenyere. Így inkább fogad egy bérgyilkost. Ahogy lenni szokott, mire már lenne kedve élni, már nem mondhatja vissza a megbízást. A gyilkosától majd aztán megtudjuk, hogy a bérgyilkosoknak is van szakszervezete, és ha bent karnak maradni, teljesíteni kell a havi kvótát. Különben idéz egy igazi szervezetet, 
még nyugdíjba is el lehet menni…
1: John Wick – John Wick egykor a legjobb bérgyilkos volt az alvilágban. A szerelem miatt vonult vissza, és vált civillé. A hozzá betörő banda miatt azonban kiássa a fegyvereit, és indulhat a bosszú. Amiért ide kerülhet, az a Continental. Ahova rendszerint bérgyilkosok szállnak meg, és saját szabályzata van, egyedi szolgáltatásokkal. Információt, fegyvereket, menedéket – ami csak egy gyilkos vágyálmaiban szerepelhet, itt be tudja szerezni. A hotel a későbbi részekben is fontos szerepet kap, mi több, fejlesztés alatt van az erre fókuszáló sorozat is.
Világmentős, kalandos, harcos.
Darkside a Földet is meg akarja hódítani, és az Igazság Ligája megelőző csapást készül mérni rá, a saját bolygóján. Arra azonban nem számítottak, hogy Darkside éppen erre számít. Csapdát állít nekik, és végez a Ligával. Aki nem hal meg, arra agymosás és rabszolgaság vár. Nagyon keveseknek sikerül csak elszökni, hogy 
aztán szembesüljenek vele, hogyan zsákmányolja ki Darkside a Földet. Az erejétől megfosztott Superman Raven segítségével keresi a megoldást, ehhez több bujdosó segítségére is szüksége van. Míg Lois az Öngyilkos Osztagot igyekszik az oldalukra állítani, Clark és Raven John Constantine segítségét kérik, aki egy ideje csak a lerészegedéssel foglalkozik. Meg kell találnia nekik Damian Wayne-t, aki átvette az Árnyak Ligájának vezetését, és aki az egyetlen lehet, aki az agymosott Batman tudatát visszahozhatja. A csapat összeáll, de még így is esélytelen harcba indulnak, ám már nincs mit veszteniük.
Lassan azért lesz nehéz a DC animációkat nyomon követni, mert vannak köztük olyanok, melyek nem csak egyedülálló filmek, mint a Red Son volt. Egyesek össze vannak kötve, és folytatólagos történeteket mesélnek el. Ilyen az Apokolips War is, aminek előzményei és a nyitott vége alapján folytatás is lesz. Igaz, nem bánom, mert ennek jó történetvonala van, csak néha már kezdek belezavarodni, mi és hogyan, mihez kapcsolódik.
A lényegi történet azonban előismeret nélkül is érthető és leköti a nézőjét – inkább a vége problémás, mert teljesen nyitva hagyták. Szinte látom a képzeletbeli kérdőjelet a zárás után, hogy akkor most mi lesz. Mivel ez nem Marvel film, még csak egy nyom sincs a stáblista után, hogy utat mutasson.
Alapvetően egy komor, akció központú részről van szó, amiben nincsenek bonyolult tervek. Össze lehet foglalni annyival, hogy összeáll a csapat és elindulnak a háborúba. Egymásnak mennek az ellenségek, és jöhet a harc karddal, fegyverekkel, mágiával, kinek mi áll rendelkezésére.
A humort némileg hiányoltam is belőle, legalább pár jó beszólás belefért volna, csak éppen annyira vészterhes már itt a hangulat, hogy ezt is mellőzték. Az Öngyilkos Osztag még villant valamit, de ez messze nem az a szint, ahogy pl. a Tini Ninja részen vigyorogtam. Itt a világvége ellen küzdenek, a Föld egy romhalmaz, és a legnagyobb hősöket Darkside szó szerint tönkretette.
Ennek megfelelően a képi világ is sötét, és vigasztalan. Ugyan a Harley Quinn évad már kezdi edzeni a szemem, hogy animált figurák is milyen véres véget érhetnek, itt azért sokkoló volt azt látni, hogy a korábban verhetetlen hősök hogyan végzik darabokban, vagy félig géppé alakítva, ahogy Darkside kísérletezik velük.
Valahol azonban ezekben van az ötlet is. Amit Darkside kitalál a folyékony kriptonit használatával, az olyasmi, ami egy más felállásban Lex Luthornak is nagyon bejött volna. De eléggé kreatív volt abban, hogyan használja ki a Föld szuperhőseit. Jól történetbe helyezték a démont, akit Raven tart féken, lassan a halálba kínozva saját magát. Minimális aranyosság volt abban, ahogy Raven és Damian kapcsolatát megrajzolták. Valahogy olyan vigasztalan volt egy reménytelen világban…
A grafika nagyjából a szokott minőségű. Akciójelenetekben sokat fejlődtek, és a karaktereik kellően egyediek is lettek. Mondjuk, van pár dolog, amit nehezen emésztek meg, de ezek inkább a cselekményben vannak: ha pl. Damian az Árnyak Ligájának feje, amikor háborúba mennek, miért nem megy egy orgyilkos sem velük harcba?
Érdeklődve várom, folytatják-e a sztorit, vagy másik projekt jön majd sorra.
Justice League Dark: Apokolips War - 5/4 humor nincs, de annyira komor a témája, hogy így is belefért. Sötét, izgalmas animáció.