Szerelmes, focis, életfordulós.
Eric a barátnőjével érkezik Firenzébe, a kedvenc unokatestvéréhez nyaralni. A fiatalember nagy lépésre készül: itt szeretné a lány kezét megkérni. Aki nemet mond, mert túl sok minden bizonytalan az életükben. Ő azt szeretné, ha Eric jelentkezne végre a jogra, minden rendezett és kiszámítható lenne. Eric gyászolja a kapcsolatát, búsong, míg Gianni magával viszi a helyi különleges sport, egy erőszakos foci edzésére. Minden évben van egy nagy összecsapás a lakókörzetek között, és most keresnek a magukéba új játékosokat. A profi amerikai football
elkapónak megtetszik a játék, beáll. Ahogy menetelnek előre a bajnokságba, a szíve is gyógyulni kezd, hála Gianni húgának, Stefaniának is. Csak éppen a lány a csapatkapitány barátnője… a viszonyuk jelentheti az új élete végét is.
Buta dolog, de én szeretem az ismerős arcokat a filmben. Sokkal jobban érzem magam, ha rá tudok mutatni a szereplőkre, hogy igen, láttam már ebben vagy abban. E film első perceit is arra szántam, hogy kutattam az ismerős arcokat. Kettőt találtam is: Stana Katic hosszú évadokon át volt a nyomozó Castle mellett. Ő az olaszba házasodott rokon. A főszereplő, Eric is nagyon ismerős volt, de tovább tartott rájönnöm. Brett Dalton, valamiért titkos ügynöknek gondoltam, el is találtam. Agents of SHIELD. HIVE.
Rá is jöttem, hogy hiányzik nekem Dalton abból a Marvel sorozatból. Nem mintha annyi lett volna még a karakterben, vagy olyan jó színész lenne, de vizuálisan jó látvány volt. Itt is az kötött le legtöbbször, hogy elemezgettem, melyik ruha hogyan áll neki. A kedvencem a trikóban, sportosan összeállítás volt.
Sajnos, sokat elmond a filmről, hogy a legfőbb szórakozásom benne a főszereplő külseje volt. Nem lett egy erős komédia, erősen tévében leadható szaga van, de a mozitól távol kell tartani!
Ha még keresek benne szerethető dolgokat, Firenze mellett lyukadok ki, ami talán a kedvenc olasz városom. Képeslap helyszíneken is forgattak, nagyon imádtam viszontlátni a helyszíneket, ahol élőben is bolyongtam. Poén, de anno én is voltam azon a héten Firenzében, amikor az adott évben ezt a firenzei focit játszották. Sokkal kisebb élőben a tér, mint ahogy itt látszott, ennyit csal a kamera…
A filmről több jót nem igen tudok mondani. Kiszámítható és klisés, bármely más aspektusban. A karakterek, nagyon klisék. Bár azt nem értem, Eric miért kapta a Hercules becenevet. Ha már szobor után akarták elnevezni, Brett Dalton alkatilag sokkal közelebb van Michelangelo Dávidjához, mint a mellette levő robosztus Hercules szoborhoz. (És megint látszik, mi kötött le a filmben. Firenze, meg Dalton külleme.) Azt csak remélni merem, hogy nem nyelvi játéknak szánták, mert az Eric ejtése hasonló az olasz Herculeshez.
A szerelmi szál? Nagyon kiszámítható. Igaz, legalább nem csöpög, de a „hogy mondjam meg az új havernak, hogy összefekszem a barátnőjével” című gyötrődésnél, lehet, hogy a nyál is jobban bejött volna.
A sport része elég unalmasan lett leforgatva, nagyon nem is kötött le. Azt meg lehet már az elején sejteni, hogy ki nyeri a bajnokságot. Ahogy a lány szívét is.
Semmiképpen nem tudom jó filmnek nevezni, de legalább vizuálisan kellemes ingerek értek.
Elveszve Firenzében - 5/3 szimpla, kiszámítható romantikus komédia, a helyes főszereplő és Firenze miatt nézhető.
